Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Zsoltárok 66:1–20

A karmesternek. Dal, ének. 66  Diadalmasan kiáltsatok Istenhez mindnyájan, ti föld lakói!+   Zengjetek éneket neve dicsőségének!+Tegyétek dicsővé az ő dicséretét!+   Mondjátok Istennek: „Mily félelmetesek a te műveid!+A te erőd nagy volta miatt hajlongva jönnek eléd ellenségeid.+   A föld minden lakója meghajol előtted,+És éneket zengnek neked, éneket zengnek a te nevednek.”+ Szela.   Jöjjetek, és lássátok Isten tetteit!+Félelmet keltő, ahogy az emberek fiaival bánik.+   Szárazfölddé változtatta a tengert,+Gyalog keltek át a folyón.+Örvendezni kezdtünk ott őbenne.+   Hatalmával időtlen időkig uralkodik,+A nemzeteken tartja szemét.+A makacsok pedig ne magasztalják föl magukat!+ Szela.   Áldjátok Istenünket, ó, ti népek!+Hallassátok dicséretének hangját!+   Ő ad életet lelkünknek,+Nem engedi, hogy lábunk inogjon.+ 10  Mert megvizsgáltál bennünket, ó, Isten,+Megtisztítottál, ahogy az ezüstöt tisztítják.+ 11  Vadászhálóba juttattál minket,+Nehéz terhet raktál csípőnkre. 12  Engedted, hogy halandó ember nyargaljon át fejünkön;+Tűzön-vízen mentünk keresztül,+De kivezettél bennünket, és enyhülést adtál.+ 13  Egészen elégő felajánlásokkal megyek be házadba,+Teljesítem neked fogadalmaimat,+ 14  Melyekre megnyílt az ajkam,+Melyeket kimondott a szám, mikor szorult helyzetben voltam.+ 15  Hizlalt állatokat viszek eléd egészen elégő felajánlásul,+Kosoknak áldozati füstjével.Bikát mutatok be kecskebakokkal.+ Szela. 16  Jöjjetek mindnyájan, ti istenfélők, és elbeszélem,+Mit tett ő lelkemért.+ 17  Hozzá kiáltottam fel számmal,+S magasztalás volt nyelvemen.+ 18  Ha álnokságra tekintettem szívemben,Jehova nem hallgat meg engem.+ 19  Bizony meghallgatott Isten,+Odafigyelt imádságom szavára.+ 20  Áldott legyen Isten, aki nem vetette el imámat,És szerető-kedvességét sem vonta meg tőlem!+

Lábjegyzetek