Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Jeremiás 48:1–47

48  Moábot+ illetően ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene:+ „Jaj Nébónak+, mert kifosztották! Kirjátaimot+ megszégyenítették, elfoglalták. Megszégyenült a fellegvár, és rettenet szállt rá.+  Nem dicsérik már Moábot.+ Hesbonban+ veszedelmet gondoltak ki ellene: »Gyerünk, irtsuk ki, hogy ne legyen többé nemzet!«+ Te is maradj csak csendben, ó, Madmen! Kard jár a nyomodban.  Kiáltás hallatszik Horonaimból;+ fosztogatás és nagy összeomlás!  Összeomlott Moáb,+ kiáltást hallattak kicsinyei.  Mert sírva megy fel Luhit útján+, bizony sír. Mert fájdalmas kiáltás hallatszott Horonaim lejtőjén az összeomlás+ miatt.  Meneküljetek! Mentsétek a lelketeket,+ és legyetek olyanok, mint a borókafenyő a pusztában!+  Mivel saját munkáidban és kincseidben bízol, téged is elfoglalnak majd.+ Kámos+ száműzetésbe megy+ papjaival és fejedelmeivel együtt.+  Eljön a pusztító minden városra,+ és egyetlen város sem menekülhet meg.+ Elvész a völgy, megsemmisül a síkság, ahogy megmondta Jehova.  Adjatok útjelzőt Moábnak, mert romba dőlve megy el,+ és városai döbbenet tárgyává lesznek. Senki sem fog lakni bennük.+ 10  Átkozott, aki hanyagul végzi Jehovától kapott feladatát,+ és átkozott, aki kíméli a vértől kardját! 11  A moábiták gondtalanul éltek ifjúságuktól fogva,+ és háborítatlanul pihennek, mint seprején a bor.+ Nem öntötték át őket egyik edényből a másikba, és száműzetésbe sem mentek. Azért maradt meg bennük az ízük, és az illatuk sem változott. 12  »Ezért íme, jönnek napok — ez Jehova kijelentése —, és edényborogatókat küldök rájuk, és felborogatják őket.+ Edényeiket kiürítik, nagy korsóikat darabokra zúzzák. 13  Szégyent vallanak a moábiták Kámossal,+ ahogy az Izrael házából valók is szégyent vallottak Bétellel, a bizodalmukkal.+ 14  Hogy meritek azt mondani: ,Erős emberek vagyunk,+ életerős férfiak a harcra!’« 15  »Moábot kifosztották, felvonultak városai ellen.+ Válogatott ifjai is levágásra mentek«+ — ez a Király kijelentése, akinek seregek Jehovája a neve.+ 16  Hamar eléri a moábitákat a szerencsétlenség, sebesen rohanva jő a vesztük.+ 17  Együtt éreznek majd velük mind a körülöttük levők, igen, mindazok, akik ismerik nevüket.+ Mondjátok: »Jaj, de összetört az erő vesszeje, a szépséges pálca!«+ 18  Szállj le a dicsőségből, és ülj le szomjúságban, ó, Dibon+ leányának+ lakója! Mert feljött ellened Moáb pusztítója. Bizony romba dönti megerősített helyeidet.+ 19  Állj meg, és kémleld az utat, ó, Aróer+ lakója! Kérdezd meg a futásnak eredt férfit és a menekülő asszonyt. Így szólj: »Mi történt?«+ 20  Moáb megszégyenült, hisz rettenet szállt rá.+ Jajgass és kiálts! Adjátok hírül az Arnonnál+: Moábot kifosztották! 21  Ítélet jött a sík vidék földjére,+ Hólonra, Jahácra+ és Mefaátra+, 22  Dibonra+, Nébóra+ és Bét-Diblátaimra, 23  Kirjátaimra+, Bét-Gámulra és Bét-Meonra+, 24  Kerijótra+, Bocrára+ és Moáb földjének minden városára, távoliakra és közeliekre. 25  »Levágták Moáb szarvát,+ eltörték a karját+ — ez Jehova kijelentése. — 26  Itassátok le,+ mert felfuvalkodott Jehovával szemben.