Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

János 7:53–8:59

A Codex Sinaiticus és a Codex Vaticanus nevű kéziratok, továbbá a sínai szír kódex kihagyják az 53. verstől a 8. fejezet 11. versig terjedő részt, amelyben (eltekintve a különféle görög szövegekben és fordításokban mutatkozó eltérésektől) a következő olvasható: 53  És mindnyájan hazamentek. 8  Jézus pedig az Olajfák hegyére ment.  Virradatkor azonban ismét megjelent a templomban, és az egész nép odasereglett hozzá, ő pedig leült, és tanítani kezdte őket.  Az írástudók és a farizeusok ekkor odavittek egy házasságtörésen ért asszonyt, és középre állítva,  ezt mondták neki: „Tanító, ezt az asszonyt tetten érték, amikor házasságtörést követett el.  Mózes azt írta elő nekünk a Törvényben, hogy az ilyen asszonyokat meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?”  Ezt persze azért mondták, hogy próbára tegyék őt, hogy legyen mivel vádolniuk. Jézus azonban lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földre.  Amikor nem hagytak fel a kérdezgetéssel, fölegyenesedett, és ezt mondta nekik: „Az vessen elsőként követ, aki bűntelen közületek.”  És ismét előrehajolva tovább írt a földre.  Akik pedig hallották ezt, távozni kezdtek, egyik a másik után, kezdve a vénektől, és ő ott maradt egyedül a középen álló asszonnyal. 10  Jézus fölegyenesedett, és ezt mondta neki: „Asszony, hol vannak? Senki sem ítélt el téged?” 11  Az így szólt: „Senki, Uram.” Jézus ezt mondta: „Én sem ítéllek el. Menj el; mostantól fogva ne gyakorolj többé bűnt.” 12  Jézus azért ismét szólt hozzájuk, és ezt mondta: „Én vagyok a világ világossága.+ Aki engem követ, semmiképpen nem fog sötétségben járni,+ hanem övé lesz az élet világossága.” 13  A farizeusok ezért ezt mondták neki: „Te önmagadról tanúskodsz; a te tanúságod nem igaz.” 14  Jézus így válaszolt nekik: „Még ha önmagamról tanúskodom is, igaz a tanúságom,+ mert tudom, honnan jöttem, és hová megyek.+ Ti azonban nem tudjátok, honnan jöttem, és hová megyek. 15  Ti a test szerint ítéltek;+ én nem ítélek senkit.+ 16  És még ha ítélek is, az ítéletem megfelel az igazságnak, mert nem egyedül vagyok, hanem velem van az Atya, aki küldött engem.+ 17  A ti Törvényetekben is meg van írva: »Két ember tanúsága igaz.«+ 18  Én vagyok az, aki tanúskodom magamról, és tanúskodik rólam az Atya is, aki küldött engem.”+ 19  Ezért még ezt mondták neki: „Hol van a te Atyád?” Jézus így válaszolt: „Engem sem ismertek, és az Atyámat sem.+ Ha engem ismernétek, az Atyámat is ismernétek.”+ 20  Ezeket a beszédeket a kincstárhelyen+ mondta, amikor a templomban tanított. De senki sem fogta el,+ mert még nem jött el az ő órája.+ 21  Ezért ismét ezt mondta nekik: „Elmegyek, és kerestek majd engem,+ és mégis meghaltok bűnötökben.+ Ahová én megyek, ti oda nem jöhettek.” 22  A zsidók azért mondogatni kezdték: „Csak nem öli meg magát? Hiszen azt mondja: »Ahová én megyek, ti oda nem jöhettek.«”+ 23  Így hát ezt mondta még nekik: „Ti alulról vagytok, én felülről vagyok.+ Ti ebből a világból vagytok,+ én nem ebből a világból vagyok.+ 24  Ezért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben.+ Mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok az, meghaltok bűneitekben.”+ 25  Ők azért elkezdték mondogatni neki: „Ki vagy te?” Jézus ezt mondta nekik: „Egyáltalán miért beszélek én nektek? 26  Sok mondanivalóm van rólatok, és ítélnivalóm is sok van. Annyi bizonyos, hogy aki küldött engem, igaz, és én azokat beszélem a világban, amiket tőle hallottam.”+ 27  Nem fogták fel, hogy az Atyáról beszél nekik. 28  Jézus azért ezt mondta: „Mikor már felemeltétek+ az Emberfiát+, akkor tudni fogjátok, hogy én vagyok az,+ és hogy semmit sem teszek a magam kezdeményezéséből,+ hanem ahogy az Atya tanított, úgy mondom ezeket.