Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

2Sámuel 3:1–39

3  És hosszúra nyúlt a háború Saul háza és Dávid háza között.+ Dávid egyre erősödött,+ Saul háza pedig mindinkább hanyatlott.+  Időközben fiai+ születtek Dávidnak Hebronban.+ Elsőszülöttje Amnon+ lett a jezréeli Ahinoámtól+.  Második fia Kileáb+ volt Abigailtól+, a kármeli Nábál feleségétől, a harmadik pedig Absolon+. Ez annak a Maákának volt a fia, aki Talmainak+, Gesúr királyának volt a leánya.  A negyedik Adónia+, Haggit+ fia, az ötödik Sefátia+, Abitál fia.  A hatodik Itreám+ volt Eglától, Dávid feleségétől. Ezek születtek Dávidnak Hebronban.  Történt pedig, hogy míg tartott a háború Saul háza és Dávid háza között, Ábner+ egyre inkább megszilárdította a helyzetét Saul házában.  Volt Saulnak egy ágyasa, név szerint Ricpa+, Aja+ leánya. Is-Bóset+ később így szólt Ábnerhez: „Miért háltál az apám ágyasával?”+  Ábner nagy haragra lobbant+ Is-Bóset szavai miatt, és így szólt: „Hát júdabeli ebfej+ vagyok én? Ma is szerető-kedvességgel bánok apádnak, Saulnak a házával, a testvéreivel és közeli barátaival. Nem hagytam, hogy Dávid kezébe kerülj, te meg számon kérsz ma tőlem egy asszonnyal kapcsolatos vétket!  Úgy bánjon Isten Ábnerrel, sőt még rosszabbul,+ ha nem úgy cselekszem Dáviddal, mint ahogy megesküdött neki Jehova,+ 10  hogy elvétessék a királyság Saul házától, és megerősödjön Dávid trónja Izrael és Júda fölött, Dántól Beér-Sebáig+.” 11  Az pedig egyetlen szót sem tudott már felelni Ábnernek, mert félt tőle.+ 12  Ábner tehát nyomban követeket küldött Dávidhoz ezzel az üzenettel: „Kié az ország?”, továbbá: „Kösd meg velem szövetségedet, és íme, veled lesz a kezem, hogy a te oldaladra állítsam egész Izraelt.”+ 13  Erre ő ezt mondta: „Jól van! Én szövetséget kötök veled. Csak egyet kérek tőled, éspedig ezt: »Nem láthatod arcomat,+ csak ha előbb elhozod Mikált+, Saul leányát, amikor eljössz, hogy lásd az én arcomat.«” 14  Dávid akkor követeket küldött Is-Bósethez+, Saul fiához ezzel az üzenettel: „Add ki nekem a feleségemet, Mikált, akit száz filiszteus előbőrén+ jegyeztem el magamnak.” 15  Is-Bóset el is küldött érte, és elvette őt a férjétől, Paltieltől+, Lais fiától. 16  A férje azonban vele ment, sírva követte egészen Bahurimig+. Ábner akkor ezt mondta neki: „Eredj! Menj vissza!” Erre az visszament. 17  Időközben Ábner ezt üzente Izrael véneinek: „Tegnap is, és azelőtt is+ Dávidot akartátok királyotoknak. 18  Most tehát cselekedjetek, mert maga Jehova mondta Dávidnak: »Szolgámnak, Dávidnak+ a keze által mentem meg népemet, Izraelt a filiszteusok kezéből és minden ellensége kezéből.«” 19  Ábner ezután Benjámin+ füle hallatára is beszélt, majd Hebronba ment Ábner, hogy elmondja Dávid füle hallatára mindazt, ami jónak látszott Izrael szemében és Benjámin egész házának szemében. 20  Amikor Ábner megérkezett húsz emberrel Dávidhoz Hebronba, Dávid lakomát+ rendezett Ábnernek és a vele levő embereknek. 