Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

2Sámuel 12:1–31

12  Jehova akkor elküldte Nátánt+ Dávidhoz. Az be is ment hozzá,+ és ezt mondta neki: „Volt két ember egy városban, az egyik gazdag, a másik szegény.  A gazdagnak igen sok juha és marhája volt,+  a szegénynek azonban nem volt egyebe, csak egy nőstény báránykája, amelyet pénzen vett.+ Életben tartotta, és az a fiaival együtt nevekedett föl nála. Falatjából evett, poharából ivott, keblén feküdt, és olyan volt neki, mintha a leánya lett volna.  Telt-múlt az idő, és látogató érkezett a gazdaghoz, de ő sajnált elvenni a maga juhaiból és marháiból, hogy elkészítse a hozzá érkezett utasnak. Elvette hát a szegény ember bárányát, és azt készítette el a hozzá érkezett embernek.”+  Dávid erre éktelen haragra gerjedt az ellen az ember ellen,+ és így szólt Nátánhoz: „Él Jehova,+ hogy halált érdemel, aki ilyet tesz!+  Négyszeresen+ térítse vissza+ a bárányt, amiért ezt tette, és nem volt könyörületes+.”  Nátán akkor így szólt Dávidhoz: „Te vagy az az ember! Ezt mondja Jehova, Izrael Istene: »Én kentelek föl+ Izrael királyává, és én szabadítottalak meg+ Saul kezéből.  Kész voltam neked adni urad házát,+ kebledre urad feleségeit,+ és neked adni Izrael és Júda házát.+ Ha pedig ez nem lett volna elég, kész voltam még hozzáadni neked ezt meg ezt.+  Miért vetetted meg Jehova szavát, azt cselekedve, ami rossz+ a szemében? A hettita Uriást karddal vágattad le,+ a feleségét magadnak vetted feleségül,+ őt pedig megöletted Ammon fiainak kardjával. 10  Most tehát nem távozik el a kard+ a házadtól időtlen időkig,+ amiért megvetettél engem, hisz feleségül vetted magadnak a hettita Uriás feleségét.« 11  Ezt mondja Jehova: »Íme, saját házadból támasztok bajt ellened;+ szemed előtt veszem el feleségeidet, és odaadom őket embertársadnak,+ és ő feleségeiddel hál e Napnak szeme láttára.+ 12  Te titokban cselekedtél,+ de én egész Izrael előtt,+ és a Nap színe előtt teszem ezt.«”+ 13  Dávid ekkor így szólt+ Nátánhoz: „Vétkeztem Jehova ellen.”+ Nátán erre ezt mondta Dávidnak: „Jehova is elengedi bűnödet.+ Nem halsz meg.+ 14  De mivel ebben a dologban bizony tiszteletlenül bántál Jehovával,+ a fiúnak, aki most született neked, meg kell halnia.”+ 15  Nátán ezután elment a házába. És Jehova lesújtott+ a gyermekre, akit Uriás felesége szült Dávidnak, így az megbetegedett. 16  Dávid pedig keresni kezdte az igaz Istent a fiúért, és szigorú böjtre+ fogta magát Dávid. Bement, ott töltötte az éjszakát, és lefeküdt a földre.+ 17  Házának vénei odaálltak föléje, hogy felemeljék a földről, de ő nem akarta, és nem evett velük kenyeret.+ 18  Történt pedig a hetedik napon, hogy a gyermek végül meghalt. Dávidnak nem merték megmondani a szolgái, hogy meghalt a gyermek, mert ezt mondták: „Íme, amikor a gyermek még élt, szóltunk hozzá, de nem hallgatott a szavunkra; hát hogy mondhatjuk neki: »Meghalt a gyermek.« Akkor biztosan valami rosszat tesz.” 19  Amikor Dávid meglátta, hogy a szolgái sugdolóznak egymás között, megértette Dávid, hogy a gyermek meghalt. Így szólt hát Dávid a szolgáihoz: „Meghalt a gyermek?” Erre ezt mondták: „Meg.” 20  Dávid akkor felkelt a földről, megmosakodott, bedörzsölte+ magát olajjal, más köntöst vett magára, majd elment Jehova házába+, és leborult+. Ezután a maga házába ment, és kérésére azonnal kenyeret tettek eléje, és evett. 21  A szolgái ezért így szóltak hozzá: „Mit jelent, amit tettél? Amikor még élt a gyermek, böjtöltél és sírtál érte, amikor pedig meghalt a gyermek, mindjárt fölkeltél és kenyeret ettél.” 22  Erre ő így szólt: „Amikor még élt a gyermek, bizony böjtöltem+ és sírtam+, mert azt mondtam magamban: »Ki tudja, Jehova talán kegyes lesz hozzám, és életben marad a gyermek.«+ 23  Most, hogy meghalt, miért böjtöljek? Talán vissza tudom őt hozni?+ Én elmegyek hozzá,+ de ő nem tér vissza hozzám.”+ 24  Dávid ezután vigasztalni kezdte a feleségét, Betsabét.+ Bement hozzá, és vele hált. Az asszony idővel fiút szült,+ és az a Salamon+ nevet kapta. Jehova szerette a gyermeket.+ 25  Üzenetet küldött Nátán+ prófétával, és a Jedidja nevet adta neki, Jehováért. 26  Joáb+ pedig folytatta a harcot Ammon fiainak Rabbája+ ellen, és elfoglalta a királyság városát. 27  Követeket küldött hát Joáb Dávidhoz ezekkel a szavakkal: „Harcoltam Rabba ellen,+ és elfoglaltam a vízi várost. 28  Most tehát gyűjtsd egybe a nép többi részét, üss tábort a várossal szemben, és foglald el, hogy ne én foglaljam el a várost, és ne az én nevemmel kapcsolják össze.” 29  Dávid tehát egybegyűjtötte az egész népet, elment Rabbába, harcolt ellene, és elfoglalta. 30  Levette Malkám fejéről a koronát,+ amelynek súlya egy talentum arany volt, és drágakövek voltak rajta. Ez Dávid fejére került. Óriási zsákmányt+ hozott el a városból. 31  Elhozta a benne levő népet is, hogy kőfűrésszel, éles vasszerszámokkal+ meg vasfejszével dolgoztassa őket, és a téglakészítésnél fogta őket szolgálatra. Így tett Ammon fiainak minden városával. Végül Dávid és az egész nép visszatért Jeruzsálembe.

Lábjegyzetek