+ 29  És aki küldött engem, velem van; nem hagyott magamra, mert mindig azt teszem, ami kedvére van.”+ 30  Amikor ezeket mondta, sokan hittek benne.+ 31  Így aztán Jézus ezt mondta azoknak a zsidóknak, akik hittek neki: „Ha megmaradtok a szavamban,+ valóban a tanítványaim vagytok, 32  és megismeritek az igazságot+, és az igazság szabaddá tesz titeket.”+ 33  Ezt felelték neki: „Mi Ábrahám utódjai vagyunk,+ és sohasem voltunk senkinek a rabszolgái.+ Hogyhogy azt mondod: »Szabaddá lesztek.«” 34  Jézus ezt válaszolta nekik: „Bizony, bizony mondom nektek, mindenki, aki bűnt cselekszik, rabszolgája a bűnnek.+ 35  Ezenkívül a rabszolga nem marad örökre a házban; a fiú marad ott örökre.+ 36  Ezért, ha a Fiú szabaddá tesz titeket, valóban szabadok lesztek.+ 37  Tudom, hogy Ábrahám utódjai vagytok; de azon igyekeztek, hogy megöljetek,+ mert szavamnak nincs helye köztetek. 38  Én azt beszélem, amit az én Atyámnál láttam;+ ti is azt teszitek tehát, amit a ti atyátoktól hallottatok.” 39  Erre ezt mondták neki: „A mi atyánk Ábrahám.”+ Jézus ezt mondta nekik: „Ha Ábrahám gyermekei vagytok,+ Ábrahám cselekedeteit tegyétek. 40  Most azonban azon igyekeztek, hogy megöljetek engem, egy olyan embert, aki az igazságot mondta nektek, melyet az Istentől hallott.+ Ábrahám ezt nem tette.+ 41  Ti a ti atyátok cselekedeteit teszitek.” Ezt mondták neki: „Mi nem paráznaságból születtünk; e g y Atyánk van,+ az Isten.” 42  Jézus ezt mondta nekik: „Ha az Isten volna az Atyátok, szeretnétek engem,+ mert én az Istentől jöttem el, és úgy vagyok itt.+ Nem is a magam kezdeményezéséből jöttem, hanem Ő küldött el engem.+ 43  Miért nem értitek a beszédemet? Mert nem bírjátok hallgatni a szavamat.+ 44  Ti a ti atyátoktól, az Ördögtől+ vagytok, és a ti atyátok kívánságait óhajtjátok tenni.+ Az emberölő volt kezdettől fogva,+ és nem állt erősen az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a saját lelkülete szerint szól, mert hazug ő, és a hazugság atyja.+ 45  Én azonban az igazságot mondom, ezért nem hisztek nekem.+ 46  Ki az közületek, aki bűnt bizonyít rám?+ Ha igazságot szólok, miért nem hisztek nekem? 47  Aki az Istentől van, figyel az Isten beszédeire.+ Ti azért nem figyeltek, mert nem az Istentől vagytok.”+ 48  A zsidók erre így szóltak hozzá: „Vajon nem helyesen mondjuk, hogy szamáriai+ vagy, és démon van benned?”+ 49  Jézus így válaszolt: „Nincs bennem démon, hanem tisztelem az Atyámat,+ ti pedig meggyaláztok engem. 50  Én azonban nem keresek dicsőséget magamnak;+ van Valaki, aki keres és ítél.+ 51  Bizony, bizony mondom nektek, ha valaki megtartja a szavamat, nem lát halált soha.”+ 52  A zsidók ezt mondták neki: „Most már tudjuk, hogy démon van benned.+ Ábrahám meghalt,+ a próféták úgyszintén;+ te pedig azt mondod: »Ha valaki megtartja a szavamat, nem ízleli meg+ a halált soha.« 53  Csak nem vagy nagyobb,+ mint atyánk, Ábrahám, aki meghalt? A próféták is meghaltak.+ Kinek állítod te magadat?” 54  Jézus így válaszolt: „Ha én dicsőítem magamat, a dicsőségem semmi. Az Atyám az, aki megdicsőít engem,+ ő, akiről azt mondjátok, hogy a ti Istenetek, 55  és mégsem ismeritek őt.+ Én viszont ismerem.+ Ha pedig azt mondanám, hogy nem ismerem, olyan lennék, mint ti: hazug. De ismerem őt, és megtartom a szavát.+ 56  Ábrahám, az atyátok nagyon örvendezett annak a kilátásnak, hogy láthatja a napomat,+ és látta, és örvendezett.”+ 57  A zsidók azért ezt mondták neki: „Még ötvenéves sem vagy, és láttad Ábrahámot?” 58  Jézus ezt mondta nekik: „Bizony, bizony mondom nektek, mielőtt Ábrahám lett, én már voltam.”+ 59  Ezért köveket kaptak fel, hogy ráhajigálják,+ de Jézus elrejtőzött, és kiment a templomból.

Lábjegyzetek