Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Cselekedetek 19:1–41

19  Az események előrehaladtával, amíg Apollós+ Korintuszban volt, Pál átment a szárazföld belsejében fekvő vidékeken, és leérve Efézusba+, talált néhány tanítványt,  és így szólt hozzájuk: „Kaptatok-e szent szellemet,+ amikor hívőkké lettetek?” Azok ezt mondták neki: „Hiszen még soha nem hallottuk, hogy volna szent szellem.”+  Ő pedig így szólt: „Akkor mibe keresztelkedtetek meg?” Ezt mondták: „János keresztségébe.”+  Pál így szólt: „János a megbánást jelképező keresztséggel keresztelt,+ és azt mondta a népnek, hogy higgyenek abban, aki őutána jön,+ vagyis Jézusban.”  Ezt hallva, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevében.+  És amikor Pál rájuk tette a kezét,+ eljött rájuk a szent szellem, és kezdtek nyelveken szólni és prófétálni.+  Összesen mintegy tizenkét férfi volt.  Bement a zsinagógába,+ és bátorsággal beszélt három hónapon át, előadásokat tartva és meggyőzően érvelve az Isten királyságával+ kapcsolatban.  Mikor azonban egyesek továbbra is megkeményítették magukat, és nem hittek,+ és gyalázkodva beszéltek az Útról+ a tömeg előtt, eltávozott tőlük,+ különválasztotta tőlük a tanítványokat,+ és naponta előadásokat tartott Tirannusz iskolájának előadótermében. 10  Ez két éven át folyt,+ úgyhogy mindazok, akik Ázsia tartományban+ laktak, hallották az Úr szavát, zsidók és görögök egyaránt. 11  Az Isten pedig továbbra is rendkívül hatalmas cselekedeteket vitt véghez Pál keze által,+ 12  úgyhogy még a testén levő kendőket és kötényeket is elvitték a betegségben szenvedőkhöz,+ és a betegségek elhagyták azokat, és a gonosz szellemek kimentek belőlük.+ 13  A démonűzést+ gyakorló vándor zsidók némelyike pedig szintén vállalkozott arra, hogy kimondja az Úr Jézus nevét+ azok felett, akikben gonosz szellemek voltak, így szólva: „Ünnepélyesen kényszerítelek+ titeket a Jézusra, akit Pál prédikál.” 14  Volt pedig egy bizonyos Szkévának, egy zsidó papi elöljárónak hét fia, akik ezt tették. 15  A gonosz szellem azonban ezt válaszolta nekik: „Jézust ismerem,+ Pál is ismert előttem,+ de ti kik vagytok?” 16  Azzal rájuk ugrott az az ember,+ akiben a gonosz szellem volt, sorra föléjük kerekedett, és diadalmaskodott rajtuk, úgyhogy meztelenül és megsebesülve menekültek ki abból a házból. 17  Ez mindenkinek a tudomására jutott, mind a zsidóknak, mind a görögöknek, akik Efézusban laktak, és félelem fogta el mindnyájukat,+ az Úr Jézus neve pedig továbbra is magasztaltatott.+ 18  Akik hívőkké lettek, azok közül sokan eljöttek, és nyíltan megvallották+ és elmondták gyakorlataikat. 19  Igen, a mágiát űzők+ közül elég sokan összehordták könyveiket, és mindenki előtt elégették őket. Összeszámolva azok árát, értéküket ötvenezer ezüstnek találták. 20  Így Jehova szava továbbra is hatalmasan növekedett és tért hódított.+ 21  Miután pedig ezek végbementek, Pál elhatározta szellemében, hogy átmenve Makedónián+ és Akháján, Jeruzsálembe utazik,+ és ezt mondta: „Miután oda eljutottam, Rómát is látnom kell.”+ 22  Elküldött hát Makedóniába kettőt azok közül, akik szolgáltak neki, Timóteuszt+ és Erásztuszt+, ő maga pedig egy ideig ott maradt Ázsia tartományban. 23  Ebben az időben nem kis zavarodás+ támadt az Út+ miatt. 24  Egy Demetriusz nevű ezüstműves ugyanis ezüst Artemisz-szentélyek készítésével nem kis nyereséghez+ juttatta a kézműveseket; 25  összegyűjtötte őket meg az ilyen dolgokkal foglalkozókat,+ és így szólt: „Férfiak, jól tudjátok, hogy ebből a foglalkozásból van a mi jómódunk.+ 26  Azt is látjátok és halljátok, hogyan győzött meg ez a Pál egy igen nagy sokaságot, és hogyan bírta őket más nézetre, nemcsak Efézusban+, hanem szinte egész Ázsia tartományban, azt mondva, hogy amiket kézzel készítenek,+ azok nem istenek. 27  Ezenfelül nemcsak az a veszély fenyeget, hogy ez a mi iparunk rossz hírbe kerül, hanem az is, hogy a nagy Artemisz+ istennő templomát semmire sem fogják becsülni, és nemsokára semmivé fog alacsonyodni még az ő nagyszerűsége is, amelyet egész Ázsia tartomány és a lakott föld imád.” 28  Ezt hallva, és megtelve haraggal, kiáltozni kezdtek: „Nagy az efézusiak Artemisze!” 29  Így hát a városban eluralkodott a fejetlenség, és egy akarattal a színházba rohantak, s közben erőszakkal magukkal vitték a makedón Gájuszt és Arisztárkuszt+, Pál útitársait. 30  Pál be akart menni a néphez, de a tanítványok nem engedték. 31  Még az ünnepekkel és játékokkal foglalkozó bizottság tagjai közül is elküldtek hozzá némelyek, akik barátságosak voltak vele, és esdve kérni kezdték, hogy ne merészkedjen a színházba. 32  Mármost ki ezt, ki azt kiáltozta;+ mert a gyűlésben fejetlenség volt, és a legtöbbjük nem tudta, milyen okból gyűltek össze. 33  Így hát együttesen előállították Alexandert a sokaságból, a zsidók ugyanis előretuszkolták; Alexander pedig intett a kezével, és elő akarta adni védekezését a népnek. 34  Ám amikor felismerték, hogy zsidó, mindnyájukból egyetlen kiáltás tört ki, és mintegy két órán át kiabálták: „Nagy az efézusiak Artemisze!”+ 35  Amikor a városi jegyző végül lecsendesítette+ a sokaságot, így szólt: „Efézusi férfiak, ugyan ki az az emberek között, aki ne tudná, hogy az efézusiak városa őrzi a templomban a nagy Artemiszt és az égből lehullott képmást? 36  Mivel tehát ezek vitathatatlan dolgok, illő, hogy megőrizzétek nyugalmatokat, és semmit se tegyetek elhamarkodottan.+ 37  Mert idehoztátok ezeket a férfiakat, akik se nem templomrablók, se nem káromlói az istennőnknek. 38  Ha tehát Demetriusznak+ és a vele levő kézműveseknek valami ügyük van valakivel, tartanak törvényszéki+ napokat, és vannak prokonzulok+; hozzanak fel vádakat egymás ellen. 39  Ha azonban ezenkívül akartok valamit, afelől rendes gyűlésen kell dönteni. 40  Mert bizony az a veszély fenyeget minket, hogy zendüléssel fognak vádolni a mai dolog miatt, mivel egyetlenegy ok sem létezik, amellyel megindokolhatnánk ezt a rendbontó csődületet.” 41  Ezeket mondva+ feloszlatta a gyűlést.+

Lábjegyzetek