Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Jehova Tanúi

magyar

Pontos az Új világ fordítás?

Pontos az Új világ fordítás?

Az Új világ fordítás * első része 1950-ben jelent meg. Az azóta eltelt időben némelyek kétségbe vonták a pontosságát, mert bizonyos helyeken eltér más bibliafordításoktól. Nézzünk meg néhány szempontot, melyek rávilágítanak az eltérések okára.

  • Megbízható. Az Új világ fordítás a legmegbízhatóbb ókori kéziratokon és tudományos kutatásokon alapszik. Ezzel ellentétben az 1611-ben kiadott King James Version fordításakor olyan kéziratokat vettek alapul, melyek sok esetben kevésbé voltak pontosak, és nem is voltak olyan régiek, mint amelyeket az Új világ fordítás elkészítésekor használtak.

  • Pontos. Az Új világ fordítás arra törekszik, hogy pontosan adja vissza az Isten által ihletett eredeti üzenetet (2Timóteusz 3:16). Sok bibliafordítás az emberi hagyományok kedvéért nem pontosan közvetíti Isten üzenetét. Például Isten nevét, a Jehova nevet olyan címekkel helyettesítik, mint az Úr vagy Isten.

  • Szó szerinti. A szabad fordításoktól eltérően az Új világ fordítás követi az eredeti szóhasználatot, amennyiben a fordítás ettől nem lesz furcsa, vagy nem ferdíti el a gondolatot. Az olyan fordításokban, melyek szabadon átfogalmazva adják vissza a Biblia eredeti szövegét, talán emberi vélemények is tükröződnek, vagy kimaradnak belőlük fontos részletek.

Különbségek az Új világ fordítás és más fordítások között

Hiányzó könyvek. A római katolikus és a görögkeleti vallás által használt Bibliák olyan könyveket is tartalmaznak, melyekre általában apokrif könyvekként szoktak utalni. Ám ezek a könyvek nem lettek belefoglalva a zsidó kánonba, és érdemes megjegyezni, hogy a Biblia a zsidókról írja azt, hogy „rájuk bízattak az Isten szent kijelentései” (Róma 3:1, 2). Éppen ezért az Új világ fordítás és még sok más modern bibliafordítás indokoltan nem tartalmazza az apokrif könyveket.

Hiányzó versek. Némely fordításban olyan versek és gondolatok is megtalálhatók, melyek nincsenek benne a jelenleg fellelhető legrégibb bibliai kéziratokban. Az Új világ fordítás nem tartalmazza ezeket a szövegrészleteket. Sok mai bibliafordítás vagy kihagyja ezeket a betoldásokat, vagy megjegyzésben közli, hogy a legelismertebb forrásokban ezek nincsenek benne. *

Eltérő szóhasználat. Előfordulhat, hogy egy szó szerinti fordítás nem érthető vagy félreérthető. Például Jézusnak a Máté 5:3-ban olvasható kijelentését több fordítás így adja vissza: „Áldottak a szellemben szegények” (English Standard Version; King James Version; New International Version). Sokan úgy vélik, hogy az eredeti szöveg szó szerinti fordítása, a „szellemben szegények” homályos, nehezen érthető, míg mások szerint Jézus az alázat és a szegénység fontosságát emelte ki. Ám Jézus arra akart rávilágítani, hogy a valódi boldogság annak felismeréséből fakad, hogy szükségünk van az Istentől jövő vezetésre. Az Új világ fordítás pontosan adja vissza a jelentést: „akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek” (Máté 5:3). *

Nem Tanú tudósok elismerően beszélnek az Új világ fordításról

  • Edgar J. Goodspeed híres bibliafordító és tudós egy 1950. december 8-ai keltezésű levelében a következőket írta A Keresztény Görög Iratok új világ fordításáról: „Érdekel a tagjaik egész világra kiterjedő missziós tevékenysége, és nagyon tetszik a természetes, lényegre törő és élénk fordítás. Kijelenthetem, hogy alapos és komoly ismeretek egész soráról tanúskodik.”

    Edgar J. Goodspeed

  • Allen Wikgren, a Chicagói Egyetem professzora példaként hozza fel az Új világ fordítást, mint olyan modern nyelvezetű fordítást, amely nem más bibliafordítások alapján készült, és amely sok helyen „egyedi megoldásokat tartalmaz” (The Interpreter’s Bible, 1. kötet, 99. oldal).

