Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Jehova Tanúi

magyar

2014. JÚNIUS 11.
TÖRÖKORSZÁG

Az Emberi Jogok Európai Bírósága négy törökországi szolgálatmegtagadó javára döntött

Az Emberi Jogok Európai Bírósága négy törökországi szolgálatmegtagadó javára döntött

2014. június 3-án az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyhangúlag úgy döntött, hogy Törökország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét *, amikor elítélt négy Jehova Tanúját, akik lelkiismereti okból megtagadták a katonai szolgálatot. Çağlar Buldu, Bariş Görmez, Ersin Ölgün és Nevzat Umdu szilárd vallásos meggyőződés alapján utasította el, hogy a hadseregben szolgáljon. Az EJEB döntésében ez áll: „Az Egyezmény 9. cikke értelmében a felperesek elleni intézkedések. . . olyan jogsértések voltak, melyekre nem lett volna szükség egy demokratikus társadalomban.”

A négy Tanú 2008. március 17-én nyújtotta be a kérelmét a Bíróságra Törökország kormánya ellen (Buldu és mások kontra Törökország). A felperesek sérelmezték, hogy Törökország nem tartotta tiszteletben a vallásszabadsághoz való jogukat, mivel többször is perbe fogta és elítélte őket a katonai szolgálat megtagadása miatt. Összesen több mint 30-szor kaptak behívót, és több mint 6 évet töltöttek börtönben vagy katonai fogházban.

Az EJEB kimondta: „Azzal, hogy a felperesek, akik Jehova Tanúi, lelkiismereti okból elutasították a katonai szolgálatot, a vallásos meggyőződésüket nyilvánították ki. A Bíróságnak az az egyértelmű álláspontja, hogy a felperesek többszöri elítélése. . ., valamint az, hogy újra és újra perbe foghatják őket. . ., sérti az ahhoz való jogukat, hogy szabadon gyakorolják a vallásukat, amit az Egyezmény 9. cikke biztosít.”

Çağlar Buldu

A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásával kapcsolatban ez a harmadik döntés, melyben elítélik Törökországot. Az EJEB 2011-ben Yunus Erçep, 2012-ben pedig Feti Demirtaş javára döntött. 2012-ben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szintén két törökországi Tanú, Cenk Atasoy és Arda Sarkut javára döntött, akik ugyancsak elutasították a katonai szolgálatot.

Európában fordulópont volt, amikor 2011. július 7-én az EJEB Nagykamarája döntést hozott a Bajatjan kontra Örményország perben. Ez volt az első alkalom, hogy az EJEB kimondta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikke védi a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók jogait. Ez a döntés az Európa Tanács minden tagállamára vonatkozik. A Bajatjan-ügyben hozott döntés, a Törökország elleni három EJEB-döntés, valamint az EJEB hasonló ügyekben hozott döntései arra kötelezik Törökországot, és más tagállamokat is, hogy átértékeljék a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadókkal kapcsolatos álláspontjukat, és hogy a törvényeiket összhangba hozzák az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

James E. Andrik, a négy felperes egyik jogi képviselője kijelentette: „Bár Törökországban jelenleg egyetlen Tanú sincs börtönben a katonai szolgálat megtagadása miatt, a kormány továbbra is perbe fogja azokat a fiatal Tanúkat, akik lelkiismereti okból megtagadják a katonai szolgálatot. Reméljük, hogy a Buldu és mások kontra Törökország perben hozott döntés arra indítja majd a török kormányt, hogy tiszteletben tartsa a lelkiismeret szabadságához való alapvető jogot.”

^ 2. bek. 3. cikk: a kínzás, valamint az embertelen, megalázó bánásmód tilalma; 6. cikk: tisztességes tárgyaláshoz való jog; 9. cikk: gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság.