Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

1Krónikák 21:1–30

21  Sátán pedig fölkelt Izrael ellen, és arra indította+ Dávidot, hogy vegye számba Izraelt.  Dávid akkor így szólt Joábhoz+ és a nép vezetőihez: „Menjetek, vegyétek számba+ Izraelt Beér-Sebától+ Dánig+, és hozzatok hírt nekem, hadd tudjam meg a létszámukat.”+  Joáb azonban ezt mondta: „Tegyen hozzá Jehova az ő népéhez százannyit, mint amekkora most.+ Nem úgy van-e, ó, uram király, hogy ők mindnyájan az én uraméi mint szolgák? Miért akarja ezt az én uram?+ Miért tenné vétkessé Izraelt?”  A király szava+ azonban erősebbnek bizonyult, mint Joáb, így hát Joáb elment+, és bejárta egész Izraelt, aztán megérkezett Jeruzsálembe.+  Joáb ekkor átadta Dávidnak a nép összeírásának számadatait; Izraelben összesen egymillió-egyszázezer kardforgató férfi volt,+ Júdában pedig négyszázhetvenezer kardforgató férfi.  De Lévit+ és Benjámint nem számlálta meg közöttük,+ mert utálatosnak tartotta Joáb a király szavát.  Ez a dolog pedig rossz volt az igaz Isten szemében,+ és megverte Izraelt.  Ezért ezt mondta Dávid az igaz Istennek: „Igen nagy bűnt követtem el+ azzal, hogy ezt tettem. Most azért kérlek, engedd el a te szolgád vétkét,+ mert nagyon ostobán cselekedtem.”+  Jehova ekkor így szólt Gádhoz+, Dávid látnokához+: 10  „Menj, és így szólj Dávidhoz: »Ezt mondja Jehova: ,Három dolgot fordítok ellened.+ Válaszd ki magadnak az egyiket, hogy azt tegyem veled.’«”+ 11  Gád tehát bement Dávidhoz,+ és így szólt hozzá: „Ezt mondja Jehova: »Válassz: 12  három évig éhínség+ legyen; három hónapig pusztítsanak téged ellenségeid+ maguk előtt, és utolérjen ellenfeleid kardja; vagy három napig Jehova kardja+, igen, járvány+ sújtsa az országot, és Jehova angyala pusztítson+ Izrael egész területén?« Most azért lásd meg, hogy mit feleljek annak, aki elküldött engem.” 13  Dávid erre így szólt Gádhoz: „Nagyon gyötrődöm emiatt. Hadd essem inkább Jehova kezébe,+ mert igen nagy az ő irgalmassága,+ de ember kezébe ne essem.”+ 14  Jehova akkor járványt+ küldött Izraelre, úgyhogy elhullott Izraelből hetvenezer ember.+ 15  És az igaz Isten elküldött egy angyalt Jeruzsálemre, hogy pusztulást hozzon rá;+ mihelyt pusztítani kezdett, Jehova látta azt, és kezdett sajnálatot érezni a csapás miatt,+ ezért így szólt az angyalhoz, aki pusztított: „Elég!+ Engedd le a kezed!” Jehova angyala ekkor a jebuszita+ Ornán+ szérűjének közelében állt. 16  Amikor Dávid fölemelte a szemeit, meglátta Jehova angyalát+: ott állt a föld és az ég között, kezében kivont kard+ volt, melyet Jeruzsálem felé nyújtott. Erre Dávid és a vének zsákruhába+ öltözve arcra borultak.+ 17  Így szólt Dávid az igaz Istenhez: „Nemde én mondtam, hogy vegyék számba a népet, és én vagyok az, aki vétkeztem, és bizony rosszat tettem?+ Ezek a juhok+ mit tettek? Ó, Jehova Istenem, engem sújtson a kezed, kérlek, és apám házát, de ne a népedre+ mérj csapást!” 18  Jehova angyala pedig szólt Gádnak+, hogy mondja meg Dávidnak, hogy menjen fel Dávid, és állítson oltárt Jehovának a jebuszita Ornán szérűjén.+ 19  Dávid fel is ment Gád beszéde szerint, amelyet Jehova nevében szólt.+ 20  Közben az történt, hogy Ornán+ megfordult, és látta az angyalt; négy fia pedig, aki vele volt, elrejtőzött. Ornán ekkor búzát csépelt. 21  Dávid tehát elment Ornánhoz. Amikor Ornán odanézett, és meglátta Dávidot, nyomban kiment a szérűről, és arccal a földig meghajolt Dávid előtt.+ 22  Dávid ekkor így szólt Ornánhoz: „Add nekem a szérűhelyet, hogy oltárt építhessek ott Jehovának. Teljes árán+ add azt nekem,+ hogy megszűnjön a népet sújtó csapás+.” 23  Ornán azonban így szólt Dávidhoz: „Vedd csak el magadnak,+ és azt tegye uram, a király, ami jó a szemében. Íme, odaadom a marhákat+ égő felajánlásul, a cséplőszánt+ tűzifának+, a búzát meg gabonafelajánlásul. Az egészet odaadom.”+ 24  Dávid király azonban ezt mondta Ornánnak: „Nem, hanem teljes árán veszem meg,+ mert nem viszem el Jehovának azt, ami a tiéd, hogy ingyen kapott égő áldozatokat mutassak be.” 25  Így hát Dávid hatszáz sekel súlyú aranyat adott Ornánnak a helyért.+ 26  Akkor Dávid oltárt épített ott Jehovának,+ majd égő áldozatokat és közösségi áldozatokat ajánlott fel, és kezdte segítségül hívni Jehovát.+ Ő erre úgy válaszolt, hogy tüzet+ küldött az egekből az égő felajánlás oltárára. 27  És szólt Jehova az angyalnak,+ az pedig visszatette kardját a hüvelyébe. 28  Abban az időben, amikor Dávid látta, hogy Jehova válaszolt neki a jebuszita Ornán szérűjén, ott mutatott be áldozatot.+ 29  De Jehova hajléka, amelyet Mózes készített a pusztában, és az égő felajánlás oltára abban az időben Gibeon+ magaslatán volt. 30  És Dávid nem tudott oda elmenni, hogy kikérje Isten tanácsát, mert megrettent+ Jehova angyalának a kardjától.

Lábjegyzetek