Ugrás a tartalomra

„Megteszem, amit tudok”

Irma Németországban él, és közel 90 éves. Két súlyos balesete volt, és többször is megműtötték, így már nem tud házanként tanúskodni. Ezért leveleket ír, hogy megossza a Biblia üzenetét a rokonaival és az ismerőseivel. Bátorítja az embereket, és vigasztalja azokat, akik elveszítették valamelyik hozzátartozójukat. Sokan örülnek a leveleinek, és nemegyszer felhívják, hogy megkérdezzék, mikor kapják a következőt. Sok embertől kap köszönőlevelet is, és arra kérik, hogy írjon nekik újra. Irma ezt mondja: „Örülök, hogy levelezhetek az emberekkel, és így tevékeny maradhatok a szolgálatban.”

Irma több idősek otthonába is küld leveleket. Így beszél erről: „Egy idős asszony felhívott, és elmondta, hogy a levelem nagyon megnyugtatta, miután elvesztette a férjét. A levelet a Bibliájában tartja, és esténként gyakran elolvassa. Egy másik asszony, akinek a férje nemrégiben halt meg, azt mondta, hogy a levelem sokkal többet segített neki, mint a pap prédikációja. Sok kérdése volt, és megkérdezte, hogy eljöhet-e hozzám.”

Miután Irma egyik nem Tanú ismerőse távolabbra költözött, azt kérte Irmától, hogy írjon neki. „Az asszony minden levelemet megőrizte – meséli Irma. – Miután meghalt, a lánya felhívott. Elmondta, hogy elolvasta az anyukájának küldött leveleket, és megkérdezte, hogy írnék-e neki is.”

Irma nagyon szeret tanúskodni. Ezt mondja: „Azt kérem Jehovától, hogy adjon nekem erőt, hogy továbbra is szolgálhassam. Bár nem tudom házról házra felkeresni az embereket, de megteszem, amit tudok.”