Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Ezékiel 20:1–49

20  Történt pedig a hetedik évben, az ötödik hónapban, a hónap tizedik napján, hogy férfiak jöttek Izrael vénei közül, hogy megkérdezzék Jehovát,+ és leültek előttem.+  Jehova szava akkor így szólt hozzám:  „Embernek fia! Beszélj Izrael véneivel, és mondd meg nekik: »Így szól a legfőbb Úr, Jehova: ,Vajon azért jöttök, hogy megkérdezzetek?+ „Élek én, hogy nem hagyom, hogy megkérdezzetek”+ — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése.’«  Megítéled-e őket? Megítéled-e őket, ó, embernek fia?+ Tudasd velük ősatyáik utálatosságait.+  Mondd meg nekik: »Így szól a legfőbb Úr, Jehova: ,Azon a napon, amelyen kiválasztottam Izraelt,+ a kezemet is esküre emeltem+ Jákob háza magvának,+ és megismertettem magamat velük Egyiptom földjén.+ Igen, esküre emeltem a kezemet nekik, ezt mondva: „Én vagyok Jehova, a ti Istenetek.”+  Azon a napon esküre emeltem a kezemet+ nekik, hogy kivezetem őket Egyiptom földjéről egy olyan földre, amelyet kikémleltem nekik, egy tejjel és mézzel folyó földre.+ Minden ország ékessége volt az.+  Akkor így szóltam hozzájuk: „Mindegyikőtök vesse el szemének utálatosságait,+ és ne szennyezzétek be magatokat Egyiptom mocskos bálványaival.+ Én vagyok Jehova, a ti Istenetek.”+  Ők pedig lázongani kezdtek ellenem,+ és nem akartak rám hallgatni. Egyikük sem vetette el szemének utálatosságait, és nem hagyták el Egyiptom mocskos bálványait,+ így hát azt ígértem, kiontom rájuk dühömet, hogy kitöltsem rajtuk haragomat Egyiptom földjén.+  Cselekedni kezdtem a nevemért, nehogy megszentségtelenítsék azt a körülöttük levő nemzetek szeme láttára,+ mert megismertettem velük magamat a szemük láttára, kivezetve őket Egyiptom földjéről.+ 10  Kivezettem hát őket Egyiptom földjéről, és elvittem őket a pusztába.+ 11  Akkor átadtam nekik rendeleteimet+, és megismertettem velük bírói döntéseimet+, hogy az az ember, aki megtartja azokat, éljen is általuk.+ 12  Nekik adtam sabbatjaimat is,+ hogy jelül legyenek közöttem és közöttük,+ és megtudják, hogy én vagyok Jehova, aki megszentelem őket. 13  De ők — Izrael háza — fellázadtak ellenem a pusztában.+ Rendeleteimet nem követték,+ és bírói döntéseimet megvetették,+ amelyeket, ha megtartana az ember, élne általuk.+ Sabbatjaimat fölöttébb megszentségtelenítették,+ úgyhogy azt ígértem, kiontom rájuk bősz haragomat a pusztában, hogy kiirtassanak.+ 14  De cselekedtem az én nevemért, nehogy megszentségtelenítsék azt a nemzetek szeme előtt, amelyeknek szeme láttára kivezettem őket.+ 15  És én kezemet esküre emeltem nekik a pusztában,+ hogy nem viszem be őket arra a földre, amelyet adtam, a tejjel és mézzel folyó földre+ (ez minden ország ékessége+), 16  mivel megvetették bírói döntéseimet; rendeleteimet nem követték, és sabbatjaimat megszentségtelenítették, hiszen mocskos bálványaik után járt a szívük.+ 17  De szemem megszánta őket, és ez visszatartott attól, hogy elpusztítsam őket;+ nem irtottam ki őket a pusztában. 18  Akkor így szóltam fiaikhoz a pusztában:+ „Ősatyáitok rendelkezéseit ne kövessétek,+ az ő ítéleteiket meg ne tartsátok,+ és mocskos bálványaikkal be ne szennyezzétek magatokat!+ 19  Én vagyok Jehova, a ti Istenetek.+ Az én rendeleteimet kövessétek,+ az én bírói döntéseimet tartsátok meg,+ és azokat cselekedjétek.+ 20  Sabbatjaimat szenteljétek meg,+ és legyenek azok jelül közöttem és közöttetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok Jehova, a ti Istenetek.”+ 21  A fiak pedig lázongani kezdtek ellenem.+ Rendeleteimet nem követték, bírói döntéseimet nem tartották be, hogy megcselekedték volna azokat, amelyeket, ha megtartana az ember, élne általuk.+ Sabbatjaimat megszentségtelenítették.+ Így hát azt ígértem, kiontom rájuk dühömet, hogy kitöltsem rajtuk haragomat a pusztában.+ 22  És visszavontam kezemet,+ és cselekedni kezdtem a nevemért, nehogy megszentségtelenítsék azt a nemzetek szeme előtt, amelyeknek szeme láttára kivezettem őket.+ 23  És én kezemet esküre emeltem nekik a pusztában,+ hogy szétszórom őket a nemzetek közé, és szétszélesztem őket az országokba,+ 24  mivel nem hajtották végre bírói döntéseimet,+ megvetették rendeleteimet,+ megszentségtelenítették sabbatjaimat,+ és ősatyáik mocskos bálványait kereste a szemük.+ 25  Én hagytam, hadd legyenek nekik olyan rendelkezéseik, amelyek nem jók, és olyan bírói döntéseik, amelyek által nem őrizhetik meg életüket.