Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Jeremiás 6:1–30

6  Ó, Benjámin fiai, keressetek menedéket, meneküljetek Jeruzsálemből! Fújjátok meg a kürtöt+ Tékoában+! Adjatok tűzjelzést Bét-Hakkerem+ fölött, mert veszedelem tekint alá északról, nagy csapás.+  Sion leánya csinos és kényeztetett asszonyhoz volt hasonló.+  Eljöttek hozzá a pásztorok nyájaikkal. Körös-körül felütötték ellene sátraikat.+ Ki-ki lelegeltette a maga részét.+  Háborút szenteltek ellene:+ „Keljetek fel, és menjünk fel délben!”+ „Jaj nekünk, mert lehanyatlott a nap, hiszen nyúlnak már az esti árnyak!”  „Keljetek fel, és menjünk fel éjjel! Romboljuk le lakótornyait!”+  A seregek Jehovája ugyanis ezt mondta: „Vágjatok fát,+ és emeljetek ostromsáncot Jeruzsálem ellen.+ Ez az a város, amelyet számadásra kell vonni.+ Más sincs benne, csak elnyomás.+  Ahogy a víztároló hűsen tartja a vizét, úgy tartotta hűsen ő is a gonoszságát. Erőszak és fosztogatás hallatszik benne.+ Szüntelen csak betegséget és csapást látok magam előtt.  Engedj a helyreigazításnak,+ ó, Jeruzsálem, hogy el ne forduljon tőled undorral a lelkem,+ hogy ne tegyelek elhagyatott pusztasággá, lakatlan földdé!”+  A seregek Jehovája ezt mondja: „Izrael maradékát bizony leböngészik, mint a szőlőtőt.+ Ismét nyújtsd ki a kezed, mint a szüretelő a szőlővesszőre.” 10  „Kihez beszéljek, és kit figyelmeztessek, hogy halljanak? Íme! Körülmetéletlen a fülük, képtelenek figyelni.+ Íme! Jehova szava gyalázattá lett előttük,+ és nem tudnak gyönyörködni benne.+ 11  Betölt engem Jehova dühödt haragja. Belefáradtam abba, hogy magamban tartsam.”+ „Ontsd ki a gyermekekre az utcán,+ és az ifjak baráti társaságára egyaránt, mert foglyul esik a férfi és felesége, a vén, és aki betelt a napokkal.+ 12  Házaik másoké lesznek, földjeik és feleségeik is egyszersmind.+ Mert kinyújtom kezemet az ország lakói ellen”+ — ez Jehova kijelentése. 13  „Mert a legkisebbtől a legnagyobbig mindnyájan nyerészkednek,+ és a prófétától kezdve a papig mindenki hamisságot művel.+ 14  Népem összeomlását felszínesen próbálják gyógyítgatni,+ ezt mondva: »Béke van! Béke van!«, holott nincsen béke.+ 15  Vajon szégyenkeztek amiatt, hogy utálatosságot cselekedtek?+ Egyrészt egyáltalán nem szégyenkeznek, másrészt még a megalázottság érzését sem ismerik.+ Ezért elesnek majd az elesőkkel,+ és elbuknak, amikor számadásra vonom őket” — így szól Jehova. 16  Jehova ezt mondja: „Álljatok ki az utakra, nézzetek szét, és kérdezősködjetek a régi ösvényekről, hogy hol is van a jó út.+ Járjatok rajta,+ és találjatok nyugalmat lelketeknek.”+ Ők azonban így beszéltek: „Nem járunk.”+ 17  „Őrállókat rendeltem fölétek:+ »Figyeljetek a kürtszóra!«”+ De ők így beszéltek: „Nem figyelünk.”+ 18  „Ezért halljátok meg, ó, nemzetek! És tudd meg, te gyülekezet, mi lesz közöttük. 19  Figyelj hát, föld! Íme, veszedelmet hozok erre a népre,+ gondolataik gyümölcsét,+ mert nem figyeltek oda az én szavaimra, és törvényemet is csak megvetették.”+ 20  „Mit törődöm én vele, hogy Sábából+ hoztok tömjént és messzi földről jó illatú nádat! Egészen elégő felajánlásaitok nem szereznek örömet,+ és áldozataitok nem kedvesek előttem.”+ 21  Azért ezt mondja Jehova: „Íme, botlásköveket állítok e nép elé,+ és beléjük fognak botlani apák és fiak egyaránt; a szomszéd is, és társa is elpusztulnak.”+ 22  Ezt mondja Jehova: „Íme! Egy nép jön észak földjéről, és nagy nemzet kel fel a föld legtávolabbi részeiről.+ 23  Íjat és dárdát ragadnak.+ Kegyetlen az, és nincs benne szánalom. Hangjuk zúg, mint a tenger,+ és lovon nyargalnak.+ Csatasorba áll ellened, olyan, mint egy harcos, ó, Sion leánya!”+ 24  Hallottuk a hírét. Kezeink is elernyedtek.+ Szorongás fogott el bennünket, szülési fájdalmak, a szülő asszony fájásai.+ 25  Ne menj ki a mezőre, az úton se járj, mert ellenség kardja vár, körös-körül rémület.+ 26  Ó, népem leánya! Öltözz zsákruhába,+ fetrengj a hamuban!+ Gyászolj, mintha egyszülött fiadért tennéd, keservesen jajveszékelj,+ mert ránk tör a pusztító hirtelen.+ 27  „Fémvizsgálóvá tettelek téged népem között, olyanná, aki alaposan kutat. Figyeld meg és vizsgáld meg útjukat.+ 28  Végletekig makacsak mindnyájan,+ rágalmakat terjesztve járnak;+ réz és vas. Egytől egyig elvetemültek.+ 29  Átizzott a fújtató+. Tüzéből ólom kerül ki.+ Hiába a buzgó tisztítás, nem váltak ki a gonoszok.+ 30  Elvetett ezüstnek fogják nevezni őket,+ mert elvetette őket Jehova.”+

Lábjegyzetek