Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Online Biblia | A SZENTÍRÁS ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

Ézsaiás 37:1–38

37  Történt pedig, hogy amint Ezékiás király meghallotta ezeket, megszaggatta a ruháit, zsákruhát öltött,+ és bement Jehova házába.+  Ekkor elküldte Eljákimot,+ aki a háznép fölé volt rendelve, Sébnát, a titkárt,+ és a papok véneit+ zsákruhába öltözötten Ézsaiáshoz+, Ámóc fiához, a prófétához.+  Ezek így szóltak hozzá: „Ezt mondja Ezékiás: »Nyomorúság+, dorgálás és megvető arcátlanság+ napja e mai nap. Mert eljutottak a fiak a méhszájig, de nincs erő a szüléshez.+  Talán meghallja Jehova, a te Istened a rabsaké szavait,+ akit az ura, Asszíria királya küldött, hogy gúnyolja+ az élő Istent, és számon kéri tőle azokat a szavakat, amelyeket Jehova, a te Istened hallott.+ Emeld fel szavadat imában+ a még meglévő maradékért.«”+  Ezékiás király szolgái tehát bementek Ézsaiáshoz,+  Ézsaiás pedig ezt mondta nekik: „Így szóljatok uratokhoz: »Ezt mondja Jehova:+ ,Ne félj+ azok miatt a szavak miatt, amelyeket hallottál, amelyekkel becsméreltek engem Asszíria királyának szolgái+.  Íme, én olyan szellemet+ adok belé, hogy hírt hallva+ visszatér országába, és kard által ejtem el a saját országában.’«”+  A rabsaké+ azután visszatért, és Asszíria királyát Libna+ ellen harcolva találta; hírét vette ugyanis, hogy az elvonult Lákisból+.  A király ekkor azt hallotta, hogy így beszélnek Etiópia királyáról, Tirhákáról+: „Kivonult, hogy harcoljon ellened.” Ő ennek hallatán azonnal követeket küldött+ Ezékiáshoz, ezekkel a szavakkal: 10  „Így szóljatok Júda királyához, Ezékiáshoz: »Ne hagyd, hogy Istened, akiben bízol, rászedjen téged,+ ezt mondva: ,Jeruzsálem nem adatik Asszíria királyának kezébe.’+ 11  Íme, magad is hallottad, mit tettek Asszíria királyai minden országgal, pusztulásra adva őket.+ Te talán megszabadulsz?+ 12  Vajon azoknak a nemzeteknek az istenei+, amelyeket ősatyáim elpusztítottak, megszabadították-e őket:+ Gózánt+, Háránt+, Recefet és Éden+ fiait, akik Tel-Asszárban voltak? 13  Hol van Hamát+ királya és Arpád+ királya, Szefárvaim+ városának és Hénának meg Ivvának királya?«”+ 14  Akkor Ezékiás elvette a levelet a követek kezéből, és elolvasta,+ majd fölment Ezékiás Jehova házába, és kiterítette azt Jehova előtt.+ 15  És Ezékiás imádkozni kezdett Jehovához+ ilyen szavakkal: 16  „Ó, seregek Jehovája, Izrael Istene,+ aki a kerubokon ülsz! Egyedül te vagy a föld minden királyságának igaz Istene.+ Te alkottad az egeket és a földet.+ 17  Hajtsd ide füledet, ó, Jehova, és halld!+ Nyisd ki szemedet,+ ó, Jehova, és lásd! Halld meg Szanhérib minden szavát,+ amelyet azért üzent, hogy gúnyolja az élő Istent.+ 18  Való igaz, ó, Jehova, hogy Asszíria királyai pusztulást hoztak minden földre, sőt a saját földjükre is.+ 19  Tűzbe vetették isteneiket,+ mert azok nem voltak istenek,+ csak emberi kezek művei,+ fa és kő, így aztán megsemmisítették őket.