Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

2Királyok 7:1–20

7  Elizeus ekkor így szólt: „Figyeljetek Jehova szavára.+ Ezt mondja Jehova: »Holnap ez idő tájt egy szea finomliszt egy sekelt ér, és két szea árpa is egy sekelt ér majd Szamária kapubejárójában.«”+  Erre a segédtiszt, akinek a kezére támaszkodott a király,+ így válaszolt az igaz Isten emberének: „Még ha zsilipeket készítene is Jehova az egekben,+ vajon megtörténhet-e ez?”+ Ő viszont ezt mondta: „Íme, meglátod szemeddel,+ de nem eszel belőle.”+  És volt négy leprás férfi, akik épp ott voltak a kapu bejáratánál.+ Így szóltak egymáshoz: „Mit ülünk itt, míg meghalunk?  Ha azt mondanánk: »Menjünk be a városba«, amikor éhínség van a városban, ott kellene meghalnunk.+ Ha meg itt ülünk, akkor is meg kell halnunk. Gyerünk, törjünk be a szírek táborába! Ha életben hagynak minket, élni fogunk, ha pedig megölnek, hát meghalunk.”+  Fölkeltek tehát az esti sötétségben, hogy bemenjenek a szírek táborába; el is jutottak a szírek táborának széléhez, és íme, senki sem volt ott.  Jehova ugyanis harci szekerek hangját, lovak hangját és nagy haderő hangját+ hallatta+ a szírek táborával, úgyhogy ezt mondták egymásnak: „Íme, Izrael királya felbérelte ellenünk a hettiták+ királyait és Egyiptom+ királyait, hogy ellenünk jöjjenek!”  Azon nyomban felkeltek, és elmenekültek az esti sötétségben.+ Otthagyták a sátraikat, a lovaikat+ meg a szamaraikat — a tábort, úgy, ahogy volt —, és menekültek, hogy mentsék a lelküket+.  Amikor a leprások eljutottak a tábor széléhez, bementek az egyik sátorba, ettek, ittak és elvittek onnan ezüstöt, aranyat meg ruhákat, majd elmentek, és elrejtették azokat. Ezután visszatértek, és bementek egy másik sátorba, és onnan is elvittek egyet s mást, majd elmentek, és elrejtették azokat.+  Végül ezt mondták egymásnak: „Nem helyes, amit teszünk. Jó hír napja a mai nap.+ Ha tétovázunk, és megvárjuk, míg felvirrad a reggel, biztosan vétkesek leszünk.+ Gyerünk, menjünk be, és adjunk hírt a király házában.” 10  Elmentek hát, hívták a város kapuőreit+, és hírül adták nekik: „Bementünk a szírek táborába, és íme, senki sem volt ott, emberek hangja sem hallatszott, csak a kikötött lovak és a kikötött szamarak álltak ott, meg a sátrak, úgy, ahogy voltak.”+ 11  A kapuőrök máris kiáltottak, és hírt adtak benn a király házában. 12  A király azonnal fölkelt éjjel, és így szólt a szolgáihoz:+ „Hadd mondjam csak meg nektek, mit tesznek velünk a szírek.+ Jól tudják, hogy éhesek vagyunk,+ ezért kimentek a táborból, hogy elrejtőzzenek a mezőn,+ mondván: »Majd kijönnek a városból, mi meg elfogjuk őket élve, és bemegyünk a városba.«” 13  Ekkor megszólalt az egyik szolgája, és ezt mondta: „Kérlek, fogjanak ötöt a megmaradt lovak közül, amelyek megmaradtak a városban.+ Íme, éppen olyanok ezek, mint Izrael egész sokasága, amely megmaradt benne. Íme, éppen olyanok ezek, mint Izrael egész sokasága, amely odaveszett.+ Küldjünk ki, hadd lássuk meg!” 14  Fogtak tehát két szekeret lovakkal, és a király kiküldte őket a szírek tábora után, ezt mondva: „Menjetek, és nézzétek meg!” 15  Utánuk is mentek egészen a Jordánig, és íme, az egész út tele volt ruhákkal és mindenféle eszközökkel,+ amelyeket a szírek eldobáltak sietségükben.+ Azután a követek visszatértek, és beszámoltak a királynak. 16  Akkor a nép kiment, és kifosztotta+ a szírek táborát; így aztán egy szea finomliszt egy sekelt ért, és két szea árpa is egy sekelt ért, Jehova szava+ szerint. 17  A király pedig annak a segédtisztnek a gondjára bízta a kapubejárót, akinek a kezére támaszkodott.+ Ezt a nép összetaposta+ a kapubejáróban, úgyhogy meghalt, amint az igaz Isten embere megmondta.+ Akkor mondta meg, amikor a király lement hozzá. 18  Így tehát pontosan az történt, amit az igaz Isten embere megmondott a királynak: „Holnap ilyenkor két szea árpa egy sekelt ér, és egy szea finomliszt is egy sekelt ér majd Szamária kapubejárójában.”+ 19  A segédtiszt azonban így válaszolt az igaz Isten emberének: „Még ha zsilipeket készítene is Jehova az egekben, vajon e szerint a beszéd szerint történhet-e ez?”+ Ő viszont ezt mondta: „Íme, meglátod szemeddel, de nem eszel belőle.”+ 20  Így is járt,+ amikor a nép összetaposta+ a kapubejáróban, úgyhogy meghalt.

Lábjegyzetek