Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

2015. JÚLIUS 7.
DÉL-KOREA

Elfogadják-e a dél-koreai bírók a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadásra vonatkozó nemzetközi irányelveket?

Elfogadják-e a dél-koreai bírók a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadásra vonatkozó nemzetközi irányelveket?

Dél-Korea Alkotmánybírósága újra megvizsgálja, hogy alkotmányellenes-e az, hogy a kormány nem ismeri el a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadáshoz való jogot. * Mindössze négy évvel ezelőtt, 2011-ben a bíróság azt a döntést hozta, hogy a szolgálatmegtagadók elítélése a dél-koreai katonai törvény alapján nem sérti az alkotmányt. 2004-ben ugyanezen az állásponton volt.

A bíróság rendhagyó módon 2015. július 9-re újra napirendre tűzte ezt a kérdést, és megvizsgálta három szolgálatmegtagadó egyesített ügyét. Több szervezet is benyújtott amicus curiae levelet a bírósághoz, hogy szót emeljen a szolgálatmegtagadáshoz való jog mellett. Mivel ez a jog nemzetközileg elismert, Dél-Korea ellenállása az egész világ figyelmét felkeltette.

A helyzet nemzetközi visszhangot kelt

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága felszólította Dél-Koreát a változtatásra. 2006 óta ez a bizottság 5 döntést hozott, amely több mint 500 szolgálatmegtagadót * érintett, és úgy rendelkezett, hogy Dél-Koreának biztosítania kell a törvényi hátteret azoknak, akik lelkiismereti okból megtagadják a katonai szolgálatot.

Egy Londonban alapított emberi jogi szervezet, az Amnesty International a katonai szolgálatmegtagadók világnapja alkalmából megjelentetett egy cikket 2015. május 13-án, mellyel felhívta a figyelmet arra, hogy Dél-Korea hogyan bánik a szolgálatmegtagadókkal. A cikk főként a hadköteles korban lévő fiatal Tanúkról szólt, és arról, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a dél-koreai katonai törvény miatt. Ugyanezen a héten több nemzetközi hírforrás – mint például a CNN és a The Washington Post – olyan cikkeket közölt, melyek témája a szolgálatmegtagadás, illetve a fiatal Tanúk álláspontja volt.

Bírói dilemma

Ha egy Jehova Tanúja Dél-Koreában visszautasítja a katonai behívóját, a bírók rendszerint elítélik annak vádjával, hogy kibúvót keres a katonai szolgálat alól. Azonban a bírók egyre kényelmetlenebbül érzik magukat, amikor el kell ítélniük egy jóérzésű fiatal férfit, akinek csupán az a „bűne”, hogy őszintén ragaszkodik a vallásos nézeteihez. * Egy alkalommal a Szuvon Kerületi Bíróságon az elnöklő bíró elsírta magát, mivel a törvény nem adott neki más lehetőséget, minthogy elítéljen egy Tanút.

2015. május 12-én a Kvangdzsu Kerületi Bíróságon egy bíró a kialakult ítélkezési gyakorlat ellenére felmentett három Jehova Tanúját, mivel úgy érezte, hogy helytelenül jár el, ha elítéli őket. Remélve, hogy a döntése változást hoz majd, ezt mondta nekik: „Csupán annyit tudok tenni önökért, hogy meggyújtok egy kis gyufát, és reménykedem benne, hogy önöknek köszönhetően nagy tűz lesz belőle.” Az ügyész megfellebbezte a döntést.

Az alkotmánybíróság 2004-ben és 2011-ben hozott döntései ellenére hét kerületi bíró nem ítélte el a szolgálatmegtagadókat, hanem az alkotmánybíróság elé tárta az ügyüket. Visszautasították, hogy börtönbüntetésre ítéljenek egy fiatal férfit csupán azért, mert követi, amit a lelkiismerete diktál. Az egyik esetben Kang Jounghoon, az Észak-Szöul Kerületi Bíróság bírája azt mondta, hogy ha elítélnek egy szolgálatmegtagadót, akkor ezzel „igazából a saját jogait és önérzetét sértik meg vele. Ilyen esetben az emberi méltóság sérül.”

A bírók azt a felszólítást kapják, hogy „gyakoroljanak nyomást a bíróságokra”

2014 decemberében a Koreai Ügyvédi Kamara konferenciát tartott a szolgálatmegtagadás kérdésében. A legfelsőbb bíróság volt bírája, Cshon Szuan a vitaindító beszédében az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának, illetve az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Dél-Koreával szemben hozott döntéseit a „nemzet szégyenének” nevezte. Kijelentette, hogy „nem igazságos több száz fiatal férfit börtönbe küldeni”, és arra szólította fel a jelen lévő bírókat és ügyvédeket, hogy „gyakoroljanak nyomást a bíróságokra”, hogy azok a nemzetközi irányelvekkel összhangban hozzanak döntéseket.

Cshon Szuan így zárta a beszédét: „Amilyen gyorsan csak lehet, be kell vezetnünk a polgári szolgálatot. . . . Ez mérföldkő lenne a koreai történelemben, és jelentőségteljes előrelépés az emberi jogok tekintetében az első női elnök vezetése alatt. Csak így tudjuk lemosni a szégyent, mely azért érte országunkat, mert nem tart lépést a világgal az emberi jogi kérdésekben.”

Tiszteletben fogja tartani az alkotmánybíróság a nemzetközi irányelveket?

Az elmúlt évtizedekben Dél-Koreában több ezer Jehova Tanújának kellett börtönbüntetést elszenvednie, mert ragaszkodik a hitnézeteihez. Izgatottan várják, hogy az alkotmánybírák készek lesznek-e arra, hogy a szolgálatmegtagadók érdekében cselekedjenek, és hogy Dél-Korea figyelembe fogja-e venni a nemzetközileg elismert emberi jogokat.

^ 2. bek. A Koreai Köztársaság továbbra sem ismeri el a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásának jogát. Az elmúlt 60 évben több mint 18 000 Jehova Tanúja került börtönbe, mivel a vallásos meggyőződése miatt megtagadta a katonai szolgálatot. Ha szeretnéd megtudni, hogy Jehova Tanúi közül jelenleg kiket tartanak fogva Dél-Koreában a hitük miatt, kattints a következő linkre: Börtönben a hitükért – Dél-Korea.

^ 5. bek. Communications Nos. 1321/2004 and 1322/2004, U.N. Doc. CCPR/C/88/D/1321-1322/2004, 3 November 2006; Communications Nos. 1593 to 1603/2007, U.N. Doc. CCPR/C/98/D/1593-1603/2007, 23 March 2010; Communications No. 1642-1741/2007, U.N. Doc. CCPR/C/101/D/1642-1741/2007, 24 March 2011; Communication No. 1786/2008, U.N. Doc. CCPR/C/106/D/1786/2008, 25 October 2012; Communication No. 2179/2012, U.N. Doc. CCPR/C/112/D/2179/2012, 15 October 2014.

 

Lásd még

Miért utasítják vissza Jehova Tanúi a katonai szolgálatot?

Jehova Tanúit világszerte arról ismerik, hogy visszautasítják a katonai szolgálatot. Milyen okaik vannak erre?