Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

4Mózes 21:1–35

21  Amikor meghallotta a kánaánita, Arád királya+, aki a Negebben+ lakott, hogy megjött Izrael az atárimi úton, harcba szállt Izraellel, és foglyul ejtett némelyeket közülük.  Izrael ezért fogadalmat tett Jehovának,+ ezt mondva: „Ha valóban a kezembe adod ezt a népet, akkor városaikat pusztulásra adom.”+  És Jehova meghallgatta Izrael szavát, kiszolgáltatta nekik a kánaánitákat, ők pedig pusztulásra adták őket és városaikat. Ezért Hormának+ nevezték el azt a helyet.  Miközben folytatták útjukat a Hór hegyétől+ a Vörös-tenger útján, hogy megkerüljék Edom földjét,+ a nép lelke kifáradt az út miatt.  És a nép folyton Isten+ és Mózes ellen beszélt:+ „Miért hoztatok fel minket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában?+ Hisz nincs se kenyér, se víz,+ és lelkünk már megutálta ezt a hitvány kenyeret.”+  Jehova ezért mérges kígyókat+ küldött a nép közé, s azok megmarták a népet, úgyhogy sokan meghaltak Izrael népéből.+  A nép végül Mózeshez ment, és ezt mondta: „Vétkeztünk,+ mert Jehova ellen és teellened beszéltünk. Járj közben Jehovánál, hogy távolítsa el rólunk a kígyókat.”+ Mózes pedig közbenjárt a nép érdekében.+  Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Készíts magadnak egy tüzes kígyót, és tedd azt egy póznára. Ha valakit marás ér, nézzen arra, és életben marad.”+  Mózes rögtön készített egy rézkígyót+, és egy póznára tette.+ És történt, hogy ha megmart valakit egy kígyó, és az ránézett+ a rézkígyóra, akkor életben maradt.+ 10  Izrael fiai azután útnak indultak, majd letáboroztak Obótban.+ 11  Azután útnak indultak Obótból, és letáboroztak Ijé-Abárimban,+ a pusztában, mely Moáb előtt van napkelet felé. 12  Onnan is útnak indultak, és letáboroztak Zered völgyénél*+. 13  Onnan útnak indultak, és letáboroztak az Arnon+ vidékén, amely az amoriták határától húzódó pusztában van; ugyanis az Arnon Moáb határa, Moáb és az amoriták között. 14  Ezért mondja a Jehova háborúiról szóló könyv: „Váheb Szufában és az Arnon völgyei*, 15  a völgyek* torkolata, amely Ar+ székhelye felé kanyarodik el, és Moáb határára dől.” 16  Utána onnan Beérbe+ mentek. Ez az a kút, amelyről Jehova ezt mondta Mózesnek: „Gyűjtsd össze a népet, hadd adjak nekik vizet.”+ 17  Akkor énekelte Izrael ezt az éneket+: „Buzogj fel, te kút! Feleljetek rá énekszóval! 18  Kút, melyet fejedelmek ástak. A nép előkelői vájták ki Vezéri pálcával+, a saját pálcájukkal.” Majd onnan a pusztából Mattánába mentek. 19  Mattánából tovább Nahalielbe, Nahalielből tovább Bámótba+. 20  Bámótból pedig tovább a völgybe, amely Moáb mezején+ van, a Piszga csúcsánál+, ami kinyúlik a Jesimon+ fölé. 21  Izrael ekkor követeket küldött Szihonhoz,+ az amoriták királyához, ezt mondva: 22  „Hadd menjek át a földeden. Nem térünk le sem szántóföldre, sem szőlősbe. Kútvizet sem iszunk. A király útján vonulunk, míg át nem jutunk a területeden.”+ 23  Szihon azonban nem engedte meg Izraelnek, hogy átmenjen a területén,+ hanem összegyűjtötte egész népét Szihon, és kiment Izrael elé a pusztába, elment Jahácba,+ és harcba szállt Izraellel. 24  Izrael ekkor megverte kard élével,+ és birtokba vette földjét+ az Arnontól+ a Jabbókig,+ közel Ammon fiaihoz; Jázer+ ugyanis Ammon fiainak a határa.+ 25  Izrael tehát elfoglalta mindezeket a városokat, és Izrael letelepedett az amoriták+ minden városában, Hesbonban+, és annak összes alárendelt városában. 26  Hesbon ugyanis Szihonnak+ a városa volt. Ő volt az amoriták királya,+ aki korábban Moáb királyával harcolt, és elvette kezéből az összes földet egészen az Arnonig.+ 27  Ezért mondják a gúnyverset mondók: „Gyertek csak Hesbonba! Épüljön fel Szihon városa, és legyen szilárd az alapja. 28  Mert tűz jött ki Hesbonból,+ láng Szihon városából. Megemésztette a moábi Art+, az Arnon magaslatainak urait. 29  Jaj neked Moáb! El fogsz veszni, Kámos+ népe! Fiait menekültté teszi, és lányait fogságba adja az amoriták királyának, Szihonnak. 30  Lőjünk hát rájuk! Hesbon el fog veszni egészen Dibonig+, És a nők Nófáig, a férfiak pedig Medebáig+.” 31  És Izrael letelepedett az amoriták földjén.+ 32  Mózes ekkor kémeket küldött Jázerbe+. És elfoglalták annak alárendelt városait, és kiűzték az ott lévő amoritákat.+ 33  Azután megfordultak, és felmentek a básáni úton.+ Erre elébük ment Óg+, Básán királya, ő és az egész népe az edrei+ ütközetbe. 34  Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Ne félj tőle,+ mert a kezedbe adom őt,+ az egész népét és a földjét; és tedd vele, amit Szihonnal, az amoriták királyával tettél, aki Hesbonban lakott.”+ 35  Megverték őt, a fiait és az egész népét, úgyhogy senki sem maradt életben közülük,+ és birtokba vették a földjét.+

Lábjegyzetek

Lásd: 1Mó 26:17 lábj.
Lásd: 1Mó 26:17 lábj.
Lásd: 1Mó 26:17 lábj.