1Mózes 30:1–43

30  Amikor Ráhel látta, hogy egyáltalán nem szül Jákobnak, féltékeny lett a nővérére, és ezt mondta Jákobnak: „Adj nekem gyermekeket, különben meghalok!”  Jákob ekkor haragra lobbant Ráhel ellen, és ezt mondta: „Vajon Isten helyében vagyok én, aki meggátol abban, hogy gyermekeid legyenek*?”  Ráhel pedig ezt mondta: „Itt van a rabszolgám, Bilha+. Feküdj le vele, hogy gyermekeket szülhessen nekem*, és így általa nekem is lehessenek gyermekeim!”  Így hát hozzáadta feleségül Bilhát, a szolgálóját, és Jákob lefeküdt vele.+  Bilha pedig teherbe esett, és idővel fiút szült Jákobnak.  Ráhel ekkor ezt mondta: „Isten a bírám volt, meghallotta szavam, és fiút adott nekem.” Ezért nevezte el Dánnak*+.  És Bilha, Ráhel szolgálója megint teherbe esett, és idővel megszülte második fiát is Jákobnak.  Ráhel ekkor ezt mondta: „Hevesen küzdöttem nővéremmel, és győztem is!” Ezért Naftalinak*+ nevezte el.  Amikor Lea látta, hogy nem szül gyermeket, fogta Zilpát+, a szolgálóját, és Jákobhoz adta feleségül. 10  És Zilpa, Lea szolgálója fiút szült Jákobnak. 11  Lea ekkor ezt mondta: „Jó szerencse ért!” Ezért Gádnak*+ nevezte el. 12  Zilpa, Lea szolgálója utána megszülte második fiát is Jákobnak. 13  Lea ekkor ezt mondta: „Ó, én boldogságom! Boldognak fognak mondani engem a lányok.”+ Ezért Ásernek*+ nevezte el. 14  Egyszer Rúben+ a búzaaratás idején sétálni ment, és mandragórát talált a mezőn. Elvitte Leának, az anyjának. Ráhel ekkor ezt mondta Leának: „Adj nekem, kérlek, a fiad mandragórabogyóiból!” 15  Erre ő így felelt: „Nem elég, hogy elvetted tőlem a férjemet,+ most már a fiam mandragórabogyóit is elvennéd?” Ráhel így szólt: „Hát akkor Jákob töltse ma veled az éjszakát a fiad mandragórabogyóiért!” 16  Amikor Jákob este megjött a mezőről, Lea kiment elé, és ezt mondta: „Most velem fogsz lefeküdni, mert bérbe vettelek a fiam mandragórabogyóiért.” Így hát vele feküdt le azon az éjszakán. 17  És Isten meghallgatta Leát, és az terhes lett, majd megszülte ötödik fiát Jákobnak. 18  Lea ekkor ezt mondta: „Isten megadta béremet, amiért a férjemnek adtam a szolgálólányomat.” Ezért Issakárnak*+ nevezte el. 19  És Lea újra teherbe esett, és idővel megszülte hatodik fiát Jákobnak.+ 20  Lea ekkor ezt mondta: „Isten megajándékozott engem, igen, engem, méghozzá jó ajándékkal. Férjem végre elfogad majd,+ mert hat fiút szültem neki.+” Ezért Zebulonnak*+ nevezte el. 21  Utána pedig egy lányt szült, akit Dínának+ nevezett el. 22  Isten nem feledkezett meg Ráhelről, hanem végül meghallgatta őt, és megadta neki, hogy teherbe essen*.+ 23  Ő pedig teherbe esett, fiút szült, és ezt mondta: „Isten elvette gyalázatomat!”+ 24  Ezért Józsefnek*+ nevezte el, ezt mondva: „Jehova most egy másik fiút is ad nekem.” 25  Rögtön azután, hogy Ráhel megszülte Józsefet, Jákob ezt mondta Lábánnak: „Engedj el, hadd menjek el az én otthonomba, az én országomba!+ 26  Add ki a feleségeimet és a gyermekeimet, akikért nálad szolgáltam, hadd menjek el, hisz te magad is tudod, milyen hűségesen szolgáltalak.