Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia

A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

1Királyok 20:1–43

20  Ben-Hadád+, Szíria királya pedig egybegyűjtötte egész haderejét — harminckét király is volt vele,+ és lovak+ meg szekerek+ —, és fölvonult, ostrom alá vette+ Szamáriát+, és hadakozott ellene.  És követeket+ küldött Ahábhoz, Izrael királyához a városba. Így szólt hozzá: „Ezt mondja Ben-Hadád:  »Ezüstöd és aranyad az enyém, feleségeid és fiaid, a legszebbek, az enyéim.«”+  Izrael királya erre így válaszolt: „Szavad szerint, uram király, tied vagyok én és mindenem, amim csak van.”+  A követek később visszatértek, és így szóltak: „Ezt mondja Ben-Hadád: »Elküldtem hozzád ezekkel a szavakkal: ,Ezüstödet és aranyadat, feleségeidet és fiaidat nekem adod.’  Holnap ilyenkor azonban elküldöm hozzád szolgáimat, és alaposan átkutatják a házadat és szolgáid házait; mindent kezükbe vesznek, ami csak drága+ a szemedben, és elhozzák.«”  Izrael királya erre egybehívta az ország valamennyi vénjét,+ és ezt mondta: „Figyeljétek csak meg, és lássátok, hogy ez veszedelmet akar;+ mert elküldött hozzám feleségeimért, fiaimért, ezüstömért és aranyamért, én pedig nem tagadtam meg ezeket tőle.”  Akkor az összes vén és az egész nép ezt mondta neki: „Ne engedelmeskedj, és ne egyezz bele!”  Ő azért így szólt Ben-Hadád követeihez: „Mondjátok meg uramnak, a királynak: »Mindazt, amiért először küldtél a te szolgádhoz, megteszem, de ezt a dolgot nem tudom megtenni.«” Azzal a követek elmentek, és választ vittek neki. 10  Ben-Hadád ekkor elküldött hozzá ezekkel a szavakkal: „Úgy bánjanak velem az istenek,+ sőt még rosszabbul,+ ha elég lesz Szamária pora arra, hogy akár egy-egy marékkal is jusson az engem követő egész népnek!”+ 11  Izrael királya erre így válaszolt: „Mondjátok meg neki: »Aki övet köt,+ ne dicsekedjen úgy, mint aki már leoldja.«”+ 12  És történt, hogy e beszéd hallatán, amikor ő és a királyok a lombsátrakban ittak,+ rögtön így szólt a szolgáihoz. „Készüljetek!” Fel is készültek a város megtámadására. 13  És íme, egy próféta odajárult Ahábhoz, Izrael királyához,+ majd így szólt: „Ezt mondja Jehova:+ »Láttad-e mindezt a nagy sokaságot? Íme, a mai napon kezedbe adom, és bizonyosan megtudod, hogy én vagyok Jehova.«”+ 14  Aháb akkor így szólt: „Ki által?” Erre ezt felelte: „Ezt mondja Jehova: »A tartományi fejedelmek ifjai által.«” Végül megkérdezte: „Ki kezdi a csatát?” Ő ezt mondta: „Te!” 15  Akkor megszámlálta a tartományi fejedelmek ifjait, és kétszázharmincketten voltak;+ őutánuk számba vette az egész népet, Izrael minden fiát, hétezret. 16  És kivonultak délidőben, mialatt Ben-Hadád részegre itta magát+ a lombsátrakban a királyokkal együtt, a harminckét királlyal, akik segítettek neki. 17  Amikor a tartományi fejedelmek ifjai+ kivonultak elsőkként, Ben-Hadád nyomban kiküldte az embereit, és azok hírt hoztak neki: „Valami férfiak vonultak ki Szamáriából.” 18  Ő így szólt: „Akár békére jöttek ki, akár csatára, fogjátok el őket élve!”+ 19  És ezek vonultak ki a városból: a tartományi fejedelmek ifjai és a mögöttük haladó katonai seregek. 20  Mindenki vágni kezdte az ellene támadó embert, és a szírek+ megfutamodtak.+ Izrael űzőbe vette őket, de Ben-Hadád, Szíria királya el tudott menekülni lovon a lovasokkal együtt. 21  Izrael királya pedig kivonult, és vágta a lovakat és a szekereket.+ Vereséget mért a szírekre nagy öldökléssel. 22  Később a próféta+ odajárult Izrael királyához, és ezt mondta neki: „Menj, és erősítsd meg magadat.+ Figyelj, és meglásd, hogy mit cselekszel,+ mert az esztendő fordultakor Szíria királya felvonul ellened.”+ 23  Szíria királyának pedig ezt mondták a szolgái: „Az ő Istenük a hegyek Istene.+ Ezért voltak erősebbek nálunk. Most tehát harcoljunk ellenük a síkságon, és lássuk, vajon nem leszünk-e erősebbek náluk. 