Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

2013. MÁRCIUS 11.
TÖRÖKORSZÁG

Az ENSZ arra kötelezi Törökországot, hogy tartsa tiszteletben az állampolgárai lelkiismeretét

Keresztények milliói tagadják meg a katonai szolgálatot lelkiismereti okból, és számos nemzet tiszteletben tartja ezt a döntést. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szerint a török állampolgárokat is megilleti ez a szabadságjog.

A bizottság 2012. március 29-én két török állampolgár, Cenk Atasoy és Arda Sarkut javára döntött. Mindketten Jehova Tanúi, akik a hitük miatt megtagadták a katonai szolgálatot.

Cenk Atasoy és Arda Sarkut több kérelmet is nyújtott be különböző kormányzati hivatalokhoz. Ezekben megindokolták a lelkiismereti okból hozott döntésüket, és felajánlották, hogy hajlandóak nem katonai, polgári szolgálatot végezni. Ennek ellenére folyamatosan megpróbálták rákényszeríteni őket, hogy vonuljanak be. Miután a katonaság perrel fenyegette az egyetemet, ahol Arda Sarkut tanársegédként dolgozott, elbocsátották.

A bizottság a döntésében kijelentette, hogy a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jog „benne foglaltatik a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogban”, melyet a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya a 18. cikkében biztosít. Ezenkívül a bizottság kimondta, hogy ennek értelmében „bárkinek jogában áll mentességet kapni a kötelező katonai szolgálat alól, ha az nem egyeztethető össze a vallásával vagy a hitével”.

Ez a döntés röviddel két másik után született, melyeket az Emberi Jogok Európai Bírósága hozott hasonló ügyekben. Az egyikben kimondták, hogy „az a tény, hogy Törökországban nincs alternatívája a katonai szolgálatnak, sérti a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadáshoz való jogot”, melyet Az Emberi Jogok Európai Egyezménye biztosít.

A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadása egyidős a keresztényi hittel. E. W. Barnes a The Rise of Christianity című könyvében ezt írta: „A rendelkezésre álló összes adat gondos áttanulmányozása arra mutat, hogy Marcus Aurelius [római császár; i. sz. 161–180] idejéig egyetlen keresztény sem lett katona, és egyetlen kereszténnyé lett katona sem maradt a hadsereg kötelékében.