Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Jeremiás 31:1–40

31  „Abban az időben — ez Jehova kijelentése — Istenévé leszek Izrael minden családjának, ők pedig népemmé lesznek.”+  Ezt mondja Jehova: „Kegyet talált a pusztában a kardtól megmenekültek népe,+ amikor Izrael úton volt, hogy meglelje nyugalmát.”+  Megjelent nekem a távolból Jehova, és ezt mondta: „Időtlen időkig tartó szeretettel szerettelek téged.+ Ezért vonzottalak szerető-kedvességgel.+  Újjáépítelek még, és újjáépülsz,+ ó, Izrael szüze! Felékesíted még magad tamburinjaiddal, és elmész a nevetők táncába.+  Ültetsz te még szőlőket Szamária hegyein!+ Ültetni fognak az ültetők, és élvezni fogják azok gyümölcsét.+  Mert lesz egy nap, amikor majd így kiáltanak az őrök Efraim hegyvidékén: »Keljetek fel, menjünk fel Sionba, Jehova Istenünkhöz!«”+  Mert ezt mondja Jehova: „Hangos szóval, örvendezve kiáltsatok Jákobnak! Harsányan kiáltsatok a nemzetek élén!+ Hirdessétek!+ Mondjatok dicséretet, és így szóljatok: »Ó, Jehova, mentsd meg népedet, Izrael maradékát!«+  Íme, elhozom őket észak földjéről,+ és egybegyűjtöm őket a föld legtávolabbi részeiről.+ Ott lesznek közöttük a vakok, a sánták, a várandós és szülő asszonyok is, mindnyájan.+ Nagy gyülekezetként térnek ide vissza.+  Sírva jönnek majd,+ és jóindulatért esedeznek, miközben vezetem őket. Vizek völgyeihez* viszem őket+ helyes úton, ahol nem vetnek nekik gáncsot. Mert Atyja lettem Izraelnek,+ Efraim pedig elsőszülöttem.”+ 10  Halljátok meg Jehova szavát, ó, ti nemzetek! Hirdessétek a távoli szigeteken,+ és mondjátok: „Az, aki szétszórta Izraelt, egybe is gyűjti,+ és megőrzi őt, mint pásztor a nyáját.+ 11  Mert Jehova megváltja Jákobot,+ és visszaszerzi őt a nála erősebb kezéből.+ 12  Eljönnek majd, és örömmel kiáltanak Sion magaslatán.+ Felderülnek Jehova jósága miatt,+ a gabona, az újbor+, és az olaj miatt, a nyáj és a csorda kicsinyei miatt.+ Olyan lesz a lelkük, mint a jól öntözött kert,+ és nem lankadnak el többé.”+ 13  „Akkor örvendezni fog a szűz a táncban, az ifjak és az idős férfiak is együtt.+ Gyászukat ujjongásra fordítom, megvigasztalom őket, és felvidítom őket bánatukból.+ 14  Kövérséggel üdítem fel a papok lelkét,+ és népem betelik jóságommal”+ — ez Jehova kijelentése. 15  „Ezt mondja Jehova: »Hang hallatszik Rámában+, siralom és keserves sírás:+ Ráhel+ siratja fiait+. Nem akar vigasztalódni fiai miatt,+ mert nincsenek többé.«”+ 16  Ezt mondja Jehova: „»Tartsd vissza hangodat a sírástól, és szemedet a könnyektől,+ mert van jutalma fáradságodnak — ez Jehova kijelentése. — Vissza fognak térni az ellenség földjéről.«+ 17  »Van reményed+ a jövőre — ez Jehova kijelentése. — Visszatérnek a fiak az ő területükre.«”+ 18  „Bizony hallottam Efraim kesergését:+ »Helyreigazítottál, hogy helyreigazítást kapjak,+ mint egy tanulatlan borjú.+ Téríts vissza, és én készségesen visszatérek,+ mert te vagy Jehova, az én Istenem!+ 19  Mert miután visszatértem, sajnálatot éreztem,+ és miután okultam, a combomra csaptam.+ Szégyenkeztem, és megalázottnak éreztem magamat,+ mert ifjúságom gyalázatát hordoztam.«”+ 20  „Vajon nem drága fiam nekem Efraim, avagy nem dédelgetett gyermekem?+ Mert ahogy ellene szólok, úgy meg is emlékezem még róla.+ Ezért indult meg érte a bensőm.+ Bizony megszánom őt”+ — ez Jehova kijelentése. 