+ 20  Most tehát, ó, Istenünk, Jehova!+ Ments meg minket a kezéből,+ hogy a föld minden királysága megtudja, hogy egyedül te vagy Isten, ó, Jehova!”+ 21  Ézsaiás, Ámóc fia pedig elküldött Ezékiáshoz ezekkel a szavakkal: „Ezt mondja Jehova, Izrael Istene: »Mivel imádkoztál hozzám Asszíria királya, Szanhérib miatt,+ 22  ezt a szózatot intézi ellene Jehova: ,Megvet téged, csúfot űz belőled Sion szűz leánya,+A fejét csóválja mögötted Jeruzsálem leánya.+ 23  Kit gúnyoltál+ és becsméreltél?+Kivel szemben hangoskodtál,+És ki ellen emeled föl szemeidet a magasba?+Izrael Szentje ellen!+ 24  Szolgáid által gúnyoltad Jehovát, és ezt mondod:+„Harci szekereim sokaságával én bizony+Fölhágok a hegyvidékek magasságára,+A Libanon legmesszibb részeire,+És kivágom fenséges cédrusait, válogatott borókafenyőit.+Eljutok legtávolabbi magaslatára, gyümölcsösének erdejébe.+ 25  Ásni fogok, és vizet iszom én,Kiszárítom lábam talpával a Nílus+ minden csatornáját Egyiptomban.”+ 26  Hát nem hallottad?+ Ősidők óta megvan, amit cselekedni fogok.+A letűnt napoktól fogva megformáltam,+ most pedig valóra váltom.+A te dolgod lesz, hogy elhagyatottá, romhalmazzá változtasd a megerősített városokat.+ 27  Lakóiknak keze erőtlen lesz;+Megrettennek és szégyent vallanak.+Olyanokká válnak, mint a mező növényzete és a zöldellő, gyönge fű,+Mint a tető+ és a teraszos föld füve a keleti szél előtt.+ 28  Jól ismerem nyugodt ültödet,+ jártadat-keltedet,+És ellenem való háborgásodat,+ 29  Mert felhatott fülembe ellenem való háborgásod+ és ordításod.+Orrodba vetem horgomat, és ajkaid közé zablámat,+És visszavezetlek azon az úton, amelyen jöttél.’+ 30  És ez lesz a jel számodra: Ebben az évben az elhullott szemek termését+ eszitek, a második évben a magától kihajtó gabonát, de a harmadik évben vessetek és arassatok, ültessetek szőlőskerteket, és egyétek gyümölcsüket.+ 31  És akik megmenekülnek Júda házából, akik megmaradnak,+ gyökeret fognak ereszteni alul, és gyümölcsöt teremnek felül.+ 32  Mert Jeruzsálemből kivonul egy maradék,+ és a megmenekülők Sion hegyéről.+ A seregek Jehovájának buzgalma cselekszi ezt.+ 33  Azért ezt mondja Jehova Asszíria királyáról:+ ,Nem jön be ebbe a városba,+ nyilat sem lő oda, pajzzsal sem rohanja meg, ostromsáncot sem emel ellene.’«+ 34  »Amelyik úton jött, azon megy vissza, és nem jön be ebbe a városba — ez Jehova kijelentése.+ 35  Meg fogom védeni+ ezt a várost, hogy megmentsem önmagamért+ és szolgámért, Dávidért.«”+ 36  És Jehova angyala+ kivonult, és lesújtott száznyolcvanötezer emberre az asszírok táborában.+ Amikor kora reggel fölkeltek, íme, azok mind holt tetemek voltak.+ 37  Elvonult azért Szanhérib+, Asszíria királya, elment, visszatért,+ és azután Ninivében+ lakott. 38  És történt, hogy amikor éppen meghajolt istenének+, Nisróknak+ a házában, a saját fiai, Adrammélek és Sarécer, levágták őt karddal,+ ők maguk pedig elmenekültek az Ararát+ földjére. A fia, Esár-Haddon+ kezdett uralkodni helyette.

Lábjegyzetek