Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

2Királyok 9:1–37

9  És Elizeus próféta odahívott egyet a próféták fiai+ közül, majd ezt mondta neki: „Övezd fel derekadat,+ fogd a kezedbe ezt az olajoskorsót+, és menj el Rámót-Gileádba+.  Amikor odaérkezel, keresd meg ott Jéhut+, Nimsi fiának, Josafátnak a fiát. Menj be, állítsd fel a testvérei közül, és vidd be a legbelső+ szobába.  Fogd az olajoskorsót, öntsd az olajat a fejére,+ és így szólj: »Ezt mondja Jehova: ,Felkenlek+ téged Izrael királyává.’«+ Aztán nyisd ki az ajtót, és fuss, ne várakozz!”  Útnak indult tehát a szolga, a próféta szolgája Rámót-Gileádba.  Amikor bement, íme, a hadsereg vezérei ott ültek. Akkor így szólt: „Beszédem volna veled,+ ó, vezér!” „Kivel mindnyájunk közül?” — kérdezte Jéhu. „Veled, ó, vezér!” — felelte.  Felkelt tehát Jéhu, és bement a házba, ő pedig fejére öntötte az olajat, és így szólt hozzá: „Ezt mondja Jehova, Izrael Istene: »Felkenlek téged Jehova népének,+ Izraelnek királyává.+  Sújts le Ahábnak, uradnak a házára, és én bosszút állok+ szolgáimnak, a prófétáknak véréért és Jehova minden szolgájának véréért Jezabel kezén.+  Aháb egész házának vesznie kell. Ki fogok irtani Ahábtól+ minden falra vizelőt+ és minden magára hagyottat és értéktelent+ Izraelben.  Olyanná teszem Aháb házát, mint Jeroboámnak+, Nébát fiának a házát, és mint Baásának+, Ahija fiának a házát. 10  Jezabelt a kutyák eszik meg+ Jezréel földbirtokán, és nem lesz senki, aki eltemesse.«” Azzal kinyitotta az ajtót, és elfutott.+ 11  Jéhu pedig kiment urának szolgáihoz, és azok így szóltak hozzá: „Minden rendben?+ Minek jött be hozzád ez a bolond?”+ De ő ezt mondta nekik: „Magatok is jól ismeritek ezt az embert és a beszédét.” 12  Ők azonban ezt mondták: „Nem úgy van az! Mondd csak el nekünk!” Akkor így szólt: „Ezt és ezt mondta nekem, így szólva: »Ezt mondja Jehova: ,Felkenlek téged Izrael királyává.’«”+ 13  Erre mindegyikük sietve fogta a ruháját+, majd alája tették a puszta lépcsőkre. Megfújták a kürtöt,+ és ezt mondták: „Király lett Jéhu!”+ 14  És Jéhu+, Nimsi+ fiának, Josafátnak a fia összeesküvést szőtt+ Jórám ellen. Maga Jórám egész Izraellel Rámót-Gileádot+ őrizte Hazáel+, Szíria királya miatt. 15  Később Jórám+ király visszament, hogy Jezréelben+ felgyógyuljon a sebekből, amelyeket a szírek ejtettek rajta, amikor Hazáel ellen, Szíria királya ellen hadakozott.+ Jéhu pedig ezt mondta: „Ha lelketek egyetért,+ senkit se hagyjatok kimenekülni a városból, nehogy elmenjen, és hírt adjon Jezréelben.” 16  Akkor Jéhu szekérre szállt, és elment Jezréelbe, mert ott feküdt Jórám, és Aházia+, Júda királya is lement már, hogy megnézze Jórámot. 17  Az őr+ ott állt a tornyon+ Jezréelben+, és meglátta Jéhut, amint embereinek hullámzó tömegével közeledett, és rögtön így szólt: „Hullámzó tömeget látok!” Jórám erre ezt mondta: „Végy egy lovas katonát, küldd ki eléjük, és így szóljon: »Béke van-e?«”+ 18  A lovas tehát elébe ment lovon, és ezt mondta: „Így szól a király: »Béke van-e?«” De Jéhu így felelt: „Mi közöd neked a »békéhez«?+ Kerülj mögém!” Az őr+ ekkor jelentette: „A követ odaért hozzájuk, de nem tért vissza.” 