Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Cselekedetek 28:1–31

28  Mikor sikerült biztonságba jutnunk, akkor tudtuk meg, hogy a szigetet Máltának+ hívják.  Az idegen nyelvű emberek pedig rendkívüli emberséget+ tanúsítottak irántunk: tüzet gyújtottak, és mindnyájunkat segítőkészen fogadtak, mivel eleredt az eső, és hideg volt.+  Mikor pedig Pál összeszedett egy nyaláb rőzsét, és a tűzre tette, egy vipera jött elő a hőségtől, és rákapaszkodott a kezére.  Amikor az idegen nyelvű emberek meglátták a mérges kígyót a kezén függeni, mondogatni kezdték egymásnak: „Ez az ember bizonyára gyilkos, és bár sikerült neki biztonságba jutni a tengerből, a megtorló igazságosság nem hagyta tovább élni.”  Ő azonban lerázta a mérges kígyót a tűzbe, és semmi baja nem esett.+  Azok pedig azt várták, hogy feldagad a gyulladástól, vagy hirtelen holtan rogy össze. Miután sokáig várakoztak, és látták, hogy semmi bántódása nem történik, megváltoztatták nézetüket, és istennek kezdték őt mondani.+  Annak a helynek a szomszédságában pedig a sziget főemberének, név szerint Publiusznak voltak földjei; ő vendégszeretően fogadott bennünket, és három napig jóindulatúan vendégül látott minket.  Történt pedig, hogy Publiusz apja láztól és vérhastól gyötörve feküdt, és Pál bement hozzá, és imádkozott, rátette a kezét,+ és meggyógyította.+  Miután ez megtörtént, a szigeten a többiek is, akik betegségekben szenvedtek, kezdtek odamenni hozzá, és meggyógyultak.+ 10  Sok ajándékkal is megtiszteltek bennünket, és amikor indultunk, elhalmoztak minket a szükségleteinknek megfelelő dolgokkal. 11  Három hónappal később elindultunk egy alexandriai hajóval,+ amely a szigeten telelt, és amelynek „Zeusz fiai” voltak az orrfigurái. 12  Kikötve Szirakúzában, három napig ott maradtunk. 13  Erről a helyről körívben mentünk, és megérkeztünk Régiumba. Egy nappal később pedig déli szél támadt, és a második napon eljutottunk Puteoliba. 14  Itt testvéreket találtunk, és ők kérleltek minket, hogy maradjunk náluk hét napig; és így mentünk Róma felé. 15  Onnan a testvérek, amikor hallották a rólunk szóló híreket, kijöttek elénk egészen Appiusz piacteréig és a Három Tavernáig, és amikor Pál meglátta őket, hálát adott az Istennek, és felbátorodott.+ 16  Mikor végül beértünk Rómába, Pálnak megengedték,+ hogy maga maradjon az őt őrző katonával. 17  Három nappal később azonban összehívta azokat, akik a zsidók főemberei voltak. Miután egybegyűltek, ezt mondta nekik: „Férfiak, testvérek, jóllehet semmit sem tettem a nép ellen vagy ősatyáink szokásai ellen,+ mégis rabként adtak át Jeruzsálemből a rómaiak kezébe.+ 18  Ezek pedig, miután kihallgattak,+ szerettek volna szabadon bocsátani,+ mivel semmi halálra okot adó dolog+ nem volt bennem. 19  Mikor azonban a zsidók állandóan ellene beszéltek a dolognak, kénytelen voltam a császárhoz fellebbezni,+ de nem azért, mintha bármivel is vádolhatnám a nemzetemet. 20  Hát emiatt kértem nagyon, hogy láthassalak benneteket, és beszélhessek veletek, mert Izrael reménysége+ miatt vesz körül ez a lánc.”+ 21  Azok ezt mondták neki: „Sem leveleket nem kaptunk rólad Júdeából, sem az ideérkezett testvérek közül nem adott hírül, illetve nem beszélt senki semmi gonoszat felőled. 22  De helyénvalónak gondoljuk, hogy tőled halljuk, mik a gondolataid, mert bizony ami ezt a szektát+ illeti, ismeretes előttünk, hogy mindenütt ellene beszélnek.”+ 23  Megállapodtak tehát vele egy napban, és nagyobb számban jöttek hozzá a szálláshelyére. És elmagyarázta nekik a dolgot: alaposan tanúskodott az Isten királyságáról,+ és meggyőzően érvelt nekik Jézusról a Mózes törvényéből+ is, és a Prófétákból+ is, reggeltől estig. 24  És némelyek hinni+ kezdtek a mondottaknak, mások pedig nem hittek.+ 25  Mivel tehát nézetkülönbség volt közöttük, távozni kezdtek. Pál eközben ezt az e g y megjegyzést tette: „Találóan szólt a szent szellem Ézsaiás próféta által a ti ősatyáitokhoz, 26  amikor ezt mondta: »Menj el ehhez a néphez, és mondd: ‚Hallván hallotok majd, de semmiképpen nem értetek; és nézvén néztek majd, de semmiképpen nem láttok.+ 27  Mert érzéketlenné vált e nép szíve, és fülükkel úgy hallottak, hogy nem válaszoltak, és szemüket behunyták, nehogy valaha is lássanak szemükkel, és halljanak fülükkel, és értsenek szívükkel, és megtérjenek, és meggyógyítsam őket.’«+ 28  Legyen hát tudtotokra, hogy ez, mármint az eszköz, amely által az Isten megment, a nemzetekhez küldetett el;+ ők bizonyosan figyelni fognak rá.”+ 29  —— 30  Ő pedig ott maradt két egész évig saját bérelt házában,+ és kedvesen fogadott mindenkit, aki bement hozzá. 31  Prédikálta nekik az Isten királyságát, és a legnagyobb beszédbeli nyíltsággal+ tanította az Úr Jézus Krisztusra vonatkozó dolgokat, akadálytalanul.

Lábjegyzetek