Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Zakariás 9:1–17

9  Kijelentés+: „Jehova szava Hadrák földje ellen szól, és Damaszkuszon+ nyugszik; mert Jehova szemmel tartja a földi embert+ és Izrael minden törzsét.  És Hamát+ is határos lesz vele; Tírusz+ és Szidón+ is, mert igen bölcs+.  Sáncot épített magának Tírusz, és annyi ezüstöt halmozott fel, mint a por, annyi aranyat, mint az utca sara.+  Íme, Jehova kifosztja őt, a tengerbe dönti haderejét,+ és tűz emészti meg.+  Látja majd ezt Askelon, és félelem fogja el, Gázát is nagy fájdalmak gyötrik, és Ekront+ is, mert várva várt reménye+ szégyent fog vallani. És elvész egy király Gázából, Askelon pedig lakatlanná lesz.+  Törvénytelen+ fiú ül le majd Asdódban,+ én pedig kiirtom a filiszteusok büszkeségét.+  Eltávolítom a véres dolgait szájából, és utálatosságait fogai közül,+ maga pedig megmarad Istenünk számára, és olyan lesz, mint egy sejk+ Júdában+, Ekron pedig, mint a jebuszita+.  És letáborozok mint előőrs házamért,+ s így senki sem halad át, és senki sem tér vissza; nem fog többé átvonulni rajtuk munkafelügyelő,+ mert most már látom ezt szemeimmel.+  Örülj nagyon, ó, Sion leánya!+ Kiálts diadalmasan,+ ó, Jeruzsálem leánya! Íme, királyod+ jön hozzád.+ Igazságos, igen megmentett;+ alázatos+, és szamárháton ül, kifejlett állaton, szamárkanca fiának hátán.+ 10  Kiirtom a harci szekeret Efraimból, és a lovat Jeruzsálemből.+ Kiirtatik a harci íj+. Békét hirdet majd a nemzeteknek;+ uralma tengertől tengerig fog tartani, és a Folyótól a föld végső határáig.+ 11  Ó, asszony, szövetséged+ vérével bocsátom ki rabjaidat+ a veremből, amelyben nincs víz. 12  Térjetek vissza az erődítménybe,+ reménység rabjai!+ Ma is mondom még: »Kétszeresen+ fizetek neked, ó, asszony. 13  Mert Júdára lépek, mint íjamra. Efraimmal töltöm meg az íjat, és felserkentem fiaidat+, ó, Sion, fiaid ellen, ó, Görögország+; olyanná teszlek téged, mint egy erős férfi kardja.«+ 14  Jehova lesz látható felettük,+ nyila, mint a villám, kirepül.+ A legfőbb Úr, Jehova fújja meg a kürtöt,+ és a délről támadó szélviharokkal vonul.+ 15  A seregek Jehovája védi meg őket, ők pedig megemésztik+ és megalázzák a parittyaköveket. Isznak+, lármáznak, mintha lenne bor, és megtelnek, mint a tál, mint az oltár szegletei.+ 16  Jehova, az ő Istenük megmenti őket+ azon a napon mint népének nyáját,+ mert olyanok lesznek, mint a koronakövek, amelyek csillognak az ő földjén.+ 17  Ó, mily nagy az ő jósága,+ és mily nagy az ő szépsége!+ A gabonától virulnak majd az ifjak, és az újbortól a szüzek.”+

Lábjegyzetek