Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Zsoltárok 104:1–35

104  Áldjad, ó, lelkem, Jehovát!+ Ó, Jehova Istenem, fölöttébb nagy vagy te.+ Méltóságba és pompába öltöztél,+   Világosságot öltöttél magadra ruha gyanánt,+ Kifeszítve az egeket, mint egy sátorlapot.+   Te vagy az, aki a vizekben építette gerendákból felső szobáit,+ A felhőket teszi szekerévé,+ És a szélnek szárnyain jár,+   Aki angyalait szellemekké teszi,+ Szolgáit emésztő tűzzé.+   Ő alapította meg a földet annak szilárd helyein;+ Megingathatatlan lesz az időtlen időkig, igen, mindörökké.+   Mély vizekkel takartad be, mint egy ruhával.+ A hegyek fölött álltak a vizek.+   Dorgálásodra elmenekültek;+ Mennydörgésed hangjára fejvesztve futottak   — Hegyek emelkedtek föl,+ Völgyek* ereszkedtek alá — Arra a helyre, melyet alapítottál nekik.   Határt szabtál, melyet nem léphetnek át,+ Hogy ne borítsák el újra a földet.+ 10  Forrásokat küld ő a völgyekbe*;+ A hegyek között folynak. 11  Itatják a mező minden vadját,+ Ott oltják szomjukat a zebrák+. 12  Fölöttük pihennek meg az egek repdeső teremtményei;+ A sűrű lombból hallatják hangjukat.+ 13  Megitatja a hegyeket felső szobáiból.+ Munkáid gyümölcséből jóllakik a föld.+ 14  Zöld füvet sarjaszt az állatoknak,+ És növényzetet az ember szolgálatára,+ Hogy eledelt hozzon elő a földből,+ 15  És bort, mely megvidámítja a halandó ember szívét,+ Hogy arcát fénylővé tegye olajjal,+ És kenyeret, mely élteti a halandónak szívét.+ 16  Jóllaknak Jehova fái, A Libanon cédrusai, melyeket ültetett,+ 17  Ahol a madarak fészket raknak.+ A gólyának borókafenyő a háza.+ 18  A magas hegyek+ a kőszáli kecskéknek valók,+ A sziklák menedéket nyújtanak a szirtiborzoknak.+ 19  Ő alkotta a holdat, hogy jelezze a meghatározott időket;+ Jól tudja a nap, hogy hol nyugszik le.+ 20  Sötétséget rendelsz, hogy leszálljon az éj;+ Akkor jön elő az erdő minden vadja. 21  A fiatal sörényes oroszlánok zsákmányért ordítanak,+ Így kérve eledelüket Istentől.+ 22  Felragyog a nap,+ és ők visszahúzódnak, Leheverednek búvóhelyükön. 23  Az ember kimegy, hogy dolgozzon,+ És szolgál egészen estig.+ 24  Mily számosak a te műveid, ó, Jehova!+ Mindet bölcsen alkottad.+ Betöltik a földet alkotásaid.+ 25  Íme, ez a nagy és széles tenger!+ Ott van a számtalan csúszó-mászó állat,+ Élő teremtmények, kicsik és nagyok egyaránt.+ 26  Ott járnak a hajók;+ A leviatánt+ azért formáltad, hogy játszadozzon benne.+ 27  Mindannyian reád várnak,+ Hogy megadd eledelüket időben.+ 28  Fölszedik, amit adsz nekik.+ Megnyitod a kezed, és eltelnek javakkal.+ 29  Ha elrejted arcodat, megrettennek.+ Ha elveszed szellemüket, kimúlnak,+ És porrá lesznek újra.+ 30  Ha szellemedet kibocsátod, megteremtetnek,+ És megújítod a föld színét. 31  Jehova dicsősége időtlen időkig megáll.+ Jehova örvendezni fog műveiben.+ 32  Letekint a földre, és az megremeg,+ Megérinti a hegyeket, és füstölögnek.+ 33  Dalolni fogok Jehovának egész életemben,+ Éneket zengek Istenemnek, amíg csak vagyok.+ 34  Legyen kedves a róla való elmélkedésem.+ Én örvendezni fogok Jehovában.+ 35  A bűnösök kiirtatnak a földről,+ És a gonosz nem lesz többé.+ Áldjad, ó, lelkem, Jehovát! Dicsérjétek Jahot!+

Lábjegyzetek

Szó szerint: völgysíkok.
Lásd: 1Mó 26:17 lábj.