Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Zsoltárok 137:1–9

137  Babilon folyóinál+, ott ültünk.+ Sírtunk is, midőn Sionra emlékeztünk.+   A nyárfákra+ akasztottuk Hárfáinkat+ közepette.   Bizony fogva tartóink ott énekszót akartak tőlünk,+ És csúfolóink vigadozást:+ „Énekeljetek nekünk Sion énekeiből!”+   Hogyan is tudnánk Jehova énekét énekelni+ Idegen földön?+   Ha elfeledlek téged, ó, Jeruzsálem,+ Bénítsa feledékenység jobbomat!   Tapadjon nyelvem az ínyemhez,+ Ha nem emlékezem meg rólad,+ Ha nem emelem Jeruzsálemet Legfőbb örömem fölé!+   Emlékezz meg+, ó, Jehova, Jeruzsálem napjáról,+ Edom+ fiairól, Akik ezt mondogatták: „Rombold le! Rombold le az alapjáig!”+   Ó, Babilon leánya, kire pusztulás vár!+ Boldog, aki megfizet neked,+ Úgy bánva veled, ahogy te bántál velünk!+   Boldog, aki megragadja, és szétzúzza+ Gyermekeidet a sziklán!

Lábjegyzetek