  • A Keresztény Görög Iratok új világ fordításáról Alexander Thomson brit bibliakritikus ezt írta: „Nyilvánvalóan hozzáértő és ügyes tudósok munkája ez a fordítás, akik a görög szöveget igyekeztek olyan híven visszaadni, amennyire csak az angol nyelv kifejezőkészsége megengedi” (The Differentiator, 1952. áprilisi szám, 52. oldal).

  • Charles Francis Potter író amellett, hogy megemlített néhány számára szokatlan részletet, ezt mondta: „A névtelen fordítók minden bizonnyal a legjobb görög és héber nyelvű kéziratok szövegeit fordították le, méghozzá mesteri ügyességgel és intelligenciával” (The Faiths Men Live By, 300. oldal).

  • Robert M. McCoy miután elmondta, hogy az Új világ fordítás bizonyos szempontból furcsa, más szempontból viszont kiváló, a fordításról írt véleményét a következő szavakkal zárta: „Az újszövetségi fordítás arról tanúskodik, hogy a mozgalomban [Jehova Tanúi között] vannak olyan tudósok, akik képesek értelmes módon megoldani a bibliafordítással járó számtalan nehézséget” (Andover Newton Quarterly, 1963. januári szám, 31. oldal).

  • S. MacLean Gilmour professzor, bár nem ért egyet az Új világ fordítás bizonyos megoldásaival, elismeri, hogy a fordítók „a görög nyelv rendkívüli ismeretéről tettek tanúbizonyságot” (Andover Newton Quarterly, 1966. szeptemberi szám, 26. oldal).

  • Thomas N. Winter professzor a következőket írta az Új világ fordításról, mely része A Görög Iratok Királyság sorközi fordításának (The Kingdom Interlinear Translation of the Greek Scriptures): „a névtelen bizottság fordítása. . . teljesen időszerű és következetesen pontos” (The Classical Journal, 1974. április–májusi szám, 376. oldal).

  • Benjamin Kedar izraeli professzor, a héber nyelv tudósa 1989-ben kijelentette: „A héber Bibliával és annak fordításaival kapcsolatban végzett nyelvészeti kutatásaim során gyakran hivatkozom arra az angol kiadásra, amely New World Translationként [Új világ fordításként] ismert. Minden alkalommal megerősödik bennem az az érzés, hogy ez a munka azt az őszinte törekvést tükrözi, hogy a szövegből a lehető legpontosabb megértést nyerjük.”

  • Jason David BeDuhn, a vallási tanulmányok professzora kilenc elterjedt angol nyelvű bibliafordítás alapos elemzése után azt írta, hogy az Új világ fordítás „a megvizsgált fordítások közül a legpontosabb”. Bár nagyon sokan, köztük bibliatudósok is, azon a véleményen vannak, hogy az Új világ fordításban található eltérések a fordítók vallásos elfogultságát tükrözik, BeDuhn professzor megjegyezte: „az eltérések nagy hányada annak tudható be, hogy az Új világ fordítás pontosabb, mivel az Újszövetség íróinak eredeti kifejezéseit szó szerint, konzervatívan adja vissza” (Truth in Translation, 163. és 165. oldal).

^ 2. bek. A cikkben az angol nyelvű Új világ fordításról van szó, a 2013-ban megjelent revideált változat előtti kiadásról.

^ 8. bek. Lásd például a New International Version és a katolikus New Jerusalem Bible nevű fordításokat. A betoldott bibliaversek a következők: Máté 17:21; 18:11; 23:14; Márk 7:16; 9:44, 46; 11:26; 15:28; Lukács 17:36; 23:17; János 5:4; Cselekedetek 8:37; 15:34; 24:7; 28:29; Róma 16:24. A King James Version és a Douay-Rheims Version nevű fordítások egy, a Szentháromság tanát támogató szövegrészletet is tartalmaznak az 1János 5:7, 8-ban, mely több száz évvel a Biblia megírása után lett betoldva.

^ 9. bek. J. B. Phillips fordítása hasonlóan fogalmaz: „akik tudják, hogy szükségük van Istenre”. A The Translator’s New Testament fordítás ezt írja: „akik ismerik a szellemi szükségletüket”.