Ami Jehova Tanúi vallásszabadságát illeti, jelenleg sokkal jobb helyzetben vannak, mint pár évvel ezelőtt. Most már be vannak jegyezve, és a kormány engedélyezi számukra, hogy szabadon gyakorolják a vallásukat. De egészen más volt a helyzet 1999 és 2003 között. Ebben az időszakban a kormány elnézte, hogy vallásos szélsőséges csoportok hevesen támadják a Tanúkat, és nem állította bíróság elé az elkövetőket.

Ebben a sötét időszakban sok szenvedésen mentek keresztül a Tanúk, ezért számos esetben fordultak jogorvoslatért az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Az egyik ilyen a Carcidze és mások kontra Grúzia per volt, mely három, 2000 és 2001 között történt incidenst érintett. Ezek magukban foglaltak csőcseléktámadást, vallásos összejövetelek megszakítását, tulajdonrongálást, valamint a rendőrség által elkövetett fizikai és szóbeli bántalmazást.

2017. január 17-én az EJEB döntést hozott a Carcidze-ügyben, és megállapította, hogy sérelem érte a Tanúk jogait. Elismerte, hogy a grúz rendőrség vagy közvetlenül részese volt az eseteknek, vagy elmulasztotta megvédeni az áldozatokat. Azt is megállapította, hogy a grúz bíróságok és a bírók nem akadályozták meg a Tanúk elleni agresszív támadásokat, mert ők maguk is előítélettel voltak a Tanúk iránt, és csupán felületesen vizsgálták meg a tényeket.

Már harmadszor ítélik el a kormány által támogatott üldözést

Az EJEB már harmadszor hoz döntést Grúzia ellen, mert 1999 és 2003 között „az egész országban erőszakos bűncselekményeket követtek el Jehova Tanúi ellen”. Az EJEB mindhárom döntésben megerősítette, hogy Grúzia megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mivel nem tartotta tiszteletben Jehova Tanúi vallásszabadsághoz való jogát, és hátrányos megkülönböztetésben részesítette őket.

A bíróság a következő szavakkal jellemezte az akkoriban kialakult állapotokat Grúziában: „A grúziai hatóságok emberei vagy közvetlenül vettek részt a Tanúk ellen szított támadásokban, vagy hallgatólagosan beleegyeztek, hogy magánszemélyek törvénytelen módszerekhez folyamodjanak. Ezzel olyan helyzetet teremtettek, melyben az elkövetők nem tartanak a büntetéstől, ami csak még több támadást szított az országban Jehova Tanúi ellen.”

Az EJEB érvényt szerez a törvénynek és a vallásszabadságnak

Az EJEB által vizsgált Carcidze-ügyben szereplő három támadásban az áldozatok a rendőrségi eljárás vagy a rendőrök bűnrészessége miatt szenvedtek igazságtalanul.

  • 2000. szeptember 2-án a kutaiszi rendőrség bevitte Dzamukovot a rendőrségre. Elkobozták a nála talált vallásos kiadványokat, majd sértegették és megverték. Másnap Gabuniát is bántalmazta egy rendőr, ezenkívül hasba ütötte, és megsemmisítette a nála lévő kiadványokat.

  • 2000. október 26-án Marneuliban a rendőrség durva módon félbeszakította a Tanúk vallásos összejövetelét, és elkobozta a kiadványaikat. Mikirtumovot, aki az előadást tartotta, és Alievet, az összejöveteli hely tulajdonosát, bevitték a rendőrségre. Később Mikirtumovot erőszakkal elvitték autóval a városon kívülre, és megparancsolták neki, hogy soha többet ne jöjjön vissza. Alievnek azt mondták, hogy az otthonában sosem tarthat többet vallásos összejövetelt Jehova Tanúi számára.

  • 2001. március 27-én Rusztaviban egy szélsőséges, ortodox csőcselék berontott Gogelasvili otthonába, ahol épp vallásos összejövetelt tartottak a Tanúk. Sértegették a jelenlevőket, és távozásra kényszerítették őket. A rendőrség nem lépett közbe, hogy megvédje az ártatlan áldozatokat. A csőcselék elkobozta a vallásos kiadványokat, majd másnap nyilvánosan elégette őket egy közeli piacon.

Az áldozatok mindegyik esetben a grúz bíróságokhoz fordultak segítségért, de nem kaptak. Az EJEB megfigyelése szerint a grúz bírók előítélettel voltak, és a rendőrség érdekeit támogatták, ezért nem vizsgálták meg megfelelően a bizonyítékokat. Az EJEB a következőket jegyezte meg a helyi bíróságok hozzáállásáról:

Felszínesen, egyoldalúan vizsgálták az esetet, feltétel nélkül megbíztak a törvényvégrehajtó szervekben, és megalapozatlanul elutasították a fellebbezők állításait az eseményekről. Mindez az EJEB szemében csak erősítette azt a tényt, hogy a helyi bíróságok szemet hunynak az erőszakos cselekedetek felett, melyeket a fellebbezőknek kellett elszenvedniük.

Az EJEB megállapította, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. (vallásszabadság) és 14. (hátrányos megkülönböztetés) cikkelye alapján sérültek a fellebbezők jogai, ezért több mint 3 300 000 forintnak megfelelő kártérítést és több mint 3 000 000 forintnyi perköltséget szabott ki.

Vajon a bírósági döntésnek Oroszországra és Azerbajdzsánra is lesz hatása?

Az EJEB korábban is hasonló ítéletet hozott a következő ügyekben: gldani per és Begheluri-per (Grúzia), Kuznyecov-per és Krupko-per (Oroszország). A grúz kormány fokozatosan érvénybe léptette a korábbi ítéleteket. Jehova Tanúi Grúziában nagyon hálásak, hogy most már nagyobb védelmet és biztonságot élvezhetnek, és így szabadon tarthatnak összejöveteleket, és beszélhetnek a hitükről.

André Carbonneau nemzetközi emberi jogokkal foglalkozó ügyvéd, aki részt vett a grúziai bírósági tárgyalásokon és az EJEB-hez benyújtott fellebbezések elkészítésében, kijelentette: „Az EJEB ezzel a kiváló döntésével egyértelművé tette, hogy nem tolerálja azoknak a hatóságoknak a törvénykezését, melyek elnyomják az állampolgárok vallásszabadságát. Jehova Tanúi hálásak, hogy a grúz kormány lépéseket tesz azért, hogy érvénybe léptesse az ilyen döntéseket, és így biztosítsa a szabad vallásgyakorlatot számukra. Remélhetőleg az Európa Tanács más tagállamai is, mint például Oroszország, felfigyelnek erre a döntésre.”

Az EJEB legutóbbi döntése megvédi a nagyra értékelt szabadságjogokat, melyek lehetővé teszik a vallásos összejövetelek szervezését és a hitnézetek békés megosztását másokkal. Jehova Tanúi az egész világon nagyon remélik, hogy az EJEB jelentőségteljes döntése hatással lesz az Oroszország és az Azerbajdzsán elleni, függőben lévő fellebbezésekre is.