21  „Állíts magadnak útjelzőket. Helyezz el magadnak jelzőoszlopokat.+ Irányítsd szívedet az országútra, az útra, amelyen menni fogsz.+ Térj vissza, ó, Izrael szüze! Térj vissza ide, a városaidba!+ 22  Meddig fordulsz még erre-arra,+ ó, hűtlen leány?!+ Bizony újat teremtett Jehova a földön: asszony keresi az életerős férfi kegyeit!” 23  Ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene: „Fogják még mondani ezt a szót Júda földjén és városaiban, amikor egybegyűjtöm foglyaikat: »Áldjon meg téged Jehova,+ ó, igazságos lakóhely+, ó, szent hegy+ 24  Ott lakik majd Júda és minden városa együtt, a földművesek, és akik útra kelnek nyájukkal.+ 25  Mert felüdítem a megfáradt lelket, és minden lankadt lelket megelégítek.”+ 26  Erre fölébredtem, és láttam. Édes volt az alvás nekem. 27  „Íme, jönnek napok — ez Jehova kijelentése —, és bevetem Izrael házát és Júda házát ember magvával és háziállat magvával.”+ 28  „És ez történik majd: ahogy virrasztottam felettük,+ hogy gyomláljak, irtsak, romboljak, pusztítsak és bajt hozzak,+ úgy virrasztok majd felettük, hogy építsek és ültessek+ — ez Jehova kijelentése. — 29  Azokban a napokban nem mondják többé: »Az apák ették az éretlen szőlőt, de a fiak foga vásott el.«+ 30  Mindenki a maga vétke miatt fog meghalni.+ Minden embernek, aki az éretlen szőlőt eszi, a saját foga vásik el.” 31  „Íme! Jönnek napok — ez Jehova kijelentése —, és új szövetséget+ kötök Izrael házával+ és Júda házával+. 32  Nem olyan szövetséget, amilyet ősatyáikkal kötöttem azon a napon, amikor kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Egyiptom földjéről.+ »Azt a szövetségemet ők megszegték,+ noha én férjuruk*+ voltam nekik« — ez Jehova kijelentése.” 33  „Mert ez az a szövetség+, amelyet Izrael házával kötök ama napok múltán:+ törvényemet bensőjükbe helyezem,+ és a szívükbe írom.+ Én Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek”+ — ez Jehova kijelentése. 34  „Nem tanítja többé ki-ki a társát és ki-ki a testvérét,+ így szólva: »Ismerjétek meg Jehovát!«,+ mert mindnyájan ismerni fognak engem, a legkisebbtől a legnagyobbig+ — ez Jehova kijelentése. — Mert megbocsátom vétküket, és bűnükről nem emlékezem meg többé.”+ 35  Ezt mondja Jehova, Ő, aki gondoskodott a napról, hogy világítson nappal,+ s törvényt+ szabott a holdnak+ és a csillagoknak, hogy világítsanak éjjel,+ Ő, aki felkorbácsolja a tengert, hogy zúgjanak habjai;+ Ő, akinek neve: seregek Jehovája:+ 36  „»Ha eltűnhetnek színem elől e rendelkezések+ — ez Jehova kijelentése —, akkor az Izrael magvát alkotók is megszűnnek nemzet lenni előttem mindenkor.«”+ 37  Ezt mondja Jehova: „»Ha meg lehet mérni az egeket odafent, és ki lehet kutatni a föld alapjait odalent,+ akkor én is elvetem Izrael egész magvát mindazért, amit tettek«+ — ez Jehova kijelentése.” 38  „Íme, jönnek napok — ez Jehova kijelentése —, és felépül+ a város Jehovának a Hanánel tornyától+ a Szeglet kapuig+. 39  És kijjebb megy még a mérőzsinór+ egyenesen a Gáreb dombjáig, és elkanyarodik Góa felé. 40  A tetemek és a zsíros hamu egész völgye,+ és az egész teraszos föld a Kidron völgyéig*+, egészen a Ló kapu+ szegletéig napkelet felé, szent lesz Jehovának.+ Nem gyomlálják ki, nem is rombolják le többé, időtlen időkig.”+

Lábjegyzetek

Lásd: 1Mó 26:17 lábj.
Szó szerint: férji tulajdonosuk.
Lásd: 1Mó 26:17 lábj.