Ugrás a tartalomra

2018. FEBRUÁR 15.
ÖRMÉNYORSZÁG

A lelkiismereti szolgálatmegtagadáshoz való jog története Örményországban

A lelkiismereti szolgálatmegtagadáshoz való jog története Örményországban

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) nemrég további megerősítést nyert azoknak a fiatal férfiaknak a joga, akik lelkiismereti okból tagadják meg a katonai szolgálatot. 2017. október 12-én az Adjan és mások kontra Örményország ügyben precedensértékű döntés született arról, milyen alternatív szolgálatot kell biztosítani a lelkiismereti szolgálatmegtagadóknak.

Az EJEB joggyakorlata hosszú éveken át nem ismerte el a lelkiismereti szolgálatmegtagadás jogát, ezért sokaknak üldözést és bebörtönzést kellett kiállniuk. De a bíróság 2011-ben a Bajatjan kontra Örményország ügy kapcsán változtatott az álláspontján, és alapvető jogként ismerte el a lelkiismereti szolgálatmegtagadást. Az Adjan üggyel kapcsolatos legutóbbi döntésében pedig megállapította, hogy a lelkiismereti szolgálatmegtagadóknak olyan alternatív szolgálatot kell biztosítani, mely valóban polgári jellegű, és nem büntető célzatú.

A lelkiismereti szolgálatmegtagadáshoz való jog örményországi történetének rövid áttekintése megmutatja, milyen hatással voltak az EJEB Bajatjan, Adjan és egyéb ügyekben hozott kedvező döntései a lelkiismereti szolgálatmegtagadók helyzetére.

Örményország nem teljesíti az ígéretét

Alternatív szolgálat helyett büntetés. Amikor Örményország 2001-ben csatlakozott az Európa Tanácshoz, kötelezettséget vállalt arra, hogy törvényben biztosítani fog egy olyan alternatív polgári szolgálatot, mely megfelel az európai normáknak, vagyis nem a katonaság irányítása alá tartozik, és nem büntető jellegű. Arra is ígéretet tett, hogy kegyelmet ad minden lelkiismereti szolgálatmegtagadónak. * Ám Örményország nem teljesítette az ígéreteit. Példa erre Vahan Bajatjan esete. Behívót kapott, de Jehova Tanújaként lelkiismereti okból nem vállalta a katonai szolgálatot. Mivel Örményország nem biztosított alternatív szolgálatot, 2002-ben börtönbüntetésre ítélték. 2003-ban Vahan Bajatjan kérelmet nyújtott be az EJEB-hez azzal az indokkal, hogy Örményország a börtönbüntetéssel megsértette a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogát.

Nem megfelelő alternatív szolgálat, és büntetés. 2004-ben megszületett az alternatív szolgálatról szóló törvény, és számos fiatal Tanú élt ezzel a lehetősséggel a katonai szolgálat helyett. Ám egy idő után kiderült, hogy az alternatív szolgálatot nem a polgári hatóságok, hanem a katonaság felügyeli. Ezért a Tanúk a hatóság értesítése után nem folytatták az alternatív szolgálatukat. Emiatt letartóztatták őket, eljárást indítottak ellenük, és többeket közülük börtönbüntetésre ítéltek. 2006 májusában Hajk Hacsaturján és 18 másik Tanú, akik lelkiismereti okból nem vállalták a katonai szolgálatot, kérelmet nyújtottak be az EJEB-hez azzal az indokkal, hogy az ellenük folytatott jogtalan eljárással megsértették a jogaikat. *

Éveken át megreked az ügy. Évek teltek el úgy, hogy Örményország nem módosította az alternatív szolgálatról szóló törvényt. Jehova Tanúi továbbra sem vállalták ezekkel a feltételekkel az alternatív szolgálatot, a kormány pedig továbbra is bebörtönözte őket. 2004 és 2013 között, vagyis a törvény megszületése és módosítása közötti időben, 317 személyt ítéltek 24–36 hónapig tartó börtönbüntetésre.

Ez idő alatt az EJEB-nél sem jutott érdemben előre az ügy. A bíróság 2009-ben vizsgálta meg Vahan Bajatjan panaszát, aki azzal érvelt, hogy az Európai Egyezmény lelkiismereti és vallásszabadságot védelmező 9. cikke lehetővé teszi neki, hogy a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadja. Ám az EJEB a több évtizedes joggyakorlatához igazodva azzal érvelt, hogy az országok maguk dönthetik el, hogy elismerik-e a katonai szolgálat lelkiismereti okból való megtagadásának jogát. És ha ezt nem ismerik el, a 9. cikk nem biztosít felmentést a katonai szolgálat megtagadásáért indított eljárás alól. Mivel ez az ítélet nem egyezett a lelkiismereti szolgálatmegtagadással kapcsolatos, általánosan elterjedt nemzetközi normákkal, Vahan Bajatjan ügyvédei kérelmezték, hogy az EJEB Nagykamarája vizsgálja felül az ügyet.

