Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Prédikátor 2:1–26

2  Azt mondtam magamnak a szívemben:+ „Na, gyerünk, hadd örvendezzek,+ és hadd lássak jót!”+ Íme, ez is hiábavalóság volt.  Azt mondtam a nevetésre: „Esztelenség!”,+ és az örvendezésre+: „Mi haszna?”  Szívemmel vizsgálódtam, felvidítva testemet borral+ — de közben szívemet bölcsességgel vezettem+ —, hogy ragaszkodjam a bolondsághoz, míg meg nem látom, mi jó van az emberek fiainak abban, amit tesznek az ég alatt életük napjainak számához mérten.+  Nagyobb munkákba fogtam:+ Házakat építettem magamnak,+ és szőlőket ültettem magamnak.+  Kerteket és ligeteket hoztam létre magamnak,+ s mindenféle gyümölcsfát ültettem beléjük.  Készítettem magamnak tavakat,+ hogy öntözzem velük az erdőt, melyben fák sarjadnak.+  Szereztem szolgákat és szolgálólányokat,+ és háznépemnek születtek fiai.+ Ezenkívül sok jószágom, marhám és nyájam volt, több, mint azoknak, akik előttem voltak Jeruzsálemben.+  Gyűjtöttem ezüstöt és aranyat is magamnak,+ királyokra és tartományokra jellemző vagyont.+ Szereztem magamnak férfi énekeseket és női énekeseket,+ valamint az emberek fiainak gyönyörűségeit+: asszonyt, sőt asszonyokat.+  Naggyá lettem, és gyarapodtam; sokkal inkább, mint akik előttem voltak Jeruzsálemben.+ Emellett bölcsességem is megmaradt nekem.+ 10  Amire csak szemem vágyott, nem tagadtam meg tőle.+ Nem tartóztattam meg szívemet semmiféle örömtől sem, szívem ugyanis örült minden fáradságos munkámnak,+ és ez volt az én részem minden fáradságos munkámból.+ 11  Én pedig kezem valamennyi műve felé fordultam, és a fáradságos munka felé, melyet fáradsággal elvégeztem,+ és íme, minden hiábavalóság volt, és szélkergetés,+ és semmi haszna nem volt a nap alatt.+ 12  Majd tekintetemet a bölcsességre+, őrültségre és bolondságra+ fordítottam; mert mit is tehet a földi ember, aki a király után következik? Azt, amit az emberek már korábban is tettek. 13  És én azt láttam, hogy nagyobb haszna van a bölcsességnek, mint a bolondságnak,+ mint ahogy nagyobb haszna van a világosságnak is, mint a sötétségnek.+ 14  A bölcsnek szeme a fejében van,+ az ostoba azonban teljes sötétségben jár.+ Én pedig megtudtam, hogy egyenlő végük lesz mindnyájuknak.+ 15  Azt mondtam én a szívemben:+ „Ugyanolyan végem lesz bizony nekem is,+ mint az ostobának+.” Miért lettem én akkor oly nagyon bölcs?!+ És azt mondtam szívemben: „Ez is hiábavalóság.” 16  Mert a bölcsre éppoly kevéssé emlékeznek időtlen időkön át, mint az ostobára.+ Az eljövendő napokban bizony mindenkit elfelednek. Hogy hal meg hát a bölcs? Az ostobával együtt.+ 17  És gyűlöltem az életet,+ mert a munka, melyet a nap alatt véghezvittek, szerintem bajokkal teljes volt,+ hisz minden csak hiábavalóság és szélkergetés.+ 18  Én bizony gyűlöltem minden fáradságos munkámat — amelyet fáradsággal véghezvittem a nap alatt —,+ hogy olyan emberre hagyom, aki utánam következik.+ 19  Ki tudja, hogy bölcs lesz-e vagy bolond?+ Mégis uralkodik majd minden fáradsággal létrehozott munkám felett, melyet fáradsággal véghezvittem, és amelyben bölcsnek bizonyultam a nap alatt.+ Ez is hiábavalóság. 20  Majd odafordultam, hogy átengedjem szívemet a kétségbeesésnek+ mindama fáradságos munka miatt, amelyet fáradsággal végeztem a nap alatt. 21  Mert van olyan ember, aki bölcsességgel, ismerettel és hozzáértéssel+ végezte fáradságos munkáját, de olyan embernek adatik majd az ő része, aki nem fáradozott azzal.+ Ez is hiábavalóság és nagy baj.+ 22  Mert mi jut az embernek minden fáradságos munkájából, és szívének törekvéseiből, melyekkel fáradozik a nap alatt?+ 23  Hisz élete minden napján foglalatossága csak fájdalmat és bosszankodást jelent,+ és szíve még éjjel sem tér nyugodni.+ Ez is csak hiábavalóság. 24  Nincs jobb az embernek, mint hogy egyen, igyon és élvezze az ő lelke a fáradságos munkájából fakadó jót.+ Láttam én azt is, hogy ez az igaz Isten kezéből van.+ 25  Hisz ki eszik+ és iszik jobban, mint én?+ 26  Mert annak az embernek, aki jó előtte,+ bölcsességet, ismeretet és örömet adott,+ a bűnösnek azonban elfoglaltságot adott a gyűjtésre és az egybehordásra, hogy majd annak adja, aki jó az igaz Isten előtt.+ Ez is hiábavalóság és szélkergetés.+

Lábjegyzetek