Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

4Mózes 32:1–42

32  Rúben fiainak+ és Gád fiainak+ pedig sok jószáguk lett, nagyon sok. Látták Jázer+ földjét és Gileád földjét, és íme a hely jószágoknak való hely volt.  Ezért Gád fiai és Rúben fiai elmentek, és ezt mondták Mózesnek, Eleázár papnak és a közösség fejedelmeinek:  „Atarót+, Dibon+, Jázer, Nimra+, Hesbon+, Elealé+, Sebám, Nébó+ és Béon+,  a föld, melyet megvert Jehova Izrael közössége előtt,+ jószágoknak való föld, és szolgáidnak jószágaik vannak.”+  Így folytatták: „Ha kegyet találtunk szemedben, hadd kapják meg szolgáid ezt a földet birtokul. Ne vigyél minket át a Jordánon.”+  Mózes ekkor ezt mondta Gád fiainak és Rúben fiainak: „Testvéreitek menjenek háborúba, míg ti itt maradtok lakni?+  Miért veszitek el Izrael fiainak a bátorságát attól, hogy átmenjenek arra a földre, melyet Jehova nekik fog adni?  Ezt tették atyáitok,+ amikor kiküldtem őket Kádes-Barneából,+ hogy nézzék meg a földet.  Amikor felmentek Eskol völgyéig*+, és megnézték a földet, elvették Izrael fiainak a bátorságát attól, hogy bemenjenek a földre, melyet Jehova nekik akart adni.+ 10  Jehova ezért haragra gerjedt azon a napon, és megesküdött,+ ezt mondva: 11  »Azok a férfiak, akik feljöttek Egyiptomból, húszévestől felfelé,+ nem látják meg a földet, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak,+ mert nem követtek engem teljesen, 12  kivéve Kálebet+, a kenizita Jefunné fiát, és Józsuét+, Nún fiát, mert ők teljesen követték Jehovát.« 13  Jehova ezért haragra gerjedt Izrael ellen, és a pusztában vándoroltatta őket negyven éven át,+ míg ki nem veszett az az egész nemzedék, mely gonoszul cselekedett Jehova szemében.+ 14  Most pedig atyáitok helyébe léptek, bűnösök fajzataként, hogy fokozzátok Jehova lángoló haragját+ Izrael ellen! 15  Ha elfordultok tőle, nem követitek őt,+ akkor ő is újra otthagyja majd őket a pusztában,+ ti pedig ennek az egész népnek a vesztét okozzátok.”+ 16  Később eléje járultak, és ezt mondták: „Hadd építsünk itt kőaklokat jószágainknak, és városokat kicsinyeinknek. 17  De mi elmegyünk Izrael fiainak az élén csatasorban, fegyveresen+ egészen addig, míg a helyükre nem visszük őket, eközben pedig kicsinyeink erődítményekkel megerősített városokban laknak, rejtve az ország lakóinak színe elől. 18  Nem térünk vissza házunkba, míg Izrael fiai földbirtokot nem szereznek maguknak, mindegyik a maga örökségét.+ 19  Ugyanis nem lesz örökségünk velük a Jordán másik oldalán, sem azon túl, mert a mi örökségünk a Jordánnak ezen az oldalán van, napkelet felé.”+ 20  Mózes erre így felelt nekik: „Ha ezt megteszitek, ha felfegyverkeztek Jehova előtt a harcra,+ 21  s közületek minden fegyveres férfi átmegy a Jordánon Jehova előtt, míg ki nem űzi ellenségeit maga elől,+ 22  és az a föld meghódol Jehova előtt,+ és azután tértek vissza,+ akkor mentesek lesztek a Jehova elleni és az Izrael elleni vétektől; és legyen ez a föld a ti birtokotok Jehova előtt.+ 23  De ha nem így tesztek, akkor bizony vétkeztek Jehova ellen.+ Akkor tudjátok meg, hogy utolér titeket a bűnötök.+ 24  Építsetek magatoknak városokat a kicsinyeitek számára, és kőaklokat a nyájaitoknak; és ami elhagyja ajkaitokat, aszerint cselekedjetek.”+ 25  Ekkor Gád fiai és Rúben fiai ezt mondták Mózesnek: „Szolgáid úgy tesznek, amint az én uram parancsolja.+ 26  Kicsinyeink, feleségeink, jószágaink és minden háziállatunk ott marad Gileád városaiban,+ 27  szolgáid azonban, minden harcra felfegyverkezett férfi,+ átkelnek Jehova előtt a harcra, ahogy az én uram mondja.” 28  Mózes ekkor parancsot adott felőlük Eleázár papnak és Józsuénak, Nún fiának meg atyáik fejeinek Izrael fiainak törzsein belül. 29  Mózes tehát ezt mondta nekik: „Ha Gád fiai és Rúben fiai — minden harcra felfegyverkezett+ ember — átkelnek veletek a Jordánon Jehova előtt, a föld pedig meghódol előttetek, akkor adjátok nekik birtokul Gileád földjét.+ 30  De ha nem kelnek át veletek fegyveresen, akkor köztetek, Kánaán földjén kell letelepedniük.”+ 31  Gád fiai és Rúben fiai feleletként ezt mondták: „Amit Jehova mondott szolgáidnak, megtesszük.+ 32  Mi magunk átmegyünk fegyveresen Jehova előtt Kánaán földjére,+ de örökségünk birtoka itt lesz velünk a Jordánnak ezen az oldalán.”+ 33  Mózes ekkor nekik, vagyis Gád fiainak+, Rúben fiainak+, és József fia, Manassé fél törzsének+ adta Szihonnak+, az amoriták királyának királyságát, és Ógnak+, Básán királyának királyságát, ezeken a területeken a városaikhoz tartozó földet, és az ország városait körös-körül. 34  És Gád fiai felépítették Dibont+, Atarótot+, Aróert+, 35  Atrót-Sofánt, Jázert+, Jogbehát+, 36  Bét-Nimrát+ és Bét-Háránt+, a városokat erődítményekkel,+ valamint kőaklokat+. 37  Rúben fiai pedig felépítették Hesbont+, Elealét+, Kirjátaimot+, 38  Nébót+, Baál-Meont+ — ezeknek a neve megváltozott — és Sibmát; és a saját nevükről nevezték el a városokat, amelyeket felépítettek. 39  Manassé fiának, Mákirnak+ a fiai felvonultak Gileádba, elfoglalták, és kiűzték az amoritákat, akik ott voltak. 40  És Mózes Mákirnak, Manassé fiának adta Gileádot, aki le is telepedett ott.+ 41  Jáir, Manassé fia felvonult, és elfoglalta azok sátorfalvait, és ezeket Havvót-Jáirnak nevezte el.+ 42  Nóbah pedig felvonult, és elfoglalta Kenátot+ és annak alárendelt városait; és elnevezte azt a saját nevéről Nóbahnak.

Lábjegyzetek

Lásd: 1Mó 26:17 lábj.