Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jób 28:1–28

28  Bizony van lelőhelye az ezüstnek,És helye az aranynak, melyet finomítanak;+   A vasat a porból hozzák elő,+És kőzetből öntik a rezet.   Véget vetett az ember a sötétségnek,S minden zugot átkutatva keresi+A homály és sötét árnyék kövét.   Aknát tör távol a jövevények lakhelyétől+Elfeledett helyeken, a lábtól messzire;Vannak halandók, akik leereszkednek, és ott himbálóznak.   A föld eleséget ad,+De odalent mintha tűz forgatná fel.   Kövei a zafír+ helyei,És aranypor van benne.   Ösvény ez, amelyet nem ismer a ragadozó madár+,S a barna kánya+ szeme sem pillantja meg.   Nem taposták keményre a büszke vadak,Nem lépkedett rajta fiatal oroszlán.   A kovakőre bocsátja kezét,Tövükből forgat ki hegyeket, 10  A sziklákba vízzel telt vágatokat hasít,+És minden drágaságot meglát a szeme. 11  Elzárja a helyeket, ahonnan a folyók csörgedeznek,+És napvilágra hozza a rejtett dolgokat. 12  Ám a bölcsesség hol található?+Ugyan merre van az értelem helye? 13  Nem ismeri annak értékét a halandó ember,+És nem találni azt az élők földjén. 14  A mély vizek azt mondják:»Nincsen bennünk!«A tenger is azt mondja: »Nincsen nálam!«+ 15  Színarany sem adható érte cserébe,+Nem mérhető ki ezüstben az ára. 16  Nem fizethető meg Ofír aranyával+,Sem a ritka ónixkővel, sem zafírral. 17  Nem hasonlítható hozzá sem arany, sem üveg,Finomított aranyból készült edényért sem váltható be. 18  Korall+ és hegyikristály szóba sem jön,Többet ér egy zsáknyi bölcsesség, mint egy teli zsák gyöngy.+ 19  Nem hasonlítható hozzá Kúsnak topáza+,Még színtiszta arannyal sem fizethető meg. 20  De hát a bölcsesség honnan jön?+Ugyan merre van az értelem helye? 21  Elrejtetett minden élő szeme elől,+El van takarva az egek repdeső teremtményei elől. 22  A pusztulás és a halál azt mondják:»Fülünkkel hallottuk hírét.« 23  Isten az, aki érti annak útját,+Ő ismeri annak helyét, 24  Mert ő ellát a föld végeire;+És szemlélődik az egész ég alatt, 25  Hogy súlyt adjon a szélnek,+Kimérve mérték szerint a vizeket.+ 26  Amikor törvényt szabott az esőnek,+És utat készített a mennydörgő viharfelhőnek, 27  Akkor látta a bölcsességet, és beszélni kezdett róla;Elkészítette és mélyen megvizsgálta. 28  Az emberhez pedig így szólt:»Íme, Jehova félelme, az a bölcsesség,+És a rossztól való elfordulás az értelem.«”+

Lábjegyzetek