Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Bírák 18:1–31

18  Azokban a napokban nem volt király Izraelben.+ És azokban a napokban Dán+ törzse örökséget keresett magának, hogy ott lakjon, mert addig a napig nem jutott nekik örökség Izrael törzsei között.+  Végül Dán fiai elküldtek családjukból öt férfit, közülük való férfiakat, vitéz férfiakat Córából+ és Estáolból+, hogy kémleljék ki+ és derítsék fel a földet. Ezt mondták nekik: „Menjetek, derítsétek fel a földet.” Idővel eljutottak Efraim hegyvidékére+, Mika+ házáig, és ott töltötték az éjszakát.  Míg Mika házának a közelében tartózkodtak, felismerték a fiatal lévita hangját, így hát betértek oda, és megkérdezték tőle: „Ki hozott ide, mit csinálsz itt, és mi dolgod van erre?”  Ő így felelt nekik: „Így és így tett velem Mika, hogy felfogadjon,+ és papként+ szolgáljak neki.”  Erre ezt mondták neki: „Kérünk téged, kérdezd meg+ Istent,+ hogy megtudjuk, sikeres lesz-e az utunk, amelyen járunk.”  A pap pedig ezt mondta nekik: „Menjetek el békével. Jehova előtt van az utatok, amelyre mentek.”  Azután az öt férfi továbbment, elérkezett Laisba+, és látták, hogy a benne levő nép mily magabiztosan él a szidóniak szokása szerint, csendességben és gyanútlanul,+ és nincs elnyomó hódító, aki bármit is háborgatna azon a földön. Ugyanis messze vannak a szidóniaktól+, és nincs semmi dolguk az emberekkel.  Végül megérkeztek testvéreikhez Córába+ és Estáolba+, és testvéreik megkérdezték tőlük: „Mit végeztetek?”  Erre ők így feleltek: „Keljetek fel, menjünk fel ellenük, mert láttuk a földet, és bizony az nagyon jó.+ Tétováztok, de ne legyetek restek a menetelre, hogy elmenjetek, és birtokba vegyétek a földet.+ 10  Ha elmentek, gyanútlan néphez+ mentek, a földjük igen nagy; hisz Isten a kezetekbe adta azt,+ olyan helyet, ahol semmiben sincs hiány, ami csak a földön van.”+ 11  Akkor Dán+ fiainak a családjából hatszáz, harcra felfegyverzett férfi elindult onnan, Córából és Estáolból.+ 12  Útnak indultak felfelé, majd letáboroztak Kirját-Jeárimnál+, Júdában. Ezért hívják azt a helyet Mahane-Dánnak+ mind a mai napig. Ez nyugatra van Kirját-Jeárimtól. 13  Azután onnan továbbmentek Efraim hegyvidékére, és eljutottak Mika+ házáig. 14  Ekkor az öt férfi, aki elment kikémlelni+ Lais+ földjét, ezt mondta fivéreinek: „Tudtátok, hogy ezekben a házakban van egy efód, terafim,+ faragott képmás+ és egy öntött szobor+? Gondoljátok meg, mit kell tennetek.”+ 15  Betértek hát oda, és elmentek a Mika házánál levő ifjú lévita házához,+ és a hogyléte felől kezdték kérdezgetni.+ 16  Mindeközben a hatszáz, harcra fölfegyverzett+ férfi, akik Dán fiai közül valók voltak,+ ott álltak a kapubejárónál. 17  Az öt férfi, aki elment kikémlelni a földet,+ ekkor felment, hogy bemenjenek és elvigyék a faragott képmást+, efódot+, terafimot+ és öntött szobrot+. (A pap+ pedig ott állt a kapubejárónál a hatszáz, harcra fölfegyverzett férfival.) 18  Ezek tehát bementek Mika házába, és elvették a faragott képmást, efódot, terafimot és öntött szobrot.+ A pap+ ekkor megkérdezte tőlük: „Mit csináltok?” 19  Mire ők így feleltek: „Hallgass! Tedd a kezedet a szádra, és gyere velünk, légy a mi atyánk+ és papunk+. Mi jobb, ha egyetlen ember házának maradsz a papja,+ vagy ha Izrael egyik törzsének és családjának leszel a papja?”+ 20  Ez kedvére való volt a pap szívének,+ így hát fogta az efódot, terafimot, faragott képmást,+ és a nép közé állt. 21  Azután megfordultak, útnak indultak, maguk elé véve a kicsinyeket, a jószágot és az értékes dolgokat.+ 22  Már eltávolodtak valamennyire Mika házától, amikor összegyűltek a férfiak, akik a Mika+ házához közeli házakban voltak, és megpróbálták utolérni Dán fiait. 23  Amikor Dán fiai után kiáltottak, azok arccal feléjük fordultak, és megkérdezték Mikától: „Mi van veled,+ hogy összehívtad ezt a népet?” 24  Erre ő ezt mondta: „Elvittétek az isteneimet+, amelyeket készítettem,+ és a papot+ is, és elmentek; mi marad hát nekem?!+ Hogy kérdezhetitek hát tőlem: »Mi van veled?«” 25  Dán fiai erre ezt mondták neki: „Ne halljuk közelebbről a hangodat, nehogy ezek a megkeseredett lelkű+ férfiak rátok támadjanak, és elveszítsd a magad lelkét, és háznéped lelkét is!” 26  Dán fiai ezzel továbbmentek; Mika pedig látta, hogy azok erősebbek nála,+ így hát megfordult, és visszatért házába. 27  Ők pedig elvitték, amit Mika készített, és a papot+, aki az övé volt, és mentek tovább Laisba+ a nyugodt és gyanútlan nép ellen.+ Kardélre hányták őket,+ a várost pedig felégették tűzzel.+ 28  Nem volt szabadító, ugyanis messze volt Szidóntól+, és semmi dolguk nem volt az emberekkel. Ez a Bét-Rehobhoz+ tartozó völgyben történt. Majd felépítették a várost, és letelepedtek benne.+ 29  Elnevezték a várost Dánnak, atyjuknak, Dánnak+ a nevéről, aki Izraelnek született.+ Először azonban Lais volt a város neve.+ 30  Dán fiai azután felállították maguknak a faragott képmást+, és Jonatán+, Gersomnak+, Mózes fiának a fia, ő és a fiai lettek Dán törzsének a papjai egészen addig a napig, amíg száműzetésbe nem vitték az országot.+ 31  Megtartották tehát a faragott képmást, amelyet Mika készített, felállították maguknak, és ott volt az mindaddig, míg az igaz Isten háza+ Silóban+ volt.

Lábjegyzetek