Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Jehova Tanúi

magyar

2015. JÚNIUS 8.
UKRAJNA

Ukrán bíróságok elismerték, hogy katonai mozgósítás idején is érvényesíthető a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás joga

Ukrán bíróságok elismerték, hogy katonai mozgósítás idején is érvényesíthető a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás joga

A Kelet-Ukrajnában folyó zavargások és háború miatt az ukrán elnök 2014 nyarán részleges mozgósítást rendelt el. Vitalij Salajko korábban katona volt az ukrán hadseregben, de most Jehova Tanúja. A behívóra válaszolva jelentkezett a hadkiegészítő parancsnokságon, és elmondta, hogy lelkiismereti okból megtagadja a katonai szolgálatot, de kész alternatív polgári szolgálatot vállalni.

A parancsnokság elutasította Vitalij Salajkónak azt a kérelmét, hogy lelkiismereti okból megtagadja a katonai szolgálatot, és eljárást indított ellene azzal a váddal, hogy ki akar bújni a mozgósítási kötelezettség teljesítése alól. Az ukrajnai konfliktus során ez volt az első eset, hogy vádat emeltek valaki ellen, mert vallási meggyőződésére hivatkozva nem tett eleget a mozgósítási kötelezettségnek.

Volt katonaként Vitalij Salajko tisztában van azzal, hogy a kormánynak alapvető érdeke a szuverenitásának védelme, és kötelessége gondoskodni az állampolgárai védelméről. Ám amikor a katonai behívóval kapcsolatban döntött, mérlegre tette a következő bibliai alapelvet is: „Fizessétek vissza a császárnak, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené.” * Keresztényként úgy érzi, kötelessége tiszteletben tartani az emberi életet, és minden körülmények között, minden ember iránt szeretetet mutatni. *

A tárgyaláson: Vajon az alternatív szolgálat csak kibúvó a katonai szolgálat alól?

2014. november 13-án a Dnyipropetroszk régióban található Novomoszkovszki Kerületi Bíróság meghallgatta a Vitalij Salajko elleni vádat, miszerint ki akar bújni a mozgósítási kötelezettség teljesítése alól. A bíróság megállapította, hogy Vitalij Salajko nem bujkált a katonatisztek és a vizsgálatot lefolytatók elől, hanem megjelent a hatóság előtt, amikor megkapta a behívót. A bíróság kimondta, hogy Vitalij Salajkónak „a mozgósítás idején is jogában áll alternatív szolgálatot kérelmezni a katonai szolgálat helyett, mert egy olyan vallási szervezethez tartozik, amelynek tanításaival nem egyeztethető össze az, hogy fegyvert fogjon.”

Emellett a kerületi bíróság azt is megerősítette, hogy Vitalij Salajko alternatív szolgálathoz való jogát „Ukrajna alkotmánya is biztosítja”. Továbbá elismerte, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye *, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéletei védelmezik a vallásszabadsághoz való jogot. A bíró felmentette Vitalij Salajkót, az ügyész azonban fellebbezést nyújtott be.

A fellebbviteli tárgyaláson: Vajon a mozgósítási kötelezettség fontosabb a lelkiismereti szabadságnál?

Az ügyész azzal érvelt, hogy a haza védelmének alkotmányos kötelezettsége fontosabb, mint a vallásszabadsághoz és az alternatív polgári szolgálathoz való jog. Megítélése szerint az EJEB idevágó döntései a mozgósítás idejére nem vonatkoznak.

2015. február 26-án a Dnyipropetroszk régió fellebbviteli bírósága megállapította, hogy „aki a lelkiismeretére hivatkozva megtagadja a mozgósítási kötelezettség teljesítését, az nem pusztán kibúvót keres a mozgósítási kötelezettség alól.” A bíróság a döntésében figyelembe vette Vitalij Salajko szilárd vallási meggyőződését, és az EJEB ítéleteire * hivatkozva kimondta, hogy „az ilyen vallási meggyőződésre is kiterjednek az [Európai] Egyezmény [gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot biztosító] 9. cikkének garanciái”.

A fellebbviteli bíróság azt is megállapította, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikke nem tesz olyan kitételt, miszerint „az állambiztonságra hivatkozva korlátozni lehet a garantált jogok gyakorlását”. A bírók úgy érveltek, hogy „a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás jogát nem lehet korlátozni nemzetbiztonsági okokból”. Arra a következtetésre jutottak, hogy Ukrajnának az alternatív szolgálatra vonatkozó törvénye mozgósítás idején is hatályos. A fellebbviteli bíróság helybenhagyta az első fokú bíróság döntését, és felmentette Vitalij Salajkót.

Nem bűncselekmény élni az emberi jogokkal

Mind az elsőfokú, mind a fellebbviteli bíróság döntése elismeri és megerősíti, hogy még rendkívüli állapot idején is érvényben van a lelkiismereti okból való szolgálatmegtagadás és az alternatív polgári szolgálat joga. A Vitalij Salajko ügyében hozott döntések igazodnak a nemzetközi joggyakorlathoz, mely elismeri a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadás alapvető jogát *.

Mindezek ellenére az ügyész fellebbezést nyújtott be Ukrajna polgári és büntetőjogi ügyekkel foglalkozó legfelsőbb különbíróságának, ugyanazokra az érvekre hivatkozva, melyeket a fellebbviteli bíróság megvizsgált és elutasított. 2015. április 30-án Vitalij Salajko jogi képviselője ellenkeresetet nyújtott be az ügyész fellebbezésével kapcsolatban.

Vitalij Salajko egyike annak a több ezer ukrán Jehova Tanújának, akik behívót kaptak a katonai szolgálatra. Mind tisztelettel válaszolnak a behívókra, és olyan alternatív szolgálatot kérnek, amely nem ütközik szilárd vallási meggyőződésükkel. Kérésüket általánosságban véve tiszteletben tartják, csak néhányuk ellen indult eljárás. Most Ukrajna legfelsőbb bíróságán múlik, hogy Ukrajna továbbra is el fogja-e ismerni a Tanúknak azt a jogát, hogy lelkiismereti okból megtagadhatják a katonai szolgálatot.

^ 7. bek. Ukrajna 1997-ben ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

^ 10. bek. A fellebbviteli bíróság a döntésében konkrétan utalt az EJEB-nek a Moszkvai Jehova Tanúi és mások kontra Oroszország, valamint a Bajatjan kontra Örményország ügyben hozott ítéletére.

^ 13. bek. Lásd: Bajatjan kontra Örményország [GC], 23 459/03 sz., §§ 98-111, EJEB 2011; Csong és mások kontra Koreai Köztársaság, UN Doc CCPR/C/101D/1642-1741/2007 (2011. március 24.) §§ 7.2-7.4.