Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Cselekedetek 8:1–40

8  Saul pedig helyeselte a meggyilkolását.+ Azon a napon nagy üldözés+ támadt a Jeruzsálemben levő gyülekezet ellen; az apostolok kivételével mindnyájan szétszóródtak+ Júdea és Szamária tájékain mindenfelé.  Istentisztelő férfiak azonban elvitték Istvánt eltemetni,+ és nagyon megsiratták.+  Saul pedig gyalázatosan kezdett bánni a gyülekezettel. Sorra betört a házakba, férfiakat is, asszonyokat is kivonszolt, és börtönbe juttatta őket.+  Azok viszont, akik szétszóródtak, bejárták a vidéket, hirdetve a szó jó hírét.+  Fülöp például lement Szamária+ városába, és elkezdte nekik prédikálni a Krisztust.  A sokaság egy akarattal odafigyelt azokra, amiket Fülöp mondott, mialatt hallgattak, és nézték, milyen jeleket tesz.  Mert sokakban voltak tisztátalan szellemek,+ és ezek hangos szóval kiáltva kimentek belőlük. Ezenfelül sok béna+ és sánta meggyógyult.  Lett is nagy öröm abban a városban.+  Volt pedig a városban egy Simon nevű férfi, aki ezt megelőzően mágiát űzött,+ és ámulatba ejtette Szamária nemzetét, nagy valakinek mondva magát.+ 10  És mindnyájan, a legkisebbtől a legnagyobbig odafigyeltek rá, és ezt mondták: „Ez az ember az Isten Ereje, amelyet Nagynak lehet nevezni.” 11  Odafigyeltek hát rá, mert jó ideje ámította őket azzal, hogy mágiát űzött. 12  Mikor azonban hittek Fülöpnek, aki az Isten királyságáról+ és a Jézus Krisztus nevéről szóló jó hírt hirdette, megkeresztelkedtek, férfiak és asszonyok egyaránt.+ 13  Simon maga is hívő lett, és miután megkeresztelkedett, állandóan ott volt Fülöp+ mellett, és ámult, amint látta, hogy jelek és igen hatalmas cselekedetek mennek végbe. 14  Amikor a Jeruzsálemben levő apostolok meghallották, hogy Szamária elfogadta az Isten szavát,+ elküldték hozzájuk Pétert és Jánost; 15  ezek pedig lementek, és imádkoztak értük, hogy kapjanak szent szellemet.+ 16  Mert még egyikükre sem szállt rá, hanem csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevében.+ 17  Akkor rájuk tették a kezüket,+ és ők attól fogva kaptak szent szellemet. 18  Simon pedig, amikor látta, hogy a szellem az apostolok kézrátétele által adatik, pénzt ajánlott nekik,+ 19  ezt mondva: „Adjátok meg nekem is ezt a hatalmat, hogy akire csak ráteszem a kezemet, szent szellemet kapjon.” 20  Péter azonban így szólt hozzá: „Vesszen el az ezüstöd veled együtt, mivel azt gondoltad, hogy pénzért birtokába jutsz az Isten ajándékának.+ 21  Sem részed, sem jussod nincs ebben a dologban, mert nem egyenes a szíved az Isten szemében.+ 22  Bánd meg tehát e rosszaságodat, és könyörögj Jehovához,+ hogy — ha lehetséges — bocsássa meg neked szíved törekvését; 23  mert látom, hogy mérgező epe vagy,+ és az igazságtalanság bilincse.” 24  Simon válaszul így szólt: „Könyörögjetek értem+ Jehovához, hogy semmi se jöjjön reám abból, amit mondtatok.” 25  Miután alaposan tanúskodtak, és szólták Jehova szavát, visszafordultak Jeruzsálem felé, és hirdetni kezdték a jó hírt a szamáriaiak sok falvának.+ 26  Jehova angyala+ azonban így szólt Fülöphöz: „Kelj fel, és menj délre, arra az útra, amelyik Jeruzsálemből Gázába visz lefelé.” (Pusztai út ez.) 27  Erre ő felkelt és elment. És íme, egy etióp+ eunuch+, aki hatalommal bíró ember volt az etiópok királynőjének, a kandakénak szolgálatában, és akit annak minden kincse fölé rendeltek, Jeruzsálemben járt, hogy imádatot mutasson be.+ 28  Most pedig visszatérőben volt, és a szekerén ülve fennhangon olvasta Ézsaiás prófétát.+ 29  A szellem tehát ezt mondta+ Fülöpnek: „Menj oda, és csatlakozz ehhez a szekérhez!” 30  Fülöp odafutott, és hallotta, amint fennhangon olvassa Ézsaiás prófétát, és ezt mondta: „Érted is, amit olvasol?” 31  Az így szólt: „Hát hogyan is érthetném, hacsak valaki útmutatást nem ad?” És kérlelte Fülöpöt, hogy szálljon fel, és üljön le mellé. 32  Az Írásnak pedig az a szakasza, amelyet fennhangon olvasott, ez volt: „Mint a juhot, úgy vitték a levágásra, és mint a bárány, amely néma a nyírója előtt, úgy ő sem nyitja meg a száját.+ 33  Megaláztatásakor elvétetett tőle az ítélet.+ Ki fogja elmondani az ő nemzetségének részleteit? Mert elvétetik a földről az élete.”+ 34  Erre az eunuch ezt mondta Fülöpnek: „Kérve kérlek: kiről mondja ezt a próféta? Önmagáról vagy valaki másról?” 35  Fülöp megnyitotta a száját,+ és ezzel az Írással+ kezdve hirdette neki a Jézusról szóló jó hírt. 36  Amint pedig mentek az úton, valami vízhez értek, és az eunuch így szólt: „Íme, víz! Mi tart vissza attól, hogy megkeresztelkedjem?”+ 37  —— 38  Azzal megparancsolta, hogy álljon meg a szekér, és mindketten bementek a vízbe, Fülöp is, és az eunuch is, és Fülöp megkeresztelte őt. 39  Amikor kijöttek a vízből, Jehova szelleme gyorsan elvezette Fülöpöt,+ és az eunuch nem látta őt többé, mert folytatta útját örvendezve. 40  Fülöp pedig Asdódba került, és átmenve a területen továbbra is hirdette+ a jó hírt minden városnak, míg Cezáreába+ nem ért.

Lábjegyzetek