Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

2Királyok 19:1–37

19  Történt pedig, hogy amint Ezékiás király+ meghallotta ezeket, megszaggatta a ruháit,+ zsákruhát öltött,+ és bement Jehova házába.+  Ekkor elküldte Eljákimot+, aki a háznép fölé volt rendelve, Sébnát+, a titkárt, és a papok véneit zsákruhába öltözötten Ézsaiás+ prófétához, Ámóc+ fiához.  Ezek így szóltak hozzá: „Ezt mondja Ezékiás: »Nyomorúság+, dorgálás+ és megvető arcátlanság+ napja e mai nap. Mert eljutottak a fiak a méhszájig,+ de nincs erő a szüléshez.+  Talán meghallja+ Jehova, a te Istened a rabsaké minden szavát, akit az ura, Asszíria királya küldött, hogy gúnyolja+ az élő Istent, és számon kéri tőle azokat a szavakat, amelyeket Jehova, a te Istened hallott.+ Emeld fel szavadat imában+ a még meglévő maradékért+.«”  Ezékiás király szolgái tehát bementek Ézsaiáshoz,+  Ézsaiás pedig ezt mondta nekik: „Így szóljatok uratokhoz: »Ezt mondja Jehova:+ ,Ne félj+ azok miatt a szavak miatt, amelyeket hallottál, amelyekkel becsméreltek engem Asszíria királyának szolgái.+  Íme, én olyan szellemet+ adok belé, hogy hírt hallva+ visszatér országába, és kard által ejtem el a saját országában.’«”+  A rabsaké+ azután visszatért, és Asszíria királyát Libna+ ellen harcolva találta; hírét vette ugyanis, hogy az elvonult Lákisból+.  A király ezt hallotta Etiópia királyáról, Tirhákáról: „Íme, kivonult, hogy harcoljon ellened.” Ismét követeket küldött+ hát Ezékiáshoz, ezekkel a szavakkal: 10  „Így szóljatok Júda királyához, Ezékiáshoz: »Ne hagyd, hogy Istened, akiben bízol, rászedjen téged,+ ezt mondva: ,Jeruzsálem+ nem adatik Asszíria királyának kezébe.’+ 11  Íme, magad is hallottad, mit tettek Asszíria királyai minden országgal, pusztulásra adva őket.+ Te talán megszabadulsz?+ 12  Vajon azoknak a nemzeteknek az istenei,+ amelyeket ősatyáim elpusztítottak, megszabadították-e őket: Gózánt+, Háránt+, Recefet és Éden+ fiait, akik Tel-Asszárban+ voltak? 13  Hol van Hamát+ királya, Arpád+ királya és Szefárvaim, Héna meg Ivva városainak királya?«”+ 14  Ezékiás akkor elvette a levelet a követek kezéből, és elolvasta,+ majd fölment Ezékiás Jehova házába, és kiterítette azt Jehova előtt.+ 15  És Ezékiás imádkozni+ kezdett Jehova előtt ilyen szavakkal: „Ó, Jehova, Izrael Istene,+ aki a kerubokon ülsz!+ Egyedül te vagy a föld minden királyságának+ igaz Istene.+ Te alkottad az egeket+ és a földet+. 16  Hajtsd ide füledet, ó, Jehova, és halld!+ Nyisd ki szemedet,+ ó, Jehova, és lásd! Halld meg Szanhérib szavait, amelyeket azért üzent, hogy gúnyolja+ az élő Istent. 17  Való igaz, ó, Jehova, hogy Asszíria királyai pusztulást hoztak a nemzetekre és földjükre.+ 18  Tűzbe vetették isteneiket, mert azok nem voltak istenek,+ csak emberi kezek művei,+ fa és kő, így aztán megsemmisítették őket. 19  Most tehát, ó, Istenünk, Jehova!+ Kérünk, ments meg minket+ a kezéből, hogy a föld minden királysága megtudja, hogy egyedül te vagy Isten, ó, Jehova!”