Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Jób 14:1–22

14  Az asszonytól született ember+ Rövid életű,+ és telve van nyugtalansággal.+   Kinyílik, mint a virág, és levágják,+ Eliramodik, mint az árnyék,+ és nincs többé.   Igen, ilyenre nyitottad föl szemedet, És énvelem szállsz perbe.+   Ki adhat tisztát a tisztátalanból?+ Senki.   Minthogy meg vannak határozva napjai,+ Nálad van hónapjainak száma; Törvényt szabtál ki rá, melyen nem léphet túl.   Fordítsd el róla tekinteted, hadd legyen nyugalma,+ Míg örömet nem talál, miként a béres az ő napjában.   Hisz még a fának is van reménye: Ha kivágják, újra sarjad,+ És nem vész el hajtása.   Ha megvénül gyökere a földben, És elhal a porban törzse,   A víznek illatától kisarjad,+ S mint az új növény, ágat hajt.+ 10  Az életerős férfi azonban meghal, és ott fekszik legyőzötten; Elpusztul a földi ember, s hol van ő?+ 11  Bizony eltűnnek a vizek a tengerből, Elapad a folyó, és kiszárad.+ 12  Az embernek is le kell feküdnie, és nem kel fel.+ Az ég enyészetéig fel nem ébrednek,+ S nem keltik fel őket álmukból.+ 13  Ó, bárcsak elrejtenél a seolban,+ Rejtegetnél, míg el nem fordul haragod, Bárcsak időt szabnál+ nekem, és megemlékeznél rólam!+ 14  Ha meghal az életerős férfi, vajon élhet-e újra?+ Kényszerű szolgálatom minden napján várakozni fogok,+ Míg el nem jön szabadulásom.+ 15  Szólítani fogsz, és én válaszolok neked.+ Vágyakozol majd kezed műve után. 16  Mert most lépteimet számlálod,+ Nem figyelsz másra, csak bűnömre.+ 17  Tarsolyba van pecsételve lázadásom,+ Betapasztod vétkemet. 18  De a leszakadó hegy is szétomlik, Még a szikla is elmozdul helyéről. 19  A köveket is elkoptatja a víz, Elmossa a föld porát áradása. Így veszted el a halandó ember reménységét. 20  Legyőzöd őt mindörökre, és elmegy;+ Eltorzítod arcát, úgy bocsátod el. 21  Fiait tisztesség éri, de ő nem tud róla;+ Jelentéktelenné válnak, de ő nem gondol rájuk. 22  Csak teste fáj, amíg van neki, És lelke kesereg, amíg benne van.”

Lábjegyzetek