+ A saját hányásában fetreng Moáb,+ gúny tárgya lett, igen, ő. 27  Nemde gúnyolni valóvá lett előtted Izrael?+ Talán bizony megátalkodott tolvajok között találtatott?+ Mert valahányszor ellene beszéltél, a fejedet csóváltad. 28  Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a sziklaszirten,+ Moáb lakói! Legyetek olyanok, mint a galamb, amely az üreg szája körül fészkel.«”+ 29  „Hallottunk Moáb büszkeségéről+ — nagyon gőgös —, fölényességéről, büszkeségéről, gőgjéről és szívének felfuvalkodottságáról.”+ 30  „»Ismerem én dühöngését — ez Jehova kijelentése —, de nem úgy lesz. Üres beszédét+ is, de nem fognak úgy cselekedni.+ 31  Ezért jajgatok Moáb miatt, és kiáltozom egész Moábért.+ Kir-Heresz+ emberei miatt bizony jajongás lesz. 32  Jázer+ siratásánál is jobban siratlak, ó, Sibma+ szőlőtője! A te viruló hajtásaid túlnyúltak a tengeren. A tengerig — Jázerig+ — elértek. Nyári gyümölcsödre+ és szőlőszüretedre rátört a pusztító.+ 33  Eltűnt az örvendezés, a vigasság a gyümölcsösből és Moáb földjéről.+ Eltüntettem a bort a borsajtókból.+ Nem lesz, aki kurjongatva taposson. A kurjongatás nem lesz kurjongatás.«”+ 34  „»A kiáltozó Hesbontól+ egészen Elealéig+, Jahácig+ hallatták a hangjukat.+ Coártól+ Horonaimig+, Eglát-Selisijáig+. Mert még Nimrim vizei+ is pusztasággá lesznek. 35  Kipusztítom Moábból azt, aki felajánlást visz a magaslatra, és aki áldozati füstöt füstölögtet istenének+ — ez Jehova kijelentése. — 36  Ezért zokog a szívem Moábért, mint a fuvolák.+ Zokog a szívem Kir-Heresz embereiért+, mint a fuvolák. Ezért fog odaveszni a bőség, amelyet szerzett.+ 37  Mert minden fejen kopaszság,+ és minden szakállt lenyírtak!+ Minden kezet bevagdaltak+, és a csípőkön zsákruha+!«” 38  „»Jajveszékelnek Moábban minden tetőn és a köztereken is, mindenütt.+ Bizony összetörtem Moábot, mint az edényt, amelyet nem kedvelnek+ — ez Jehova kijelentése. — 39  Ó, mennyire megrettent! Jajgassatok! Ó, hogy hátat fordított Moáb! Megszégyenült!+ Gúny tárgya lett Moáb, rettenetté mindenki előtt, aki csak körülötte van.«” 40  „Mert ezt mondja Jehova: »Íme, mint a sas, amely lecsap,+ úgy terjeszti ki valaki a szárnyait Moáb fölé.+ 41  Elfoglalják a városokat, beveszik megerősített helyeit. Azon a napon Moáb hatalmasainak a szíve olyanná lesz, mint a vajúdó feleség szíve.«”+ 42  „»Megsemmisül Moáb, nem lesz többé nép,+ mert Jehovával szemben fuvalkodott fel.+ 43  Rettegés, verem és csapda vár rád, ó, Moáb lakója!+ — ez Jehova kijelentése. — 44  Aki a rettegés miatt menekül, az beleesik a verembe; és aki feljön a veremből, azt megfogja a csapda.«+ »Mert elhozom rá, Moábra, megszemlélésük évét+ — ez Jehova kijelentése. — 45  Hesbon árnyékában megálltak erőtlenül a menekülők. Mert tűz csap ki Hesbonból,+ és láng Szihon+ közepéből. Megemészti Moáb halántékát és a zajongás fiainak feje tetejét.«+ 46  »Jaj neked, ó, Moáb!+ Kámos+ népe elveszett. Hisz fiaid fogságba kerültek, és leányaid is foglyok lettek. 47  De a napok befejező részében egybegyűjtöm Moáb foglyait+ — ez Jehova kijelentése. — Eddig tart a Moábra kimondott ítélet.«”+

Lábjegyzetek