A Bajatjan kontra Örményország ügy tárgyalása az EJEB Nagykamarája előtt 2010. november 24-én

Az áttörés. A fordulópont akkor történt, amikor az EJEB Nagykamarája megvizsgálta Vahan Bajatjan beadványát. Az EJEB 2011. július 7-én első ízben fogalmazta meg, hogy az Egyezmény 9. cikke védi a lelkiismereti szolgálatmegtagadás jogát. Úgy érvelt, hogy az Egyezmény egy „élő dokumentum”, vagyis az értelmezésekor figyelembe kell venni a jog fejlődését, jelen esetben azt, hogy „Európában és azon kívül lényegében már egyetértésre jutottak a szóban forgó kérdésben”. A Nagykamara az ítéletével magasabb szintre emelte Európa-szerte a lelkiismereti szolgálatmegtagadás jogát, továbbá arra kötelezte Örményországot, hogy biztosítson valódi alternatív szolgálatot a lelkiismereti szolgálatmegtagadóknak.

„A katonai szolgálat megtagadása, mely annak következménye, hogy az egyén a lelkiismerete vagy a mélyen gyökerező és őszinte vallási vagy bármely más meggyőződése miatt elképzelhetetlennek tartja, hogy a hadseregben szolgálatot végezzen, olyan meggyőződésre utal, mely kellően megalapozott, komoly, szilárd és jelentős ahhoz, hogy alkalmazni lehessen rá a 9. cikket” (Bajatjan kontra Örményország, EJEB Nagykamara 2011, 23 459/03 sz., 110. §).

Örményország módosítja az alternatív szolgálattal foglalkozó törvényét

Továbbra sincs valódi alternatív szolgálat. 2011 nyarán négy örmény Tanút, többek között Artur Adjant, elítéltek és bebörtönöztek, mert visszautasították a katonai irányítás alatt álló alternatív szolgálatot. Beadványt nyújtottak be az EJEB-hez, melyben leírták, hogy Örményország megsértette a jogaikat, ugyanis az országban 2004 óta elérhető alternatív szolgálat nincs összhangban az európai normákkal, és nem egyeztethető össze a lelkiismeretükkel.

A polgári szolgálat továbbra is a katonaság irányítása alatt áll. 2012. november 27-én az EJEB ítéletet hozott a Hacsaturján és mások kontra Örményország ügyben, mely azt a 19 Tanút érintette, akik nem folytatták az alternatív szolgálatot, mert az nem polgári, hanem katonai felügyelet alatt állt. Az EJEB döntése szerint jogtalanul ítélték el és tartották fogva a Tanúkat. Bár az ítélethozatalkor a bíróság megemlítette, hogy a kérelmezők az alternatív szolgálat katonai irányítása miatt tettek panaszt, de ebben a kérdésben nem foglalt állást.

Valódi alternatív szolgálat. 2013 nyarán Örményország módosította az alternatív szolgálatról szóló törvényt, és így beváltotta a 2001-ben tett ígéretét. 2013 októberéig a legtöbb Tanút kiengedték a börtönből, de néhányan, akik a büntetésük végén jártak, úgy döntöttek, hogy teljesen letöltik azt. Azóta akik lelkiismereti okokra hivatkozva elutasítják a katonai szolgálatot, alternatív szolgálatot választhatnak.

Előrehaladó EJEB-döntések

Az EJEB a Bajatjan és a Hacsaturján ügyekben hozott döntésével világossá tette, hogy a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadása alapvető emberi jog, és ezt Örményországnak is tiszteletben kell tartania. De arról nem döntött, hogy az alternatív szolgálat nem lehet katonai irányítás alatt.

Ezt a hiányosságot az EJEB 2017. október 12-én, az Adjan és mások kontra Örményország ügyben hozott döntésével pótolta. Úgy érvelt, hogy mivel a katonai szolgálat megtagadását védi az Egyezmény, Örményországnak olyan alternatív szolgálatot kell biztosítania a lelkiismereti szolgálatmegtagadóknak, mely egyezik az európai normákkal. Az alternatív szolgálat nem tartozhat a katonaság irányítása alá, és nem lehet büntető célzatú. Az EJEB arra kötelezte Örményországot, hogy fizessen kártérítést az ügyben érintett férfiaknak, mivel elítélte őket a nem megfelelő alternatív szolgálat elutasítása miatt.

„A bíróság úgy látja, hogy a lelkiismereti szolgálatmegtagadáshoz való jog, melyet az Egyezmény 9. cikke garantál, csak látszólagos lenne, ha az államok, akár törvényi, akár gyakorlati szinten olyan alternatív szolgálatot léptethetnének életbe a katonai szolgálat kiváltására, mely valójában nem polgári szervezésű, illetve elrettentő vagy büntető célzatú” (Adjan és mások kontra Örményország, EJEB 2017, 75 604/11 sz., 67. §).

