Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Lukács 1:1–80

1  Miután már sokan vállalkoztak arra, hogy ismertetést állítanak össze azokról a tényekről,+ amelyeknek teljes hitelük van közöttünk  úgy, ahogy ezeket átadták nekünk azok, akik kezdettől+ fogva szemtanúkká+ és az üzenet+ szolgáivá lettek,  én is eltökéltem — mivel mindennek pontosan utánajártam az elejétől kezdve —, hogy leírom neked őket logikus sorrendben+, igen nagyra becsült+ Teofilusz+,  hogy pontosan megtudd, mennyire bizonyosak azok a dolgok, amelyeket szóban tanítottak+ neked.  Történt pedig, hogy Heródesnek+, Júdea királyának napjaiban volt egy Zakariás nevű pap az Abija+ osztályából, és volt neki egy Áron leányai közül való felesége,+ akit Erzsébetnek hívtak.  Mindketten igazságosak+ voltak az Isten előtt, mert feddhetetlenül+ jártak Jehova minden parancsolatával+ és törvényes követelményével+ összhangban.+  Gyermekük azonban nem volt, mert Erzsébet meddő volt,+ és mind a ketten igen előrehaladott korúak voltak.  Egyszer, amikor papi teendőket látott el osztályának+ beosztásában az Isten előtt,  a papi tisztség ünnepélyes gyakorlata szerint rá került a sor, hogy belépve Jehova szentélyébe, füstölőszert ajánljon fel;+ 10  az egész néptömeg pedig kívül imádkozott a füstölőszer felajánlásának órájában.+ 11  Ekkor megjelent neki Jehova angyala, a füstölőoltár jobb oldalánál állva.+ 12  Zakariás pedig ennek láttán nyugtalanná vált, és félelem fogta el.+ 13  Az angyal azonban így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás, mert könyörgésed kedvező meghallgatásra talált,+ és Erzsébet, a feleséged fiút szül neked, és a János nevet fogod adni neki.+ 14  És örömben lesz részed, nagyon fogsz örvendeni, és sokan örvendeznek+ majd a születésének; 15  mert nagy lesz ő Jehova előtt.+ Bort és részegítő italt pedig egyáltalán nem szabad innia,+ és telve lesz szent szellemmel már az anyja méhétől fogva;+ 16  és Izrael fiai közül sokakat visszafordít Jehovához,+ az Istenükhöz. 17  Azonkívül őelőtte fog járni Illés+ szellemével és erejével, hogy visszafordítsa az apák szívét a gyermekekhez,+ és az engedetleneket az igazságosak gyakorlati bölcsességéhez, hogy felkészített népet készítsen elő Jehovának.”+ 18  Zakariás pedig ezt mondta az angyalnak: „Hogyan lehetnék biztos ebben? Hiszen idős vagyok,+ és a feleségem is igen előrehaladott korú.” 19  Az angyal így felelt neki: „Én Gábriel+ vagyok, aki ott állok az Isten előtt, és azért küldtek el, hogy beszéljek veled,+ és hirdessem neked ezeknek a dolgoknak a jó hírét. 20  De íme, megnémulsz+, és nem fogsz tudni beszélni addig a napig, amelyen ezek meglesznek, mert nem hittél szavaimnak, amelyek beteljesednek a maguk meghatározott idejében.” 21  A nép eközben egyre csak várta Zakariást,+ és csodálkozni kezdett, hogy a szentélyben késlekedik. 22  Ám amikor kijött, nem tudott velük beszélni, és felfogták, hogy természetfölötti+ látomást látott az imént a szentélyben; ő pedig jeleket mutogatott nekik, de néma maradt. 23  Amikor aztán leteltek nyilvános szolgálatának napjai,+ hazament. 24  Ezek után a napok után pedig a felesége, Erzsébet teherbe esett+; és öt hónapig visszavonultan élt, és ezt mondta: 25  „Így tett velem Jehova ezekben a napokban, amikor felém fordította figyelmét, hogy elvegye gyalázatomat az emberek között.”+ 26  Amikor ő a hatodik hónapban volt, Gábriel+ angyal elküldetett az Istentől egy Názáret nevű galileai városba 27  egy szűzhöz, aki a Dávid házából való, József nevű férfi jegyese volt; a szüzet+ pedig Máriának+ hívták. 28  És az angyal, amikor bement eléje, így szólt: „Légy üdvözölve,+ te nagy kegyben részesített asszony,+ Jehova veled van.”+ 29  Ő azonban rendkívül összezavarodott erre a beszédre, és tanakodni kezdett magában, hogy miféle üdvözlés lehet ez. 30  Ezért az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária, mert kegyet+ találtál az Isten előtt; 31  és íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz,+ és a Jézus nevet fogod adni neki.+ 32  Ez nagy lesz,+ és a Legfelségesebb Fiának+ fogják hívni, és Jehova Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját,+ 33  és királyként fog uralkodni Jákob házán örökké, és királyságának nem lesz vége.”+ 34  Mária azonban ezt mondta az angyalnak: „Hogyan lesz ez, hiszen nekem nincs nemi kapcsolatom férfival?”+ 35  Válaszul az angyal ezt mondta neki: „Szent szellem+ száll reád, és a Legfelségesebb ereje árnyékol be téged. Ezért is lesz, hogy a születendőt szentnek+ fogják hívni, Isten Fiának+. 