Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Máté 20:1–34

20  Mert az egek királysága hasonló egy emberhez, egy házigazdához, aki kora reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon fel szőlőjébe.+  Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban,+ elküldte őket a szőlőjébe.  Kimenve a harmadik óra+ körül, látott másokat is dologtalanul álldogálni a piactéren+,  és ezt mondta nekik: »Ti is menjetek a szőlőbe, és ami igazságos, megadom nektek.«  Azok tehát elmentek. A hatodik+ és a kilencedik óra+ körül ismét kiment, és hasonlóképpen tett.  Végül a tizenegyedik óra körül is kiment, és másokat is talált, akik álldogáltak, és így szólt hozzájuk: »Miért álldogáltok itt egész nap dologtalanul?«  Ezt mondták neki: »Mert senki sem fogadott fel minket.« Így szólt hozzájuk: »Ti is menjetek a szőlőbe.«+  Amikor beesteledett,+ a szőlő ura ezt mondta megbízottjának: »Hívd a munkásokat, és fizesd ki bérüket,+ az utolsóktól kezdve az elsőkig.«  Amikor azok jöttek, akik a tizenegyedik órában kezdtek, mindegyikük kapott egy dénárt. 10  Így aztán, amikor az elsők jöttek, úgy következtettek, hogy ők majd többet kapnak, de ők is egy-egy dénárt kaptak fizetségül. 11  Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a házigazda+ ellen, 12  és ezt mondták: »Ezek az utolsók egyórai munkát végeztek, mégis egyenlővé tetted őket velünk, akik a nap terhét és a tikkasztó hőséget viseltük!« 13  De ő ezt felelte az egyiküknek: »Barátom, nem vétek én ellened. Egy dénárban egyeztél meg velem, nem?+ 14  Fogd, ami a tiéd, és menj. Én ennek az utolsónak ugyanannyit akarok adni, mint neked.+ 15  Vajon nem szabad a magam dolgaival azt tennem, amit akarok? Vagy azért gonosz a szemed,+ mert én jó vagyok?«+ 16  Ekképpen lesznek az utolsók elsők, az elsők pedig utolsók.”+ 17  Mikor pedig Jézus Jeruzsálembe készült felmenni, maga mellé vette külön a tizenkét tanítványt+, és ezt mondta nekik az úton: 18  „Íme! Felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát kiszolgáltatják a papi elöljáróknak és az írástudóknak, és ők halálra ítélik,+ 19  és kiszolgáltatják a nemzetekből valóknak, hogy csúfot űzzenek belőle, megkorbácsolják és oszlopra feszítsék,+ majd a harmadik napon feltámad.”+ 20  Akkor Zebedeus fiainak+ anyja odament hozzá a fiaival, hódolva neki, és kérve tőle valamit.+ 21  Ő így szólt hozzá: „Mit akarsz?” Ezt mondta neki: „Mondd, hogy ez az én két fiam, az egyik a jobb, a másik a bal kezedhez üljön le királyságodban.”+ 22  Jézus ezt válaszolta: „Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni a poharat,+ amelyet én kiinni készülök?” Ezt mondták neki: „Ki tudjuk.” 23  Így szólt hozzájuk: „A poharamat kiisszátok ugyan,+ de a jobb, illetve bal kezemhez való leülést nem az én dolgom megadni, hanem azokat illeti az, akiknek elkészítette az én Atyám.”+ 24  Amikor a többi tíz hallott erről, felháborodott a két testvér miatt.+ 25  De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: „Tudjátok, hogy a nemzeteken hatalmaskodnak az uralkodóik, és a nagyok hatalmuk alatt tartják őket.+ 26  Nem így van ez tiköztetek;+ hanem aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok,+ 27  és aki első akar lenni közöttetek, az legyen a rabszolgátok.+ 28  Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon,+ és hogy lelkét váltságul adja cserébe sokakért.”+ 29  Mikor pedig mentek kifelé Jerikóból+, nagy sokaság követte őt. 30  És íme, két vak, aki ott ült az út mellett, amikor hallotta, hogy Jézus arra megy el, felkiáltott, ezt mondva: „Uram, irgalmazz nekünk, Dávid Fia!”+ 31  A sokaság azonban erélyesen intette őket, hogy maradjanak csendben, ám azok annál hangosabban kiabáltak, és ezt mondták: „Uram, irgalmazz nekünk, Dávid Fia!”+ 32  Úgyhogy Jézus megállt, hívta őket, és így szólt: „Mit akartok, mit tegyek értetek?” 33  Ezt mondták neki: „Uram, nyíljon meg a szemünk.”+ 34  Szánalomtól megindultan Jézus megérintette a szemüket,+ és azonnal látni kezdtek, és követték őt.+

Lábjegyzetek