+ 26  Hagytam, hadd szennyezzék be őket az ajándékaik, amikor is minden, anyaméhet megnyitó gyermeket átvittek a tűzön,+ hogy elhagyatottá tegyem őket, és megtudják, hogy én vagyok Jehova.’«+ 27  Ezért hát szólj Izrael házához, ó, embernek fia, és mondd meg nekik:+ »Így szól a legfőbb Úr, Jehova: ,Ősatyáitok még becsmérlően is beszéltek rólam, hűtlenül cselekedve ellenem.+ 28  Akkor bevittem őket arra a földre,+ amelyre nézve esküre emeltem a kezemet, hogy nekik adom.+ Bárhol láttak is meg egy emelkedett halmot+ vagy egy ágas-bogas fát, ott kezdték el bemutatni áldozataikat,+ ott adták át bosszantó felajánlásukat, ott mutatták be megnyugtató illataikat,+ és ott öntötték ki italfelajánlásaikat.+ 29  Így szóltam azért hozzájuk: „Mit jelent az a magaslat, ahová jártok, hogy Magaslatnak hívják mind a mai napig?”’«+ 30  Ezért mondd meg Izrael házának: »Így szól a legfőbb Úr, Jehova: ,Hát ősatyáitok útján szennyezitek be magatokat,+ és az ő utálatosságaikat követve erkölcstelenkedtek?+ 31  Hát mind a mai napig beszennyezitek magatokat minden mocskos bálványotokért,+ amikor fölemelitek ajándékaitokat, átvíve a tűzön fiaitokat?+ Én meg hagyjam, hogy megkérdezzetek, ó, Izrael háza?’«+ »Élek én — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése —, hogy nem hagyom, hogy megkérdezzetek.+ 32  Ami pedig felötlik szellemetekben,+ az semmiképp sem lesz meg,+ hiszen ezt mondogatjátok: ,Legyünk olyanok, mint a nemzetek, mint az országok családjai:+ szolgáljunk fát és követ!’«”+ 33  „»Élek én — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése —, hogy erős kézzel, kinyújtott karral+ és kiáradó dühvel fogok uralkodni rajtatok királyként.+ 34  És kivezetlek benneteket a népek közül, és egybegyűjtelek azokból az országokból, ahová szétszórattatok, mégpedig erős kézzel, kinyújtott karral és kiáradó dühvel.+ 35  Elviszlek benneteket a népek pusztájába,+ és szemtől szemben törvénykezem ott veletek.+ 36  Ahogy ősatyáitokkal törvénykeztem Egyiptom földjének pusztájában,+ úgy fogok veletek is törvénykezni — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése. — 37  Elvonultatlak benneteket a bot alatt,+ és behozlak titeket a szövetség kötelékébe.+ 38  Kitisztítom közületek azokat, akik lázadoznak, és törvényszegéseket követnek el+ velem szemben, mert kivezetem őket jövevénységük országából, de Izrael földjére nem lépnek be;+ és megtudjátok, hogy én vagyok Jehova.«+ 39  És ti, ó, Izrael háza! Így szól a legfőbb Úr, Jehova: »Menjetek csak, szolgálja mindegyikőtök a maga mocskos bálványát.+ Aztán ha nem hallgattok rám, akkor nem fogjátok többé megszentségteleníteni az én szent nevemet ajándékaitokkal és mocskos bálványaitokkal.«+ 40  »Mert az én szent hegyemen, Izrael magaslatának hegyén+ — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése —, ott fog engem szolgálni Izrael egész háza teljes egészében, azon a földön.+ Ott fogom örömömet lelni bennük, és ott várom el adományaitokat és felajánlásaitok zsengéjét minden szent dolgotokból.+ 41  A megnyugtató illat miatt örömömet fogom lelni bennetek,+ amikor kivezetlek titeket a népek közül, és egybegyűjtelek benneteket azokból az országokból, ahová szétszórattatok,+ és megszenteltetem tibennetek a nemzetek szeme láttára.«+ 42  »És megtudjátok, hogy én vagyok Jehova,+ amikor beviszlek titeket Izrael földjére,+ arra a földre, amelyre nézve esküre emeltem a kezemet, hogy ősatyáitoknak adom. 43  Ott majd megemlékeztek útjaitokról+ és minden cselekedetetekről, amellyel beszennyeztétek magatokat,+ és undor ül ki arcotokra mindazon gonoszságotok miatt, amelyet elkövettetek.+ 44  És megtudjátok, hogy én vagyok Jehova,+ amikor cselekszem veletek a nevemért,+ de nem a ti gonosz útjaitok szerint, sem pedig romlott cselekedeteitek szerint,+ ó, Izrael háza!« — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése.” 45  És Jehova szava így szólt még hozzám: 46  „Embernek fia! Fordítsd arcodat+ a déli vidék irányába, és áraszd ki+ beszédedet dél felé, és prófétálj a mező erdejének, amely délen van. 47  Így szólj dél erdejéhez: »Halld meg Jehova szavát. Ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova: ,Íme, én tüzet gyújtok ellened,+ és az megemészti benned a még nedves fákat és a száraz fákat is mind egy szálig.+ Nem alszik ki a lobogó láng,+ és minden arc megperzselődik tőle déltől északig.+ 48  És meg fogja látni minden test, hogy én, Jehova gyújtottam meg, és nem is fog kialudni.’«”+ 49  Akkor így szóltam: „Ó, jaj, legfőbb Úr, Jehova! Ők azt mondják rólam: »Nemde példabeszédeket mond ez?«”+

Lábjegyzetek