Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

2Mózes 9:1–35

9  Ezután Jehova így szólt Mózeshez: „Menj be a fáraóhoz, és mondd ezt neki:+ »Ezt mondta Jehova, a héberek Istene: ,Bocsásd el népemet, hogy szolgáljon nekem!  De ha még ezután sem vagy hajlandó elbocsátani őket, és tovább tartóztatod őket,+  íme, Jehova keze+ lesz a te jószágaidon,+ amelyek a mezőn vannak. A lovakat, szamarakat, tevéket, marhákat és juhokat nagyon súlyos járványos betegség sújtja majd.+  És Jehova különbséget fog tenni Izrael jószága és Egyiptom jószága között, és semmi sem fog elpusztulni mindabból, ami Izrael fiaié.’«”+  Jehova egy meghatározott időt is kitűzött, ezt mondva: „Holnap teszi meg mindezt Jehova az országban.”+  Jehova így is tett másnap, és Egyiptom mindenféle jószága pusztulni kezdett;+ ám Izrael fiainak jószágai közül egy sem pusztult el.  A fáraó ekkor elküldte szolgáit, hogy nézzenek utána, és íme, Izrael jószágai közül egy sem pusztult el. Ennek ellenére a fáraó szíve továbbra is kemény maradt,+ és nem bocsátotta el a népet.  Jehova ezután ezt mondta Mózesnek és Áronnak: „Vegyetek mindkét kezetekbe teli marokkal az égetőkemence+ kormából, és szórja azt Mózes az ég felé a fáraó szeme láttára.  És porrá lesz az Egyiptom egész földje felett, és hólyagosan fakadó kelésekké+ válik emberen és állaton Egyiptom egész földjén.” 10  Vettek hát az égetőkemence kormából, a fáraó elé álltak, Mózes pedig az ég felé szórta azt, és hólyagos kelésekké+ vált emberen és állaton egyaránt. 11  És a mágiát űző papok képtelenek voltak megállni Mózes előtt a kelések miatt, mert kelések lettek a mágiát űző papokon és minden egyiptomin.+ 12  Jehova azonban hagyta, hogy konokká váljon a fáraó szíve, és az nem hallgatott rájuk, ahogy Jehova megmondta Mózesnek.+ 13  Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Kelj fel kora reggel, állj a fáraó elé,+ és mondd neki: »Ezt mondta Jehova, a héberek Istene: ,Bocsásd el népemet, hogy szolgáljon nekem!+ 14  Mert ezúttal minden csapásomat rábocsátom a te szívedre, a szolgáidra és a népedre azért, hogy megtudd, nincs hozzám hasonló az egész földön!+ 15  Mert már kinyújthattam volna kezemet, hogy megverjelek téged és népedet járványos betegséggel, s hogy eltöröljelek a föld színéről.+ 16  De azért tartottalak életben,+ hogy megmutassam neked a hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön.+ 17  Még mindig gőgösen bánsz a népemmel, és nem bocsátod el?+ 18  Íme, holnap ilyenkor igen nagy jégesőt zúdítok le, amilyen még sosem volt Egyiptomban a megalapításától fogva mind mostanáig.+ 19  Most pedig küldess el, és vigyék fedél alá minden jószágodat, és mindenedet, amid a mezőn van. Minden emberre és jószágra, amely a mezőn marad, és nem viszik be a házba, jégeső+ zúdul, és el fog pusztulni.’«” 20  Aki félte a fáraó szolgái közül Jehova szavát, saját szolgáit és jószágait a házakba menekítette,+ 21  de aki nem szívlelte meg, és egyáltalán nem törődött azzal, amit Jehova mondott, az kint hagyta szolgáit és jószágait a mezőn.+ 22  Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Nyújtsd ki kezedet+ az ég felé, hogy jégeső+ zúduljon Egyiptom egész földjére, emberre, állatra és minden mezei növényre, mely Egyiptom földjén van!” 23  Mózes tehát kinyújtotta botját az ég felé; és Jehova mennydörgést és jégesőt támasztott,+ és tűz szállt alá a földre, és Jehova jégesőt bocsátott Egyiptom földjére. 24  Esett a jégeső, és tűz cikázott a jégesőben. Olyan súlyos volt ez, hogy nem volt még ilyen Egyiptom egész földjén, amióta nemzetté vált.+ 25  És jégeső sújtotta Egyiptom egész földjét. Mindent elvert a jégeső a mezőn; embert és állatot, és mindenféle mezei növényt, és elvert az eső mindenféle mezei fát is.+ 26  Csak Gósen földjén, ahol Izrael fiai laktak, ott nem volt jégeső.+ 27  A fáraó végül elküldött Mózesért és Áronért, és ezt mondta nekik: „Vétkeztem ezúttal.+ Jehova igazságos,+ én pedig és az én népem hibáztunk. 28  Könyörögj Jehovához, hogy legyen elég Isten mennydörgéséből és jégesőjéből.+ Akkor kész vagyok elbocsátani titeket, és nem maradtok tovább.” 29  Mózes pedig ezt mondta neki: „Amint kimegyek a városból, felemelem kezemet Jehova felé.+ A mennydörgés megszűnik, és nem tart tovább a jégeső, hogy megtudd, Jehováé a föld.+ 30  De már most tudom, hogy te és a szolgáid még akkor sem fogtok félelmet mutatni Jehova Isten iránt.”+ 31  A lent és az árpát elverte a jég, mivel az árpa már kalászban volt, a len pedig már bimbózott.+ 32  A búzát és a tönkölyt+ azonban nem verte el, mert azok később érnek. 33  Mózes pedig kiment a városból a fáraótól, felemelte kezét Jehovához, és megszűnt a mennydörgés és a jégeső, és nem ömlött az eső a földre.+ 34  Amikor a fáraó látta, hogy elállt az eső és a jégeső, s megszűnt a mennydörgés, újra vétkezett, és megkeményítette a szívét,+ mind ő, mind a szolgái. 35  A fáraó szíve konok maradt, és nem bocsátotta el Izrael fiait, ahogy Jehova megmondta Mózes által.+

Lábjegyzetek