Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Máté 14:1–36

14  Ebben az időben hallott Heródes, a területi uralkodó Jézusról,+  és ezt mondta szolgáinak: „Keresztelő János ez. Feltámadt a halottak közül, és azért képes hatalmas cselekedeteket véghezvinni.”+  Heródes ugyanis annak idején letartóztatta Jánost, megkötözte és börtönbe vetette őt Heródiás miatt, aki testvérének, Fülöpnek volt a felesége.+  Mert János azt mondta neki: „Nem lehet a tied.”+  De Heródes, noha meg akarta őt ölni, félt a sokaságtól, mert prófétának tartották.+  Mikor pedig Heródes születésnapját+ ünnepelték, Heródiás leánya táncolt ott, és annyira kedvére volt Heródesnek,  hogy esküvel ígérte, bármit kér is, megadja neki.+  Az pedig, ahogy anyja kitanította, ezt mondta: „Add ide nekem egy tálcán Keresztelő János fejét.”+  A király bánatos lett ugyan, de az esküire és a vele asztalhoz telepedettekre való tekintettel megparancsolta, hogy adják oda;+ 10  így hát elküldött valakit, és lefejeztette Jánost a börtönben. 11  Azután elhozták a fejét egy tálcán, és odaadták a leánynak, az pedig odavitte anyjának.+ 12  Végül eljöttek a tanítványai, elvitték a holttestet, eltemették őt,+ majd elmentek, és beszámoltak Jézusnak. 13  Ennek hallatára Jézus visszavonult onnan csónakkal egy elhagyatott helyre, hogy magában legyen;+ de hallva erről a tömegek, utánamentek gyalog a városokból. 14  Mikor aztán előjött, nagy sokaságot látott; szánalmat érzett+ irántuk, és meggyógyította a betegeiket.+ 15  Az este leszálltával pedig odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták: „Elhagyatott ez a hely, és igencsak későre jár az idő; küldd el a sokaságot, hogy menjenek be a falvakba, és vegyenek maguknak ennivalót.”+ 16  Jézus azonban ezt mondta nekik: „Nem kell elmenniük, hanem ti adjatok nekik enni!”+ 17  Így szóltak hozzá: „Semmink sincs itt, csak öt kenyerünk meg két halunk.”+ 18  Ő így szólt: „Hozzátok nekem ide azokat.” 19  Ezután megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjen le a fűre, és vette az öt kenyeret meg a két halat, majd feltekintve az égre, áldást+ mondott, és miután megtörte a kenyereket, szétosztotta azokat a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak.+ 20  Így hát mindenki evett, és jóllakott, és összeszedték a maradék darabokat, tizenkét teli kosárral.+ 21  Pedig mintegy ötezer férfi volt, aki evett az asszonyokon és kisgyermekeken kívül.+ 22  Majd azonnal sürgette a tanítványait, hogy szálljanak be a csónakba, és menjenek át előtte a túlsó partra, míg ő elküldi a sokaságot.+ 23  Végül, miután elküldte a sokaságot, felment egymaga a hegyre imádkozni.+ Bár már későre járt, ő egyedül volt ott. 24  A csónak ekkor már sok száz méterre volt a szárazföldtől, és küszködött a hullámokkal+ az ellenszél miatt. 25  De ő az éjszaka negyedik őrszolgálati időszakában odament hozzájuk a tengeren járva.+ 26  Amikor a tanítványok meglátták őt a tengeren járni, nyugtalanná váltak, és ezt mondták: „Káprázat ez!”+ És félelmükben kiáltoztak. 27  De Jézus rögtön szólt hozzájuk a következő szavakkal: „Bátorság, én vagyok az,+ ne féljetek!” 28  Péter így felelt neki: „Uram, ha te vagy az, parancsold meg nekem, hogy menjek oda hozzád a vízen.” 29  Ő így szólt: „Jöjj!” Erre Péter a csónakból kiszállva,+ járt a vízen, és ment Jézus felé. 30  A szélviharra nézve azonban megijedt, és amint merülni kezdett, felkiáltott: „Uram, ments meg!” 31  Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: „Kicsinyhitű, miért adtál helyet a kételynek?”+ 32  És miután beszálltak a csónakba, elült a szélvihar. 33  A csónakban levők ekkor hódoltak neki, és ezt mondták: „Valóban Isten Fia vagy.”+ 34  És átkeltek, és Genezáretnél érték el a szárazföldet.+ 35  Felismerve őt az ottani férfiak, elküldtek arra az egész környékre, és az emberek odavitték hozzá mindazokat, akik betegek voltak.+ 36  És kérlelni kezdték, hogy csak felsőruhája rojtozatát hadd érintsék;+ és mindazok, akik megérintették, teljesen meggyógyultak.

Lábjegyzetek