36  És íme, Erzsébet, a rokonod, maga is fiút fogant öregkorában, és a hatodik hónapja ez annak, akit meddő+ asszonynak mondanak; 37  mert az Istennél e g y kijelentés sem lesz lehetetlenség.”+ 38  Mária erre ezt mondta: „Íme! Jehova rabszolgalánya+! Történjék velem a kijelentésed szerint!” Ekkor eltávozott tőle az angyal. 39  Felkerekedett Mária ezekben a napokban, és sietve elment a hegyvidékre, Júda egyik városába, 40  és amikor belépett Zakariás otthonába, üdvözölte Erzsébetet. 41  Nos, amint Erzsébet meghallotta Mária üdvözlését, a magzat megmozdult a méhében; Erzsébet pedig betelt szent szellemmel, 42  és hangos szóval felkiáltott: „Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!+ 43  Hát hogy lehet az, hogy enyém e kiváltság, hogy az én Uram+ anyja jön énhozzám? 44  Mert íme, ahogy üdvözlésed hangja elérte fülemet, a nagy örömtől+ megmozdult a magzat méhemben. 45  Boldog is az az asszony, aki hitt,+ mert teljesen végbemennek majd, amik Jehovától mondattak neki.”+ 46  Mária pedig így szólt: „Magasztalja a lelkem Jehovát,+ 47  és nem tudja megállni a szellemem, hogy ne örüljön felettébb+ az Istennek, az én Megmentőmnek+, 48  mert rátekintett rabszolgalányának alacsony sorára.+ Mert íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék,+ 49  mert nagy dolgokat tett értem a Hatalmas, és szent az ő neve,+ 50  és irgalmassága nemzedékről nemzedékre azokon nyugszik, akik félik őt.+ 51  Hatalmasan cselekedett karjával,+ mindenfelé szétszórta azokat, akik gőgösek szívük szándékában.+ 52  Hatalmasokat taszított le trónjukról,+ és alacsony sorúakat magasztalt fel;+ 53  éhezőket elégített meg jó dolgokkal,+ és vagyonosokat küldött el üres kézzel.+ 54  Segítségére sietett Izraelnek, a szolgájának,+ hogy megemlékezzen az irgalmasságról,+ 55  mint ahogy megmondta ősatyáinknak, Ábrahámnak és az ő magvának, örökre.”+ 56  Mária ezután vele maradt mintegy három hónapig, majd visszatért a maga otthonába. 57  Erzsébet számára pedig elérkezett a szülés ideje, és egy fiút szült. 58  A szomszédok és a rokonai hallották, hogy Jehova nagy irgalmasságot tanúsított iránta,+ és örvendezni+ kezdtek vele. 59  A nyolcadik napon pedig eljöttek körülmetélni a kisgyermeket,+ és az apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni. 60  De az anyja válaszolt, és ezt mondta: „Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják nevezni.” 61  Erre ezt mondták neki: „A rokonaid között senki sincs, akit ezen a néven neveznének.” 62  Aztán kérdezgetni kezdték az apját jelekkel, hogy mit akar, hogyan nevezzék. 63  Az pedig kért egy táblát, és ezt írta: „János+ a neve.” Erre mindnyájan elálmélkodtak. 64  Neki pedig rögtön megnyílt a szája,+ és megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent. 65  Félelem fogta el mindazokat, akik a szomszédságukban laktak; és Júdea egész hegyvidékén beszélni kezdték mindezt, 66  és aki csak hallotta, megjegyezte szívében,+ és ezt mondta: „Mégis, mi lesz ebből a kisgyermekből?” Mert bizony Jehova keze vele volt.+ 67  És az apja, Zakariás betelt szent szellemmel+, és így prófétált+: 68  „Áldott legyen Jehova, Izrael Istene,+ mert a népe+ felé fordította figyelmét, és szabadítást szerzett neki.+ 69  És megmentés szarvát+ támasztotta nekünk az ő szolgájának, Dávidnak házában, 70  mint ahogy szent prófétáinak szája által régtől fogva+ beszélt 71  egy ellenségeinktől és minden gyűlölőnk kezéből való megmentésről;+ 72  hogy irgalmasságot cselekedjen ősatyáinkért, és megemlékezzen szent szövetségéről,+ 73  az esküről, amellyel Ábrahámnak, a mi ősatyánknak esküdött,+ 74  hogy miután megszabadultunk ellenségeink kezéből,+ megadja nekünk azt a kiváltságot, hogy félelem nélkül szent szolgálatot végezzünk neki+ 75  lojalitással és igazságossággal őelőtte minden napunkon.+ 76  Ami pedig téged illet, kisgyermek, a Legfelségesebb prófétájának fognak hívni, mert Jehova előtt fogsz járni, hogy előkészítsd útjait,+ 77  hogy ismeretet adj a népének a megmentésről, amely bűneinek megbocsátása által van,+ 78  Istenünk gyengéd könyörületéből. Ezzel a könyörülettel virradat+ látogat meg bennünket a magasságból,+ 79  hogy világosságot adjon azoknak, akik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek,+ hogy eredményesen irányítsa lábunkat a béke útjára.” 80  A kisgyermek pedig tovább növekedett,+ és erősödött szellemben, és a pusztában maradt addig a napig, amelyen nyilvánosan megmutatta magát Izraelnek.

Lábjegyzetek