21  Ábner akkor így szólt Dávidhoz: „Hadd kerekedjek föl, hogy elmenjek, és uram királyom elé gyűjtsem egész Izraelt, hogy szövetséget kössenek veled, te pedig király leszel minden felett, amit kíván a lelked.”+ Dávid erre elbocsátotta Ábnert, és az útnak indult békében.+ 22  És íme, Dávid szolgái meg Joáb épp egy portyáról jöttek, és rengeteg zsákmányt+ hoztak magukkal. Ábner már nem volt Dávidnál Hebronban, mert az elbocsátotta, és ő ment is békében. 23  Joáb+ és a vele levő egész sereg tehát megérkezett. Ekkor jelentették Joábnak: „Ábner+, Nér+ fia eljött a királyhoz. Az elbocsátotta őt, ő meg úton van békében.” 24  Joáb erre bement a királyhoz, és így szólt: „Mit tettél?+ Íme, itt járt nálad Ábner. Miért bocsátottad el, hogy nyugodtan elmehetett? 25  Jól ismered Ábnert, Nér fiát. Csak azért jött, hogy rászedjen téged, hogy megtudja ki- és bemenésedet,+ és megtudjon mindent, amit teszel.”+ 26  Azzal Joáb kiment Dávid színe elől, követeket küldött Ábner után, és azok visszafordították+ őt Szira víztárolójától. Dávid pedig nem tudott erről. 27  Amikor Ábner visszatért Hebronba+, Joáb félrevonta őt a kapu belsejébe, hogy nyugodtan beszélhessen vele.+ Ott azonban fivérének, Asáhelnek+ a véréért hasba döfte őt,+ és így meghalt. 28  Amikor aztán Dávid ezt meghallotta, rögtön így szólt: „Jehova szemében ártatlan vagyok én és a királyságom időtlen időkig az Ábner, Nér fia miatti vérbűn+ dolgában. 29  Szálljon ez vissza Joáb fejére+ és apja egész házára, és ne vesszen ki Joáb házából+ a folyásos+, se a leprás+, se a pörgő orsót tartó ember,+ se a kard által eleső, se a kenyérben szűkölködő!”+ 30  Joáb és fivére, Abisai+ pedig azért végeztek Ábnerrel+, mert Gibeonban megölte a fivérüket, Asáhelt a csatában.+ 31  Dávid ekkor így szólt Joábhoz és a vele levő egész néphez: „Szaggassátok meg ruháitokat,+ kössetek fel zsákruhát+, és jajveszékeljetek Ábner előtt.” Maga Dávid király is ott ment a ravatal mögött. 32  És eltemették Ábnert Hebronban; a király pedig felemelte a hangját, és zokogott Ábner sírhelyénél, és az egész nép zokogásban tört ki.+ 33  A király akkor ilyen énekkel siratta meg Ábnert: „Hát amint meghal az ostoba+, úgy kellett Ábnernek is meghalnia? 34  Kezeid megkötözve+ nem voltak,Lábaidat rézbilincsbe+ nem verték.Úgy estél el, ahogy az igazságtalanság fiai+ előtt esnek el.” Akkor megint siratta+ őt az egész nép. 35  Később eljött az egész nép, hogy még aznap kenyeret+ adjon Dávidnak vigasztalásul, de Dávid megesküdött: „Úgy bánjon velem az Isten,+ sőt még rosszabbul, ha napnyugta+ előtt kenyeret ízlelek, vagy akármi mást!” 36  És az egész nép megértette, és jónak tűnt ez szemében. Jónak tűnt az egész nép szemében, miként a király minden cselekedete.+ 37  Azon a napon az egész nép és egész Izrael megtudta, hogy nem a királytól eredt Ábnernek, Nér fiának megöletése.+ 38  A király ezt is mondta a szolgáinak: „Hát nem tudjátok, hogy egy fejedelem, egy nagy ember esett el a mai napon Izraelben?+ 39  Én pedig ma gyönge vagyok felkent+ király létemre, és ezek az emberek, Céruja+ fiai túl erősek nekem.+ Fizessen meg Jehova a gonosztevőnek gonoszsága szerint!”+

Lábjegyzetek