Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

2Krónikák 30:1–27

30  És Ezékiás elküldött egész Izraelhez+ és Júdához, még leveleket is írt Efraimhoz+ és Manasséhoz+, hogy jöjjenek el Jehova házába Jeruzsálembe,+ és tartsák meg a pászkát+ Jehovának, Izrael Istenének.  Mindamellett a király, a fejedelmei+ és az egész gyülekezet+ Jeruzsálemben úgy határozott, hogy a második hónapban tartják meg a pászkát;+  nem tudták ugyanis megtartani abban az időben,+ mert egyrészt nem szentelte meg magát elég pap,+ másrészt a nép sem gyűlt össze Jeruzsálembe.  És helyes volt ez a király szemében, és az egész gyülekezet szemében.+  El is határozták, hogy felhívást küldenek szét+ egész Izraelbe, Beér-Sebától+ Dánig+, hogy jöjjenek, és tartsák meg a pászkát Jehovának, Izrael Istenének Jeruzsálemben; addig ugyanis nem sokaságként tették ezt,+ ahogy a megírtak szerint kellett volna.+  A futárok+ tehát elmentek a király és a fejedelmei+ kezéből való levéllel egész Izraelbe és Júdába, úgy, ahogy a király parancsolata szólt, és ezt mondták: „Izrael fiai, térjetek vissza+ Jehovához, Ábrahám, Izsák és Izrael Istenéhez,+ hogy ő is visszatérjen a megmenekültekhez+, akik megmaradtak közületek Asszíria királyainak kezéből.+  Ne legyetek olyanok, mint ősatyáitok+ és mint a testvéreitek, akik hűtlenül cselekedtek Jehovával, ősatyáik Istenével szemben, így ő döbbenet tárgyává+ tette őket, amint látjátok is.  Ne keményítsétek meg most nyakatokat,+ miként ősatyáitok. Adjatok helyet Jehovának,+ és jöjjetek el szentélyébe+, amelyet időtlen időkre megszentelt,+ és szolgáljátok+ Jehovát, a ti Isteneteket, hogy elforduljon rólatok lángoló haragja+.  Mert ha visszatértek+ Jehovához, akkor testvéreitek és fiaitok irgalomra+ találnak fogva tartóik előtt, és visszatérhetnek erre a földre;+ mert Jehova, a ti Istenetek könyörületes+ és irgalmas+, és nem fordítja el tőletek arcát, ha visszatértek hozzá.”+ 10  A futárok+ pedig folytatták útjukat, városról városra mentek Efraim+ és Manassé egész földjén, egészen Zebulonig; de folyton csúfot űztek+ belőlük, és gúnyolták őket. 11  Csak Áserből, Manasséból és Zebulonból alázták meg+ magukat némelyek+, így hát ők elmentek Jeruzsálembe. 12  Az igaz Isten keze Júdában is ott volt, hogy e g y szívet+ adjon nekik, és teljesítsék a király és a fejedelmek parancsolatát+ Jehova ügyében.+ 13  Nagyszámú nép gyülekezett össze Jeruzsálemben,+ hogy megtartsák a kovásztalan kenyerek ünnepét+ a második+ hónapban, igen népes gyülekezet. 14  Akkor fölkeltek, és eltávolították az oltárokat,+ amelyek Jeruzsálemben voltak, eltávolították az összes füstölőoltárt,+ majd a Kidron völgyébe*+ vetették azokat. 15  Ezután levágták a pászkaáldozatot+ a második hónap tizennegyedik napján; a papok és a léviták pedig szégyenkeztek, úgyhogy megszentelték+ magukat, és égő felajánlásokat vittek Jehova házába. 16  Ott álltak a helyükön,+ ahogy elő volt írva számukra Mózesnek, az igaz Isten emberének törvénye szerint, és a papok+ hintették a léviták kezéből átvett vért. 17  Mert sokan voltak a gyülekezetben, akik nem szentelték meg magukat; és a léviták+ gondoskodtak a pászkaáldozatok+ levágásáról mindazok számára, akik nem voltak tiszták, hogy megszenteljék őket Jehovának. 18  Mert a nép jókora része, sokan, akik Efraimból+, Manasséból+, Issakárból és Zebulonból+ jöttek, nem tisztították meg+ magukat, mert nem úgy ették a pászkát, ahogy írva van;+ de Ezékiás imádkozott értük,+ ezt mondva: „Jehova, aki jóságos+, tegyen engedményt 19  mindenkinek, aki felkészítette a szívét,+ hogy keresse az igaz Istent, Jehovát, ősatyái Istenét, még ha nincs is megtisztulva azért, ami szent.”+ 20  Jehova pedig meghallgatta Ezékiást, és meggyógyította a népet.+ 21  Így tehát Izrael Jeruzsálemben levő fiai megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét+ hét napon át, nagy örvendezéssel+. A léviták+ meg a papok+ naponta dicséretet zengtek Jehovának erős hangú hangszerekkel, igen, Jehovának.+ 22  Ezékiás pedig szívhez szólóan+ beszélt mindazokhoz a lévitákhoz, akik nagyon értelmesen cselekedtek Jehova előtt.+ Hét napon át fogyasztották a kijelölt ünnepi lakomát,+ közösségi áldozatokat+ áldozva és vallomást+ téve Jehovának, ősatyáik Istenének. 23  Azután az egész gyülekezet elhatározta,+ hogy újabb hét napig megtartják az ünnepet,+ s meg is tartották örvendezve hét napon át. 24  Mert Ezékiás, Júda királya ezer bikát és hétezer juhot adott adományként+ a gyülekezetnek, a fejedelmek+ pedig ezer bikát és tízezer juhot adtak a gyülekezetnek adományként; és a papok+ nagy számban szentelték meg magukat. 25  Örvendezett+ Júda+ egész gyülekezete, a papok és a léviták is,+ és az egész gyülekezet, amely Izraelből jött,+ meg a jövevények+, akik Izrael földjéről jöttek,+ és akik Júdában laktak. 26  Nagy örvendezés volt Jeruzsálemben, mert Salamonnak+, Dávid fiának, Izrael királyának napjai óta nem történt ilyesmi Jeruzsálemben.+ 27  Végül a lévita papok fölálltak, és megáldották+ a népet, és szavuk meghallgatásra talált, így eljutott imájuk az ő szent lakhelyére, az egekbe.+

Lábjegyzetek

Lásd: 1Mó 26:17 lábj.