Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Jób 24:1–25

24  Miért nem tart fenn időket a Mindenható,+ És az ő ismerői miért nem látják napjait?+   Vannak, akik hátrébb tolják a határjelzőket,+ Nyájat ragadnak el, és azt legeltetik.   Elhajtják az apátlan fiúk szamárcsődörét is, Zálogba veszik az özvegyek bikáját.+   Letérítik a szegényeket az útról,+ Míg a föld elnyomottai bujdosnak.   Íme, mint a zebrák+ a pusztában, Kimennek munkájukra, hogy eleséget keressenek. A kietlen síkság ad mindegyiknek kenyeret a fiaik számára.   A mezőn learatják annak takarmányát, És sietve kifosztják a gonosznak szőlőjét.   Mezítelenül töltik az éjszakát, ruhátlanul,+ Takarójuk sincs a hidegben.+   Átáznak a hegyek zivataraitól, És menedék híján+ sziklát ölelgetnek.   Még az emlőtől is elragadják az apátlan fiút,+ És zálogba veszik, ami az elnyomottakon van.+ 10  Mezítelenül kell járniuk, ruhátlanul, És éhesen kell hordaniuk a learatott kalászt.+ 11  A teraszfalak között töltik a délidőt; Borsajtót kell taposniuk, és mégis szomjaznak.+ 12  A városból haldoklók nyögése hallatszik, A halálra sebzettek lelke segítségért kiált;+ Isten mégsem tekinti ezt úgy, mint ami helytelen.+ 13  Azok között vannak ők, akik lázadoznak a világosság ellen;+ Nem ismerték fel annak útjait, És nem maradtak ösvényein. 14  Virradatkor fölkel a gyilkos, Megöli az elnyomottat és a szegényt,+ Éjjel pedig tolvaj+ lesz belőle. 15  A házasságtörőnek szeme+ az alkonyatot lesi,+ Így szólva: »Nem lát meg engem szem!«+ És leplet tesz arcára. 16  Sötétben váj lyukat a házak falán; Nappal be kell zárkózniuk. Nem ismerik a nappali fényt.+ 17  Hisz ugyanolyan nekik a reggel, mint a sötét árnyék+, Mert ismerik a sötét árnyék hirtelen rettentéseit. 18  Gyors ő a víz színén. Földbirtokuk átkozott lesz a földön.+ Nem tér a szőlőskertek útjára. 19  A szárazság meg a hőség elragadja a hó vizét, Miként a seol is a vétkezőket.+ 20  Elfeledi őt az anyaméh, férgeknek lesz csemegéjévé,+ Nem is emlékeznek rá többé.+ És összetörik az igazságtalanság, mint a fa.+ 21  Bajt hoz a meddő asszonyra, arra, aki nem szül, És az özvegyre+; nem tesz vele jót. 22  El fogja Ő hurcolni az erőseket hatalmával, Az pedig fölkel, és nem lesz biztos az élete felől. 23  Megadja Ő, hogy bizalom töltse el,+ hadd támaszkodjon önmagára, És szemmel tartja útjaikat.+ 24  Fölemelkednek egy kicsit, aztán nincsenek többé,+ Aláhanyatlanak;+ leszakíttatnak, mint bárki más, És mint a gabonakalász feje, levágatnak. 25  Most tehát ki tesz engem hazuggá, Vagy ki teszi semmivé szavamat?”

Lábjegyzetek