+ 20  Ézsaiás, Ámóc fia pedig elküldött Ezékiáshoz ezekkel a szavakkal: „Ezt mondja Jehova, Izrael Istene:+ »Meghallgattam+ az imát+, amelyet Asszíria királya, Szanhérib miatt mondtál nekem. 21  Ezt a szózatot intézi ellene Jehova: ,Megvet téged,+ csúfot űz+ belőled Sion szűz leánya, A fejét csóválja+ mögötted Jeruzsálem leánya.+ 22  Kit gúnyoltál+ és becsméreltél+? Kivel szemben hangoskodtál,+ És ki ellen emeled föl szemeidet a magasba?+ Izrael Szentje+ ellen! 23  Követeid+ által gúnyoltad Jehovát, és ezt mondod:+ „Harci szekereim sokaságával én bizony+ Fölhágok a hegyvidékek magasságára,+ A Libanon+ legmesszibb részeire, És kivágom fenséges cédrusait+, válogatott borókafenyőit.+ Eljutok legtávolabbi szálláshelyére, gyümölcsösének erdejébe.+ 24  Ásni fogok, és idegen vizet iszom én, Kiszárítom lábam talpával a Nílus minden csatornáját Egyiptomban.”+ 25  Hát nem hallottad?+ Ősidők óta megvan, amit cselekedni fogok.+ A letűnt napoktól fogva megformáltam,+ Most pedig valóra váltom.+ A te dolgod lesz, hogy elhagyatottá, romhalmazzá tedd a megerősített városokat.+ 26  Lakóiknak keze erőtlen lesz;+ Megrettennek és szégyent vallanak.+ Olyanokká válnak, mint a mező növényzete és a zöldellő, gyönge fű,+ Mint a tető füve,+ amikor perzsel a hőség a keleti szél előtt.+ 27  Jól ismerem+ nyugodt ültödet, jártadat-keltedet+, És ellenem való háborgásodat,+ 28  Mert felhatott fülembe ellenem való háborgásod+ és ordításod.+ Orrodba vetem horgomat, és ajkaid közé zablámat,+ És visszavezetlek azon az úton, amelyen jöttél.’+ 29  És ez lesz a jel számodra:+ Ebben az évben az elhullott szemek termését eszitek,+ a második évben a magától kihajtó gabonát, de a harmadik évben vessetek+ és arassatok, ültessetek szőlőskerteket, és egyétek gyümölcsüket.+ 30  És akik megmenekülnek Júda házából, akik megmaradnak,+ gyökeret fognak ereszteni alul, és gyümölcsöt teremnek felül.+ 31  Mert Jeruzsálemből kivonul egy maradék,+ és a megmenekülők Sion hegyéről.+ A seregek Jehovájának buzgalma+ cselekszi ezt. 32  Azért ezt mondja Jehova Asszíria királyáról:+ ,Nem jön be ebbe a városba,+ nyilat+ sem lő oda, pajzzsal sem rohanja meg, ostromsáncot+ sem emel ellene. 33  Amelyik úton jött, azon megy vissza, és nem jön be ebbe a városba, ez Jehova kijelentése.+ 34  Meg fogom védeni+ ezt a várost, hogy megmentsem önmagamért+ és szolgámért, Dávidért.’«”+ 35  És történt azon az éjjelen, hogy Jehova angyala kiment, és lesújtott száznyolcvanötezer emberre az asszírok+ táborában+. Amikor kora reggel fölkeltek, íme, azok mind holt tetemek voltak.+ 36  Elvonult azért Szanhérib,+ Asszíria királya, elment, visszatért,+ és azután Ninivében+ lakott. 37  És történt, hogy amikor éppen meghajolt istenének,+ Nisróknak+ a házában, a fiai, Adrammélek és Sarécer, levágták őt karddal,+ ők maguk pedig elmenekültek az Ararát+ földjére. A fia, Esár-Haddon+ kezdett uralkodni helyette.

Lábjegyzetek