Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

1Sámuel 23:1–29

23  Idővel hírül adták Dávidnak: „Íme, a filiszteusok hadakoznak Keila+ ellen, és fosztogatják a szérűket.”+  Dávid ekkor megkérdezte+ Jehovát: „Elmenjek-e, és megverjem-e ezeket a filiszteusokat?” Jehova erre ezt mondta Dávidnak: „Menj el, verd meg a filiszteusokat, és mentsd meg Keilát.”  Dávidnak az emberei akkor ezt mondták: „Íme, mi itt Júdában+ is félünk, hát még, ha Keilába kell mennünk a filiszteusok csatasorai ellen!”+  Dávid ismét megkérdezte Jehovát,+ és Jehova ekkor így válaszolt neki: „Kelj fel, vonulj le Keilába, mert kezedbe adom a filiszteusokat.”+  Dávid tehát elment az embereivel Keilába, és harcolt a filiszteusok ellen. Elhajtotta jószágukat, őket pedig megverte nagy öldökléssel. Dávid lett a megmentője Keila lakóinak.+  Történt pedig, hogy amikor Abjátár+, Ahimélek fia Dávidhoz menekült Keilába, egy efódot+ is levitt magával a kezében.  Idővel hírül adták Saulnak: „Dávid Keilába ment.”+ Saul erre így szólt: „Isten eladta őt a kezembe,+ mert bezárta magát azzal, hogy kapukkal és reteszekkel ellátott városba ment.”  Saul tehát hadba szólította az egész népet, hogy lemenjenek Keilába, és ostrom alá vegyék Dávidot és embereit.  Dávid pedig megtudta, hogy Saul gonoszt forral+ ellene, ezért így szólt Abjátár paphoz: „Hozd ide az efódot.”+ 10  Aztán ezt mondta Dávid: „Ó, Jehova, Izrael Istene!+ Bizony hallotta a te szolgád, hogy Saul Keilába akar jönni, hogy lerombolja a várost miattam.+ 11  Kezébe adnak-e engem Keila földtulajdonosai? Lejön-e Saul, ahogy hallotta a te szolgád? Ó, Jehova, Izrael Istene, kérlek, mondd meg a te szolgádnak!” Jehova erre ezt mondta: „Lejön.”+ 12  Dávid így folytatta: „Odaadnak-e Saul kezébe Keila földtulajdonosai engem és az embereimet?” Jehova erre ezt mondta: „Odaadnak.”+ 13  Dávid azon nyomban fölkerekedett az embereivel, mintegy hatszáz emberrel,+ és kimentek Keilából, és jártak, amerre járhattak. Saul pedig hírét vette, hogy Dávid elmenekült Keilából, így aztán letett róla, hogy kivonuljon. 14  Dávid ezután nehezen megközelíthető helyeken húzódott meg a pusztában, és a hegyvidéken maradt Zif+ pusztájában. Saul folyton kereste,+ de Isten nem adta őt a kezébe.+ 15  Dávid állandó félelemben élt, mert Saul kivonult, hogy a lelkére törjön. Dávid ekkor Zif pusztájában volt, Hóresben+. 16  Jonatán, Saul fia pedig fölkerekedett, és elment Dávidhoz Hóresbe, hogy megerősítse+ a kezét Istennel kapcsolatban.+ 17  Így szólt hozzá: „Ne félj,+ mert nem ér utol apámnak, Saulnak a keze. Te király+ leszel Izrael felett, én pedig második leszek utánad. Apám, Saul is tudja ezt.”+ 18  Akkor ők ketten szövetséget kötöttek+ Jehova előtt; és Dávid továbbra is Hóresben tartózkodott, Jonatán pedig hazament. 19  Később aztán Zif+ emberei fölmentek Saulhoz Gibeába+, és ezt mondták: „Nemde a közelünkben rejtőzködik+ Dávid a nehezen megközelíthető helyeken, Hóresben+, Hakila dombján+, amely a Jesimontól+ jobb kézre van? 20  Most tehát mivel lelked minden kívánsága az,+ hogy lejöjj, ó, király, jöjj le! Mi majd a király kezébe adjuk őt.”+ 21  Saul erre így szólt: „Jehova áldottai vagytok,+ mert könyörültetek rajtam! 22  Kérlek benneteket, menjetek el, legyetek még állhatatosabbak, fürkésszétek ki, és nézzétek meg a helyét, ahol megveti lábát — bárki látta is ott —, mert úgy mondták nekem, hogy ő nagyon ravasz+. 23  Nézzetek meg és fürkésszetek ki minden rejtekhelyet, ahol bujkál. Térjetek vissza hozzám a bizonyítékkal, és veletek megyek. Ha az országban tartózkodik, én felkutatom őt Júda minden ezrei+ közül.” 24  Azok föl is kerekedtek, és elmentek Saul előtt Zifbe+. Dávid és az emberei ekkor Máon+ pusztájában voltak az Arabában+, a Jesimontól délre. 25  Saul később elment az embereivel, hogy megkeresse őt.+ Amikor Dávid értesült erről, tüstént lement a sziklához+, és Máon pusztájában maradt. Saul meghallva ezt, Dávid után eredt+ Máon pusztájába. 26  Végül aztán Saul eljutott a hegy innenső oldalára, Dávid pedig a hegy túlsó oldalán volt az embereivel. Dávid most már sietve menekült+ Saul elől. Mindeközben Saul és az emberei már-már bekerítették Dávidot és embereit, hogy elfogják őket,+ 27  ámde követ érkezett Saulhoz, és ezt mondta: „Siess, és menj, mert a filiszteusok betörtek az országba!” 28  Saul nyomban megfordult, és nem üldözte tovább Dávidot.+ Elment a filiszteusok ellen. Ezért nevezték el azt a helyet az Elválás kősziklájának. 29  Dávid ezután följebb húzódott onnan, és Én-Gedi+ nehezen megközelíthető helyein tartózkodott.

Lábjegyzetek