Sikeres végkifejlet

2018 januárjáig 161 Tanú fejezte be az alternatív szolgálatot, és jelenleg 105-en vesznek részt a programban. Mind a Tanúk, mind a felügyelő hatóságok meg vannak elégedve a programmal, hiszen valóban a köz javát szolgálja, elfogadható azoknak a férfiaknak, akik alternatív polgári szolgálatot szeretnének ellátni, és megoldja a korábbi emberi jogi problémát.

André Carbonneau, az örményországi Tanúkat képviselő egyik ügyvéd értékelését fejezte ki azért, hogy a kormány orvosolta a problémát. Ezt mondta: „Az Örményország elleni EJEB-ítéletek áttekintésekor láthatjuk, hogy 2011-ben a Bajatjan ügy kapcsán jelentős előrelépés történt az alternatív polgári szolgálat kérdésében. A Hacsaturján és az Adjan ügyekben hozott döntések biztosítják, hogy az alternatív polgári szolgálat ne tartozzon katonai felügyelet alá. Reméljük, hogy az örmény program sikerét látva más országok is bevezetnek egy olyan alternatív szolgálatot, mely elfogadható a lelkiismereti szolgálatmegtagadóknak, és a társadalom javára van.”

Országok, ahol kötelező a katonai szolgálat és nincs elfogadható alternatív polgári szolgálat

 

Nincs alternatív szolgálat

Az alternatív szolgálat büntető célzatú

Jogilag vállalható az alternatív szolgálat, de nincs rá lehetőség

Azerbajdzsán

 

 

X

Fehéroroszország

 

X

 

Eritrea

X

 

 

Litvánia

X *

 

 

Szingapúr

X

 

 

Dél-Korea

X

 

 

Tádzsikisztán

 

 

X

Törökország

X

 

 

Türkmenisztán

X

 

 

Események időrendi sorrendben

  1. 2017. október 12.

    Az EJEB ítéletet hirdet az Adjan és mások kontra Örményország ügyben.

  2. 2014. január

    A Tanúk elkezdik az új alternatív szolgálatot.

  3. 2013. november 12.

    20 év óta először egy Tanú sincs lelkiismereti szolgálatmegtagadásért börtönben.

  4. 2013. június 8.

    Örményország módosítja az alternatív szolgálatról szóló törvényét, mely 2013 októberétől lép hatályba.

  5. 2012. november 27.

    Az EJEB ítéletet hirdet a Hacsaturján és mások kontra Örményország ügyben.

  6. 2012. január 10.

    A Bajatjan ügy alapján a Bukaratjan kontra Örményország és a Csaturjan kontra Örményország ügyekben az EJEB megállapítja, hogy Örményország megsértette a 9. cikket, amikor bebörtönözte a Tanúkat.

  7. 2011. július 7.

    Az EJEB Nagykamarája a Bajatjan kontra Örményország ügyben 16:1 arányban úgy ítéli meg, hogy sérült a lelkiismeret szabadságához való jog (Európai Egyezmény 9. cikke), és megvédi a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók jogait.

  8. 2009. október 27.

    Az EJEB Bajatjan kontra Örményország ügyben hozott ítélete szerint az Európai Egyezmény 9. cikke nem alkalmazható a lelkiismereti szolgálatmegtagadókra. Az ügy az EJEB Nagykamarájához kerül.

  9. 2004

    Örményországban törvényt hoznak az alternatív polgári szolgálatról, de azt katonai felügyelet alá helyezik.

  10. 2001

    Örményország arra kötelezi magát, hogy bevezeti az alternatív katonai szolgálatot.

^ 6. bek. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 221. (2000) számú állásfoglalása szerint Örményország a következő feltételek teljesítése mellett lehet az Európa Tanács tagja: „a felvételét követő három éven belül elfogad egy európai normákkal egyező alternatív szolgálatról szóló törvényt, eközben kegyelmet ad minden lelkiismereti szolgálatmegtagadónak, akit börtönbe vagy büntető zászlóaljba küldött, és az alternatív szolgálatra vonatkozó törvény hatálybalépésekor lehetőséget biztosít nekik arra, hogy nem fegyveres katonai szolgálatot vagy alternatív polgári szolgálatot vállaljanak”.

^ 7. bek. Örményország jogtalanul indított eljárást a 19 Tanú ellen, és jogtalanul ítélte el őket, mert 2005-ben, amikor mindez történt, nem volt olyan törvény, amely büntette volna az alternatív szolgálat idő előtti befejezését.

^ 39. bek. Litvániában „az alternatív nemzeti védelmi szolgálat” a katonaság ellenőrzése alatt működik.