+ 27  Lábán erre ezt mondta neki: „Bárcsak jóindulattal lennél irántam. . .; megértettem a jelekből*, hogy Jehova miattad áld meg.” 28  Még hozzáfűzte: „Szabd meg a béredet, és én megadom.”+ 29  Jákob így felelt: „Jól tudod te magad is, hogy milyen hűségesen szolgáltam nálad, hogy mi lett a nyájadból,+ 30  és hogy mielőtt idejöttem, alig volt valamid, de a nyájad gyarapodott és megnőtt, és Jehova megáldott téged azóta, hogy itt vagyok. Mikor tehetek már valamit a saját házamért is?+ 31  Lábán ezt mondta: „Mit adjak neked?” Jákob így folytatta: „Ne adj nekem semmit! Ha megteszed nekem a következőket, akkor újra legeltetem a nyájadat, és tovább őrzöm.+ 32  Ma végigjárom az egész nyájadat. Különíts el belőle minden pettyes és tarka juhot, minden sötétbarna juhot a fiatal kosok közül, valamint minden tarkát és pettyeset a nőstény kecskék közül. Mostantól ez legyen a bérem.+ 33  Amikor jössz majd, hogy megnézd a béremet, igazságosságom* ebből lesz nyilvánvaló: ami nem pettyes és nem tarka a nőstény kecskék közül, és nem sötétbarna a fiatal kosok közül, az mind lopott, ha nálam van.” 34  Lábán erre így szólt: „Nos, jól van! Legyen úgy, ahogy mondod!”+ 35  Még aznap elkülönítette a csíkos és tarka kecskebakokat meg az összes pettyes és tarka nőstény kecskét, mindazt, amiben valami fehér volt, s mindazt, ami sötétbarna volt a fiatal kosok közül, és fiainak a gondjaira bízta. 36  Majd utána háromnapi járóföldet jelölt ki maga és Jákob között, Jákob pedig Lábán ott maradt nyájait legeltette. 37  Aztán Jákob frissen nyesett sztóraxfa-, mandulafa- és platánfavesszőket fogott, és néhány helyen lehántotta a kérget, fehér foltokat hagyva a vesszőkön. 38  Végül a hántott vesszőket a nyáj elé tette a vályúkba, az itatókba – ahova a nyájak inni jártak –, hogy azok előtt gerjedezzenek, amikor inni jönnek. 39  A nyájak ezért gerjedeztek a vesszők előtt, és a nyájak csíkosakat, pettyeseket és tarkákat ellettek. 40  Jákob ezután elkülönítette a fiatal kosokat, és utána a nyájakat szembefordította a csíkosakkal és az összes sötétbarnával, ami Lábán nyájai között volt. Utána elkülönítette a saját nyájait, és nem eresztette Lábán nyájai közé. 41  Amikor az erősebb állatok gerjedeztek, Jákob mindig kitette a vesszőket a vályúkba a nyájak elé, hogy a vesszőknél gerjedezzenek. 42  De amikor az állatok gyengék voltak, akkor nem tette oda a vesszőket. Így a gyengébbek mindig Lábánéi lettek, az erősek pedig Jákobéi.+ 43  És Jákob nagyon gazdag lett. Nagy nyájai, valamint sok szolgálólánya, szolgája, tevéje és szamara lett.+

Lábjegyzetek

Vagy: „aki megtagadja tőled a méhnek gyümölcsét”.
Szó szerint: „hogy a térdemen szülhessen”.
Jel.: ’bíró’.
Jel.: ’küzdelmeim’.
Jel.: ’jó szerencse’.
Jel.: ’boldog’; ’boldogság’.
Jel.: ’ő bér’; ’ő fizetség’.
Jel.: ’tűrés’; ’elfogadás’.
Szó szerint: „megnyitotta a méhét”.
A Jósifia rövidített formája. Jel.: ’tegyen hozzá (gyarapítsa) Jah’.
Vagy: „tényekből”.
Vagy: „becsületességem”.

Jegyzetek

Multimédia