Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Eszter 8:1–17

8  Azon a napon Ahasvérus király Eszter királynénak adta Hámánnak+, a zsidók ellenségének+ házát; Márdokeus pedig bejött a király elé, mert Eszter elmondta, milyen rokonságban áll vele.+  A király ekkor lehúzta pecsétgyűrűjét+, amelyet Hámántól vett el, és Márdokeusnak adta; Eszter pedig kinevezte Márdokeust Hámán háza fölé.+  Azután Eszter ismét szólt a király előtt, a lábai elé borult, sírt, és a kegyéért esedezett,+ hogy vessen gátat az agágita Hámán gonoszságának,+ és hiúsítsa meg cselszövését,+ amelyet a zsidók ellen szőtt.+  A király akkor kinyújtotta az aranyjogart+ Eszter felé. Eszter erre fölkelt, és megállt a király előtt,  majd ezt mondta: „Ha jónak tetszik a királynak, ha kegyet+ találtam előtte, és ha a dolog helyénvaló a király előtt, én pedig kedves vagyok a szemében, akkor írassék le, hogy visszavonják az írott okmányokat+ — Hámánnak, az agágita+ Hammedáta fiának a cselszövését —, amelyeket azért írt, hogy elpusztítsa+ a király összes tartományában+ lévő zsidókat.  Hisz hogyan viselhetném el, ha a népemet érő veszedelmet kellene látnom, és hogyan viselhetném el, ha rokonaim pusztulását kellene néznem?”  Ahasvérus király ezért ezt mondta Eszter királynénak és a zsidó Márdokeusnak: „Íme, Hámán házát Eszternek adtam,+ Hámánt pedig oszlopra akasztották,+ amiért kinyújtotta kezét a zsidók ellen.  Ti pedig a király nevében+ írjátok le a zsidók érdekében azt, ami jó a ti szemetekben, és pecsételjétek le a király pecsétgyűrűjével; mert nem lehet visszavonni+ azt az iratot, amelyet a király nevében írtak, és amelyet a király pecsétgyűrűjével pecsételtek le.”  Akkor hívatták a király titkárait+ a harmadik, vagyis sziván hónapban, annak huszonharmadik napján, és leírták mindazt, amit Márdokeus parancsolt a zsidóknak és a satrapáknak+, kormányzóknak és fejedelmeknek a tartományokban (amelyek Indiától fogva Etiópiáig terjedtek: százhuszonhét tartomány),+ minden tartománynak a maga írásával,+ és minden népnek a saját nyelvén,+ a zsidóknak is a maguk írásával és a saját nyelvükön.+ 10  Ahasvérus király nevében+ írt, a király pecsétgyűrűjével+ pecsételte le+, és az írott okmányokat lovas futárok keze által küldte szét,+ akik a királyi ménes postalovain, sebes kancák fiain nyargaltak. 11  Leírta, hogy a király megengedte minden városban a zsidóknak, hogy egybegyűljenek,+ és kiálljanak lelkükért, hogy megsemmisítsék, megöljék és elpusztítsák annak a népnek és tartománynak egész seregét,+ amely ellenséges velük szemben, kicsinyeket s asszonyokat, és zsákmányt ragadjanak tőlük+ 12  Ahasvérus király minden tartományában egyetlen napon,+ a tizenkettedik hónap, vagyis adár+ tizenharmadik napján+. 13  Egy másolatot+ kellett adni az írásból törvényül minden tartományban, és ki kellett hirdetni minden népnek, hogy a zsidók készen álljanak erre a napra, és bosszút álljanak+ ellenségeiken. 14  A királyi ménes postalovain nyargaló futárok+ sietve, nagy gyorsasággal mentek ki+ a király szavára; a törvényt Susán+ várában hozták. 15  Márdokeus királyi öltözetben+ ment ki a király elől, kék ruhában és lenvászonban, nagy aranykoronával, finom szövésű köntösben,+ bíborpirosra festett gyapjúban.+ Susán városa pedig harsány kiáltásban tört ki és örvendezett.+ 16  Fény, öröm,+ ujjongás és tisztesség virradt a zsidókra. 17  Minden tartományban és minden városban, ahová a király szava és törvénye eljutott, öröm és ujjongás volt a zsidók körében, lakomát+ tartottak, és boldog nap volt ez nekik; és a föld népei+ közül sokan zsidónak mondták magukat,+ mert a zsidóktól való félelem+ szállt rájuk.

Lábjegyzetek