Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Jónás 1:1–17

1  Jehova szava így szólt Jónáshoz+, Amittai fiához:  „Kelj fel, menj el a nagy Ninive+ városába, és hirdesd ki ellene, hogy gonoszságuk színem elé jutott!”+  Jónás erre felkelt, hogy Társisba+ fusson Jehova elől.+ Végül Joppéba+ ért, és talált egy hajót, amelyik Társisba tartott. Kifizette a díjat, és beszállt, hogy elmenjen velük Társisba Jehova elől.  De Jehova nagy szelet támasztott a tenger felett,+ és nagy vihar+ kerekedett a tengeren, a hajó pedig már majdnem összetört.  Félelem szállt a hajósokra, és kezdtek segítségért kiáltani, mindegyik a maga istenéhez.+ A hajón levő rakományt pedig a tengerbe dobálták, hogy így könnyítsenek a hajón.+ Jónás viszont már lement a fedélzetes hajó legbelső részébe, lefeküdt, és mély álomba merült.+  A hajóskapitány végül odament hozzá, és ezt mondta neki: „Mi van veled, te nagy alvó? Kelj föl, és kiálts az istenedhez!+ Az igaz Istennek talán gondja lesz ránk, és nem veszünk el.”+  És ezt mondogatták egymásnak: „Gyertek, vessünk sorsot,+ hogy megtudjuk, ki miatt ér minket ez a veszedelem!”+ Sorsot vetettek hát, és a sors végül Jónásra esett.+  Ezt mondták hát neki: „Mondd el nekünk, kérünk, ki az, aki miatt ez a csapás ér minket?+ Mi a mesterséged, és honnan jössz? Melyik országból való vagy, és melyik néphez tartozol?”  Ő pedig így felelt: „Héber+ vagyok, és Jehovát, az egek Istenét+ félem,+ aki a tengert és a szárazföldet alkotta.”+ 10  A férfiak pedig nagyon megijedtek, és így szóltak hozzá: „Mit tettél?”+ Megtudták ugyanis, hogy Jehova elől menekül, mivel elmondta nekik. 11  Végül így szóltak hozzá: „Mit tegyünk veled,+ hogy lecsendesedjen nekünk a tenger?”; a tenger ugyanis egyre viharosabb lett. 12  Erre ő így felelt: „Fogjatok és vessetek engem a tengerbe, akkor a tenger le fog csendesedni nektek! Mert jól tudom, hogy miattam tört rátok ez a nagy vihar.”+ 13  A férfiak azonban igyekeztek továbbhaladni, hogy a hajót visszavigyék a szárazföldre, de nem tudták, mert a tenger egyre viharosabb lett ellenük.+ 14  Ekkor Jehovához kiáltottak, ezt mondva:+ „Ó, Jehova, kérünk, ne vesszünk el ennek az embernek a lelke miatt! És ne terhelj minket ártatlan vérrel,+ mivel te, ó, Jehova, úgy cselekedtél, ahogy jónak láttad!”+ 15  Majd fogták Jónást, és a tengerbe vetették; a tenger háborgása pedig lassan alábbhagyott.+ 16  Erre a férfiak kezdték igen félni Jehovát,+ áldozatot mutattak be Jehovának,+ és fogadalmakat tettek.+ 17  Jehova pedig odarendelt egy nagy halat, hogy az elnyelje Jónást.+ És Jónás a hal belsejében volt három nap és három éjjel.+

Lábjegyzetek