Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

2Mózes 33:1–23

33  Azután Jehova így szólt Mózeshez: „Eredj, menj fel innen a néppel együtt, melyet kivezettél Egyiptom földjéről,+ arra a földre, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak ezt mondva: »A te magodnak adom azt.«+  Angyalt küldök előtted,+ és kiűzöm a kánaánitákat, amoritákat, hettitákat, perizitákat, hivvitákat és jebuszitákat.+  Menj tehát a tejjel és mézzel folyó földre,+ én viszont nem megyek fel köztetek — mivel keménynyakú nép+ vagytok —, nehogy kiirtsalak az úton.”+  Amikor a nép meghallotta ezt a kemény beszédet, keseregni kezdett;+ senki sem vette fel ékszereit.  Jehova ezt mondta még Mózesnek: „Mondd meg Izrael fiainak: »Keménynyakú nép vagy.+ Egy pillanat alatt+ közéd mehetnék és kiirthatnálak. Vedd le tehát magadról az ékszereidet, és majd meglátom, mit teszek veled.«”+  És Izrael fiai levették ékszereiket a Hóreb-hegynél+, és utána nem viselték.  Mózes pedig fogta a sátrát, és a táboron kívül verte fel, távol a tábortól, és elnevezte találkozás sátrának. És aki Jehovát akarta kérdezni,+ kiment a találkozás sátrához, mely a táboron kívül volt.  Amikor Mózes kiment a sátorhoz, az egész nép felkelt,+ megállt mindenki a saját sátrának bejáratánál, és követték szemükkel Mózest, míg be nem ment a sátorba.  És amikor Mózes bement a sátorba, felhőoszlop+ jött le, megállt a sátor bejáratánál, és Ő beszélt+ Mózessel. 10  Az egész nép látta, amint a felhőoszlop+ a sátor bejáratánál áll, és az egész nép felkelt, és mindenki meghajolt saját sátrának a bejáratánál.+ 11  S Jehova szemtől szemben+ beszélt Mózessel, ahogyan ember beszél a felebarátjával. Amikor Mózes visszatért a táborba, a szolgája+, Józsué, Nún fia,+ aki a segítője volt, nem távozott a sátorból. 12  Mózes pedig ezt mondta Jehovának: „Nézd, te azt mondod nekem: »Vidd fel ezt a népet«, de nem tudattad, kit küldesz el velem. Pedig te mondtad: »Név szerint ismerlek téged,+ és kegyet találtál szememben.« 13  Most pedig, kérlek, ha kegyet találtam szemedben,+ kérlek, ismertesd meg velem útjaidat,+ hogy megismerjelek téged, és így kegyet találhassak szemedben. És vedd figyelembe, hogy ez a nemzet a te néped.”+ 14  Ő erre így felelt: „Én magam fogok elmenni,+ és nyugalmat adok neked.”+ 15  Ekkor az ezt mondta neki: „Ha te magad nem jössz el, ne vigyél fel minket innen. 16  Mert miből fogják tudni, hogy kegyet találtam szemedben, én is, és a néped is? Hát nem abból, hogy velünk jössz,+ és így megkülönböztetsz engem és a népedet minden más néptől, amely a föld színén van?”+ 17  Jehova így szólt Mózeshez: „Megteszem ezt is, amiről beszéltél,+ mert kegyet találtál szememben, és név szerint ismerlek téged.” 18  Erre ő ezt kérte: „Kérlek, hadd lássam dicsőségedet+.” 19  De ő így felelt: „Megteszem, hogy elhaladjon arcod előtt egész jóságom,+ és kijelentem előtted Jehova nevét;+ és kegyben részesítem, akit kegyben részesítek, és irgalmas leszek, akihez irgalmas leszek.”+ 20  És még hozzátette: „Nem láthatod arcomat, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon.”+ 21  Jehova még ezt mondta: „Van itt egy hely mellettem, állj a sziklára. 22  Míg elhalad a dicsőségem, a kőszikla mélyedésébe foglak helyezni, és védelmezőn be foglak takarni tenyeremmel, míg elhaladok. 23  Utána elveszem tenyeremet, és látni fogod hátamat. De arcomat nem láthatod.”+

Lábjegyzetek