19  Ő erre kiküldött egy második lovast is, az pedig, amikor elérte őket, ezt mondta: „Így szól a király: »Béke van-e?«” De Jéhu így felelt: „Mi közöd neked a »békéhez«?+ Kerülj mögém!” 20  Az őr ekkor jelentette: „Odaért hozzájuk, de nem tért vissza. A hajtás olyan, mint ahogy Nimsi+ unokája, Jéhu+ szokott hajtani; mert mint egy őrült, úgy hajt.”+ 21  Jórám erre így szólt: „Fogass be!”+ Befogták tehát a harci szekerét, és kiment Jórám, Izrael királya, meg Aházia+, Júda királya, mindegyik a maga harci szekerén. Jéhu felé tartva végül a jezréeli Nábót+ földbirtokán találkoztak vele. 22  És történt, hogy Jórám meglátva Jéhut ezt mondta: „Béke van-e, Jéhu?” De ő így felelt: „Miféle béke+ lehetne addig, amíg javában folyik anyádnak, Jezabelnek+ a paráznasága és megannyi varázslása?”+ 23  Jórám már fordult is kezével, hogy meneküljön, és így szólt Aháziához: „Cselszövés ez,+ Aházia!” 24  Jéhu akkor íjat ragadott kezébe,+ és meglőtte Jórámot a vállai között úgy, hogy a szívénél jött ki a nyíl. Ott rogyott össze a harci szekerében.+ 25  Azután így szólt Bidkarhoz, a segédtisztjéhez+: „Fogd, és vesd őt a jezréeli Nábót földbirtokára,+ mert emlékezz: én és te fogatot hajtva mentünk az apja, Aháb után, és Jehova ezt a kijelentést+ tette ellene: 26  »,Bizony Nábót vérét+ és fiainak vérét+ láttam tegnap — ez Jehova kijelentése —, és megfizetek+ neked ezen a földbirtokon’ — ez Jehova kijelentése.« Most tehát fogd, és vesd őt a földbirtokra Jehova szava szerint.”+ 27  Aházia+, Júda királya pedig látta ezt, és elmenekült a kerti ház+ útján. (Később Jéhu üldözőbe vette, és így szólt: „Őt is! Sújtsatok le rá!” Le is sújtottak rá a szekérben a Gúrba felvezető úton, amely Jibleámnál+ van. Ő aztán továbbmenekült Megiddóba+, és ott meghalt.+ 28  Akkor a szolgái elvitték őt egy szekéren Jeruzsálembe, így eltemették ősatyái mellé a sírjába, Dávid városában+. 29  Jórámnak+, Aháb fiának tizenegyedik évében lett Aházia+ Júda királya.) 30  Jéhu végül megérkezett Jezréelbe+, és Jezabel+ is hallott erről. Kifestette+ hát a szemeit feketével, felékesítette a fejét,+ és letekintett az ablakból.+ 31  Jéhu bejött a kapun, Jezabel pedig így szólt: „Vajon jól ment-e Zimrinek+, ura gyilkosának?” 32  Ő erre felemelte tekintetét az ablakra, és ezt mondta: „Ki van velem? Ki?”+ Nyomban letekintett rá két-három udvari tisztviselő+. 33  Így szólt azért: „Dobjátok le!”+ Le is dobták, úgyhogy a vére a falra meg a lovakra fröccsent; és összetaposta+ őt. 34  Ezek után bement, evett és ivott, majd így szólt: „Kérem, legyen gondotok erre az átkozottra+, és temessétek el, hisz mégiscsak egy király leánya.”+ 35  De amikor odamentek eltemetni, már semmit sem találtak belőle, csak a koponyáját, a lábait meg a kézfejeit.+ 36  Miután visszatértek, és megmondták neki, ő így szólt: „Jehova szava ez, amelyet szolgája, a tisbei Illés által szólt,+ ezt mondva: »Jezréel földbirtokán a kutyák eszik meg Jezabel testét.+ 37  És Jezabel holtteste bizony olyan lesz, mint a trágya+ a föld színén Jezréel földbirtokán; senki meg nem mondhatja: ,Ez Jezabel.’«”+

Lábjegyzetek