Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

1Sámuel 2:1–36

2  Anna pedig imádkozott+, és ezt mondta: „Ujjong a szívem Jehovában,+ Jehova fölmagasztalta az én szarvamat.+ Szám nagyra nyílt ellenségeim ellen, Mert örvendezek a tőled jövő megmentésnek.+   Senki sincs olyan szent, mint Jehova; bizony senki sincs rajtad kívül;+ Nincs olyan kőszikla, mint a mi Istenünk.+   Ne beszéljetek annyit oly gőgösen, Ne hagyja el féktelen beszéd szátokat,+ Mert Jehova az ismeret Istene,+ Ő helyesen ítéli meg a tetteket.+   A vitéz íjászokat rettenet tölti el,+ A botladozók életerőt öveznek fel.+   A jóllakottak kenyérért szegődnek el,+ Az éhezők többé nem éheznek.+ Még a meddő is hetet hoz világra,+ S akinek sok fia volt, elsorvad.+   Jehova öl és éltet,+ A seolba+ visz, és felhoz onnan.+   Jehova szegénnyé tesz+ és gazdagságot ad,+ Megaláz, de fel is magasztal.+   Felsegíti a porból az alacsony sorút,+ Felemeli a szegényt a hamugödörből,+ Hogy az előkelőkkel üljenek együtt; a dicsőség trónját+ adja nekik örökségül.+ Mert Jehováé a föld minden pillére,+ Ő helyezi rájuk a termékeny földet.   Lojálisainak lábát megoltalmazza,+ A gonoszok pedig sötétségben némulnak el,+ Mert nem erővel győz az ember.+ 10  Jehova megrettenti a vele perlekedőket;+ Mennydörögni fog ellenük az egekben.+ Maga Jehova ítéli meg a föld végső határait,+ Hogy megerősítse királyát,+ Hogy fölmagasztalja felkentje szarvát.”+ 11  Ezután Elkána hazament Rámába, és a fiú Jehova szolgája+ lett Éli pap előtt. 12  Éli fiai pedig semmirekellő emberek voltak;+ nem ismerték el Jehovát.+ 13  És a papoknak ilyen joguk volt a néppel szemben:+ ha valaki áldozatot mutatott be, a pap szolgája a háromágú villával a kezében odament, amikor főtt a hús,+ 14  és belenyúlt vele a főzőedénybe vagy a kétfülű fazékba vagy az üstbe vagy az egyfülű fazékba. Bármi akadt is a villára, a pap elvette magának. Így bántak minden izraelitával, aki csak elment Silóba.+ 15  Sőt, mielőtt elfüstölögtethették volna a kövérjét,+ a pap szolgája odament, és ezt mondta az áldozatot bemutató embernek: „Sütni való húst adj a papnak; ne főttet, hanem nyers húst kapjon tőled!”+ 16  Ha az az ember azt mondta neki: „Előbb hadd füstölögtessék el a kövérjét,+ azután vedd el magadnak, amit csak kíván a lelked”,+ akkor így szólt: „Nem! Most add ide, mert ha nem, hát elveszem erővel!”+ 17  A szolgák bűne pedig igen nagy lett Jehova előtt,+ mert az emberek megvetették a Jehovának szánt felajánlást.+ 18  És a gyermek Sámuel ott szolgált+ Jehova előtt, lenvászon efóddal felövezve.+ 19  Anyja mindig készített neki egy kicsiny palástot, és minden évben fölvitte neki, amikor a férjével fölment bemutatni az évenkénti áldozatot.+ 20  Éli pedig megáldotta+ Elkánát és feleségét, és ezt mondta: „Adjon neked Jehova ettől a feleségedtől utódot a kölcsönadott helyett, amely kölcsönadatott Jehovának.”+ Ezután hazamentek. 21  És Jehova Annára fordította a figyelmét,+ ő pedig terhes lett, és még három fiút meg két leányt szült.+ És a gyermek Sámuel tovább növekedett Jehovánál.+ 22  Éli pedig már nagyon idős volt; és meghallotta+, mi mindent művelnek+ a fiai egész Izraellel, és hogy együtt hálnak azokkal a nőkkel,+ akik a találkozás sátrának bejáratánál szolgálnak.+ 23  Így beszélt hozzájuk:+ „Miért tesztek ilyeneket?+ Bizony rosszat hallok rólatok az egész néptől.+ 24  Ne+, fiaim! Mert nem jó hír az, amit hallok, amit Jehova népe terjeszt.+ 25  Ha ember ellen vétkezik az ember,+ akkor Isten a döntőbírája,+ de ha Jehova ellen vétkezik az ember,+ akkor ki fog imádkozni érte?”+ Ők azonban nem hallgattak apjuk szavára,+ mert Jehova ekkor már úgy látta jónak, hogy megölje őket.+ 26  Közben a gyermek Sámuel növekedett és egyre szeretetre méltóbb lett mind Jehova, mind az emberek szemében.+ 27  Egyszer aztán eljött Istennek egy embere+ Élihez, és így szólt hozzá: „Ezt mondja Jehova: »Nem nyilatkoztattam-e ki magamat ősatyád házának, amikor Egyiptomban, a fáraó házában voltak mint rabszolgák?+ 28  Ki is választottam őt magamnak Izrael összes törzséből,+ hogy papként szolgáljon, és fölmenjen oltáromra,+ hogy áldozati füstöt füstölögtessen, efódot viseljen előttem, hogy ősatyád házának adhassam Izrael fiainak minden tűzfelajánlását.+ 29  Miért tiporjátok lábbal a nekem bemutatott áldozatot+ és felajánlást, amelyet elrendeltem hajlékom+ számára? Miért tiszteled jobban a fiaidat, mint engem, azzal hogy magatokat hizlaljátok+ a legjobb résszel minden felajánlásból, amelyet népem, Izrael mutat be?+ 30  Ezért ez Jehovának, Izrael Istenének a kijelentése: ,Megmondtam: a házad és ősatyád háza előttem fog járni időtlen időkig.’+ Most azonban ez Jehova kijelentése: ,Elképzelhetetlennek tartom ezt, mert akik tisztelnek engem,+ azokat én is tisztelem,+ de akik megvetnek, azok jelentéktelenné válnak.’+ 31  Íme, jönnek napok, amikor levágom karodat, és ősatyád házának karját is, úgyhogy nem lesz vénember a házadban.+ 32  Ellenfelet látsz majd hajlékomban mindazon jó közepette, amiben része lesz Izraelnek,+ és soha nem lesz vénember a házadban. 33  Mindazonáltal lesz olyan a tieid között, akit nem irtok ki oltárom mellől, hogy elepedjen a szemed és elsorvadjon a lelked. De házadból a legtöbben emberek kardjától fognak meghalni.+ 34  Ez a jel számodra, ami két fiadon, Hofnin és Fineáson+ fog bekövetkezni: egy napon hal meg mindkettő.+ 35  Én pedig hűséges papot támasztok magamnak.+ Aszerint fog cselekedni, ami szívemben és lelkemben van. Maradandó házat építek neki, és ő felkentem+ előtt fog járni mindenkor. 36  Akkor aki csak megmarad+ a házadból, eljön és meghajol előtte, hogy fizetéshez és egy kerek cipóhoz jusson, és ezt mondja: ,Kérlek, végy fel valamelyik papi tisztségre, hogy ehessek egy falat kenyeret!’«”+

Lábjegyzetek