Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Zsoltárok 102:1–28

Az elnyomott ember imája, amikor ellankad és kiönti panaszát Jehova előtt.+ 102  Ó, Jehova, hallgasd meg imámat,+ Jusson el hozzád segélykiáltásom!+   Ne rejtsd el arcodat előlem szorongattatásom napján.+ Hajtsd felém füledet;+ Amely napon kiáltok, siess, felelj nekem!+   Mert napjaim elenyésztek, mint a füst,+ És csontjaim vörösen izzanak, mint valami tűzhely.+   Szívem megveretett, mint a növényzet, és elszáradt;+ Még arról is elfeledkezem, hogy megegyem ételem.+   Sóhajom hangjától+ Csontjaim húsomhoz tapadtak.+   Hasonlítok a puszta pelikánjához.+ Olyan lettem, mint a kuvik az elhagyatott helyeken.   Elsorvadtam, Olyan vagyok, mint egy árva madár a tetőn.+   Egész nap gyaláznak ellenségeim.+ Rám esküdöznek, akik bolondot űznek belőlem.+   Bizony hamut eszem kenyér gyanánt,+ Italomat sírással elegyítem+ 10  Ítélethirdetésed és felháborodásod miatt;+ Mert fölemeltél engem, hogy aztán elvess.+ 11  Napjaim, mint a lehanyatlott árnyék,+ Magam pedig elszáradtam, mint a növényzet.+ 12  De te, ó, Jehova, időtlen időkig megmaradsz,+ És emlékezeted fennmarad nemzedékről nemzedékre.+ 13  Te majd felkelsz, és irgalmazol Sionnak,+ Mert eljött az ideje, hogy kegyes légy hozzá, Bizony, itt a meghatározott idő.+ 14  Mert szolgáid örömüket lelik köveiben,+ És keggyel tekintenek porára is.+ 15  Félik majd a nemzetek Jehova nevét,+ A föld összes királya dicsőségedet.+ 16  Bizony fölépíti Jehova Siont,+ Meg fog jelenni dicsőségében.+ 17  Odafordul a kisemmizettek imájához,+ Nem veti meg imádságukat.+ 18  Meg van ez írva a jövendő nemzedéknek,+ És a nép, amely megteremtetik, dicséri majd Jahot.+ 19  Mert letekintett az ő szent magasságából,+ Jehova az egekből a földre tekintett,+ 20  Hogy meghallgassa a rabnak sóhaját,+ És eloldozza a halálra szántakat,+ 21  Hogy hirdessék Jehova nevét Sionban,+ És dicséretét Jeruzsálemben,+ 22  Amikor a népek mind egybegyűjtetnek,+ És a királyságok, hogy Jehovát szolgálják.+ 23  Megsanyargatta erőmet az úton,+ Rövidre szabta napjaimat.+ 24  Így szóltam: „Ó, Istenem, Ne ragadj el napjaim felénél;+ A te éveid minden nemzedéken át tartanak.+ 25  Te raktad le hajdanán a föld alapjait,+ Az egek a te kezed művei.+ 26  Azok elvesznek, de te megmaradsz;+ Mind elkopnak, akár a ruha.+ Váltod őket, mint az öltözéket, és lejár az idejük.+ 27  De te ugyanaz vagy, és esztendeid nem érnek véget.+ 28  Szolgáid fiai élnek majd lakhelyükön,+ És utódjaik szilárdan megállnak előtted.”+

Lábjegyzetek