Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

1Mózes 18:1–33

18  Azután megjelent+ neki Jehova Mamré nagy fái között,+ amikor a nap meleg időszakában+ a sátor bejáratánál ült.  Mikor felemelte szemét,+ látta, hogy három férfi áll tőle nem messze. Amint megpillantotta őket, eléjük szaladt a sátor bejáratától, és földig hajolt,+  majd ezt mondta: „Jehova, ha már kegyet találtam a szemedben, kérlek, ne kerüld el a te szolgádat.+  Kérlek titeket, hadd hozzanak nektek egy kis vizet, és mossák meg a lábatokat,+ s telepedjetek le a fa alá.+  Én pedig hadd hozzak egy darab kenyeret, hogy felüdítsétek szíveteket.+ Utána pedig mehettek tovább, hisz ezért tértetek erre az útra szolgátok felé.” Erre ők így feleltek: „Rendben. Tégy úgy, amint mondtad.”  Ábrahám pedig besietett a sátorba Sárához, és ezt mondta: „Siess! Gyúrj tésztát három szea finomlisztből, és készíts kerek kenyeret.”+  Ábrahám utána a csordához futott, hogy vegyen egy zsenge, szép fiatal bikát, és a szolgának adja, majd pedig sietett elkészíteni.+  Azután vett vajat, tejet, és vette az elkészített fiatal bikát, és eléjük tette.+ És mellettük állt a fa alatt, amíg ettek.+  Azok pedig ezt kérdezték tőle: „Hol van Sára, a feleséged?”+ Erre ő így felelt: „Itt van a sátorban!”+ 10  Mire az így folytatta: „Jövő ilyenkor vissza fogok térni hozzád, és íme, akkor fia lesz Sárának, a feleségednek.”+ Sára ekkor a sátor bejáratánál figyelt, amely a férfi mögött volt. 11  Ábrahám és Sára immár öreg, előrehaladott korú emberek voltak.+ Sárának már megszűnt a havivérzése.+ 12  Sára ezért nevetett magában,+ ezt mondva: „Vénségemre vajon lehet gyönyörűségem, amikor az én uram is öreg már?”+ 13  Jehova ekkor ezt kérdezte Ábrahámtól: „Miért nevetett Sára ezt mondva: »Vajon csakugyan szülhetek öregségem ellenére?«+ 14  Lehetetlen-e valami Jehovának?+ A meghatározott időben, jövő ilyenkor visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.” 15  Sára azonban tagadott, és így szólt: „Nem nevettem!”; ugyanis félt. Erre ő ezt mondta: „De bizony nevettél!”+ 16  A férfiak később felkeltek onnan, és lenéztek Szodoma+ felé. Ábrahám is velük ment, hogy elkísérje+ őket. 17  Jehova pedig ezt mondta: „Vajon eltitkoljam Ábrahám elől, hogy mit akarok tenni?+ 18  Hisz Ábrahám nagy és hatalmas nemzetté lesz, és általa nyer áldást a föld összes nemzete.+ 19  Hiszen azért ismertem meg őt, hogy megparancsolhassa fiainak és a háznépének őutána, hogy őrizzék meg Jehova útját, igazságosságot és jogosságot cselekedve;+ azért hogy beteljesítse Jehova Ábrahámon, amiről beszélt neki.”+ 20  Jehova ezért ezt mondta: „A Szodoma és Gomorra miatti panaszkiáltás+ bizony hangos, és bűneik nagyon súlyosak.+ 21  Elhatároztam, hogy lemegyek, és megnézem, hogy valóban a hozzám eljutott jajkiáltás szerint cselekszenek-e, és ha nem, hadd tudjam meg.”+ 22  A férfiak ekkor megfordultak, és Szodoma felé vették útjukat; Jehova+ azonban még mindig Ábrahám előtt állt.+ 23  Ábrahám pedig odament hozzá, és ezt mondta: „Vajon elsöpörnéd az igazságost a gonosszal együtt?+ 24  Hátha van ötven igazságos abban a városban. Vajon elsöpröd őket, és nem bocsátasz meg annak a helynek azért az ötven igazságosért, akik abban vannak?+ 25  Elképzelhetetlen rólad, hogy így cselekedjél, és megöld az igazságos embert a gonosszal együtt, s hogy ugyanaz történjen az igazságos emberrel, mint a gonosszal!+ Ez elképzelhetetlen rólad.+ Vajon az egész föld Bírája ne tenné azt, ami helyes?”+ 26  Jehova ekkor ezt mondta: „Ha ötven igazságos embert találok Szodoma városában, akkor megkegyelmezek értük az egész helynek.”+ 27  Ábrahám azonban így folytatta: „Immár szólni mertem Jehovához, pedig por és hamu vagyok.+ 28  Hátha öt hiányzik az ötven igazságoshoz. Vajon elpusztítod az egész várost az öt miatt?” Erre ő így felelt: „Nem pusztítom el, ha találok ott negyvenötöt.”+ 29  Ismét megszólalt, és ezt mondta: „Hátha találsz ott negyvenet.” Ő így felelt: „Nem teszem meg a negyvenért.” 30  De ő így folytatta: „Kérlek, Jehova, ne gerjedj haragra,+ de hadd mondjak még valamit:+ hátha találsz ott harmincat.” Ő így felelt: „Nem teszem meg, ha találok ott harmincat.” 31  De ő így folytatta: „Immár szólni mertem Jehovához:+ hátha találsz ott húszat.” Ő így felelt: „Nem pusztítom el a húszért.”+ 32  Végül pedig ezt mondta: „Kérlek, Jehova, ne gerjedj haragra,+ de hadd szóljak még ez egyszer:+ hátha találsz ott tízet.” Ő így felelt: „Nem pusztítom el a tízért.”+ 33  Jehova+ ekkor elment, miután befejezte beszédét Ábrahámmal; Ábrahám pedig visszatért a lakhelyére.

Lábjegyzetek