24  Tedd a következőt: Mozdítsd el mindegyik királyt+ a helyéről, és rendelj helyettük kormányzókat,+ 25  magadnak pedig szervezz egy ugyanolyan létszámú hadsereget, mint amilyen az a hadsereg volt, amely elesett mellőled, ló helyébe lovat, szekér helyébe szekeret. Harcoljunk ellenük a síkságon, és lássuk, vajon nem leszünk-e erősebbek náluk.”+ Ő pedig hallgatott a szavukra, és pontosan ezt tette. 26  És történt az esztendő fordultakor, hogy Ben-Hadád szemlét tartott a szírek+ felett, és Afékhoz+ vonult, hogy hadakozzon Izraellel. 27  Ami Izrael fiait illeti, őket is megszemlélték és megkapták ellátmányukat,+ így vonultak ki amazok ellen; Izrael fiai előttük ütöttek tábort, mint két kis kecskenyáj, a szírek viszont ellepték a földet.+ 28  Akkor az igaz Isten+ embere odajárult, és így szólt Izrael királyához, igen, ezt mondta: „Így szól Jehova: »Mivel a szírek azt mondták: ,Jehova a hegyek Istene, és nem a völgyek Istene’, a kezedbe fogom adni mindezt a nagy sokaságot,+ és bizonyosan megtudjátok, hogy én vagyok Jehova.«”+ 29  Hét napig táboroztak egymással szemben,+ a hetedik nap aztán csatára keltek. Izrael fiai levágták a szíreket, százezer gyalogost egyetlen nap. 30  Akik megmaradtak, elmenekültek Afékba+, a városba, és a megmaradt huszonhétezer emberre rádőlt a fal.+ Ben-Hadád is elmenekült,+ és végül bement a városba, a legbelső+ szobába. 31  A szolgái akkor így szóltak hozzá: „Íme, hallottuk, hogy Izrael házának királyai szerető-kedvességet+ tanúsító királyok. Kérünk téged, hadd viseljünk ágyékunkon+ zsákruhát+, a fejünkön meg kötelet, és hadd menjünk ki Izrael királyához! Talán életben hagyja lelkedet.”+ 32  Zsákruhát öveztek hát ágyékukra, a fejükön kötél volt, és odamentek Izrael királyához, majd így szóltak: „Ezt mondja Ben-Hadád, a te szolgád: »Kérlek, hagyd életben a lelkemet!«” Erre megkérdezte: „Hát él még? Testvérem ő!” 33  Az emberek+ ezt előjelnek vették, máris a döntésének tekintették, és ezt mondták: „Ben-Hadád a testvéred.” Ő így szólt: „Menjetek, hozzátok el.” Ben-Hadád erre kiment hozzá, ő pedig nyomban felvette a szekérre.+ 34  Akkor Ben-Hadád ezt mondta neki: „A városokat,+ amelyeket apám elvett apádtól, visszaadom. Utcákat jelölhetsz ki magadnak Damaszkuszban, mint ahogy apám is kijelölt Szamáriában.” „Én pedig szövetséggel+ bocsátalak el.” Azzal szövetséget kötött vele, és elbocsátotta. 35  És egy ember a próféták fiai közül+ ezt mondta a barátjának Jehova szava+ által: „Verj meg, kérlek!” De az az ember nem akarta megverni. 36  Ezért így szólt hozzá: „Mivel nem hallgattál Jehova szavára, íme, elmész tőlem, és leterít téged egy oroszlán.” Az pedig elment mellőle, és az oroszlán+ rátalált, és leterítette.+ 37  Aztán találkozott egy másik emberrel is, és ezt mondta: „Verj meg, kérlek!” Erre ez az ember megverte őt, sebesre verte. 38  A próféta akkor elment, majd megállt, és várta a királyt az útnál. A külsejét elváltoztatta:+ kötés volt a szemén. 39  És történt, hogy amikor a király arra ment, ő így kiáltott a királyhoz:+ „A te szolgád kivonult a csata forgatagába; és íme, egy ember, elhagyva az arcvonalat, odahozott nekem egy embert, majd ezt mondta: »Vigyázz erre az emberre. Ha nem lesz meg, lelkeddel+ felelsz a lelkéért+, vagy lemérsz egy talentum ezüstöt!«+ 40  És történt, hogy miközben szolgádnak itt is, ott is tennivalója volt, íme, amaz már nem volt ott.” Izrael királya akkor ezt mondta neki: „Ez a te ítéleted, magad döntöttél.”+ 41  Ő erre gyorsan levette a kötést a szeméről, és Izrael királya felismerte őt, hogy a próféták közül való.+ 42  A próféta most így szólt hozzá: „Ezt mondja Jehova: »Mivel kiengedted kezedből a pusztulásra szánt férfit, aki az enyém,+ lelkeddel fizetsz lelkéért,+ és népeddel népéért.«”+ 43  Izrael királya akkor elindult házához rosszkedvűen és leverten,+ s megérkezett Szamáriába.+

Lábjegyzetek