Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA (2003-AS KIADÁS) Lásd a 2017-es átdolgozott kiadást

Dániel 10:1–21

10  Círusznak+, Perzsia királyának a harmadik évében feltárult valami Dániel előtt, akit Baltazárnak is hívtak;+ és ez igaz dolog volt, mely nagy hadakozásról+ szólt. Ő pedig megértette ezt, és felfogta a látottak értelmét.+  Azokban a napokban én, Dániel, gyászoltam+ három teljes héten át.  Ízletes kenyeret nem ettem, sem hús, sem bor nem ment le a torkomon, és olajjal sem kentem meg magamat, míg le nem telt a három teljes hét.+  És az első hónap huszonnegyedik napján, amikor épp a nagy folyó, vagyis a Hiddekel+ partján voltam,  felemeltem szememet, és ezt láttam: íme, egy vászonruhás+ férfi volt ott, akinek a derekát+ ufázi+ arany övezte.  Teste olyan volt, mint a krizolit+, arca, mint a villám,+ szemei, mint az égő fáklyák,+ karja és lába, mint a csiszolt réz,+ szavainak a hangja pedig, mint a sokaság hangja.  Én, Dániel, egyedül én láttam ezt a jelenséget, a férfiak, akik velem voltak, azok nem.+ Oly nagy remegés fogta el őket, hogy elfutottak, és elrejtőztek.  Én pedig magamra maradtam, úgyhogy láttam ezt a nagy jelenséget. És nem maradt bennem erő, méltóságom is odalett, erőm elhagyott.+  Ekkor meghallottam szavainak hangját; s miközben hallgattam szavainak hangját, mély álomba zuhantam+ arcomra borulva, arccal a földre.+ 10  És íme, egy kéz érintett meg,+ és szép lassan felrázott, hogy felsegítsen a térdemre és a tenyeremre. 11  A következőket mondta nekem ez a férfi: „Dániel, te nagyon kedvelt+ férfiú, értsd meg a szavakat, melyeket mondok neked,+ és állj fel oda, ahol korábban is álltál, mert engem most hozzád küldtek.” Amikor e szavakat mondta nekem, remegve felálltam. 12  Ő így folytatta: „Ne félj,+ Dániel, mert már az első naptól fogva, hogy szívedet az értelemre adtad,+ és megaláztad magadat Istened előtt,+ meghallgatta szavaidat, és én a szavaid miatt jöttem.+ 13  De a perzsa+ királyi birodalom fejedelme+ huszonegy napig szembeszállt+ velem, és Mihály+, az egyik elöljáró fejedelem+ jött a segítségemre; én pedig Perzsia+ királyainál maradtam. 14  Azért jöttem, hogy megértessem veled, mi fog történni a népeddel+ a napok befejező részében,+ mivel ez a látomás+ az eljövendő napokra szól.”+ 15  Amikor ilyen szavakat mondott, a föld felé fordítottam arcomat,+ és elnémultam. 16  És íme, egy emberek fiaihoz hasonló valaki érintette ajkamat,+ és én megnyitottam számat, beszéltem,+ és ezt mondtam az előttem állónak: „Ó, uram,+ a jelenség miatt hirtelen görcsös fájdalmaim lettek, és elhagyott az erőm.+ 17  Hogyan tudott volna hát urammal+ szót váltani az ő szolgája? Hiszen egészen mostanáig nem volt bennem erő, és még a lélegzetem is elállt.”+ 18  Ekkor ez a földi emberhez hasonló valaki újra megérintett, és megerősített.+ 19  Majd ezt mondta: „Ne félj,+ te nagyon kedvelt+ férfiú! Béke legyen veled!+ Légy erős, igen, légy erős!”+ Amikor szólt hozzám, összeszedtem erőmet, és végül ezt mondtam: „Beszéljen az én uram,+ mert megerősítettél+.” 20  Ő tehát folytatta: „Tudod-e, miért jöttem hozzád? Most pedig visszatérek, hogy megküzdjek Perzsia fejedelmével.+ Amikor elmegyek, lám még Görögország fejedelme is jön.+ 21  De még elmondom neked, hogy mi van feljegyezve az igazság könyvében,+ és nincs senki sem, aki erős támaszom volna mindezekben, csak Mihály+, a ti fejedelmetek.+

Lábjegyzetek