Ugrás a tartalomra

Hogyan kezdődött az élet?

Hogyan kezdődött az élet?

Hogyan egészítenéd ki a mondatot?

AZ ÉLET . . . ÁLTAL JÖTT LÉTRE.

  1. EVOLÚCIÓ

  2. TEREMTÉS

Néhányan úgy vélik, hogy a tudományos gondolkodású emberek az evolúciót választanák, a vallásosak pedig a teremtést.

De ez nem törvényszerű.

Az igazság az, hogy sok művelt ember, köztük számos tudós is, kétségbe vonja az evolúcióelmélet hitelességét.

Nézzük egy entomológiaprofesszor, Gerard Hertel esetét, akinek az evolúciót tanították az egyetemen. Ezt mondja: „Mindig olyan válaszokat adtam a vizsgákon, amilyeneket hallani akartak a professzorok, de nekem más volt a meggyőződésem.”

Miért van az, hogy sok tudományos gondolkodású ember nehezen tudja elfogadni az evolúciót? Hogy választ kapjunk erre, vizsgáljunk meg két kérdést, amely sok kutatót zavarba ejt: 1. Hogyan kezdődött az élet? 2. Hogyan fejlődtek ki az élőlények?

Hogyan kezdődött az élet?

MIT MONDANAK EGYESEK? Az élet véletlenül jött létre élettelen anyagból.

MIÉRT NEM GYŐZ MEG EZ A VÁLASZ SOK EMBERT? A tudósok ma többet tudnak az élőlények molekuláris felépítéséről és a bennük zajló kémiai folyamatokról, mint eddig bármikor, mégsem tudják pontosan meghatározni, mi is az élet. Még a legegyszerűbb élő sejt és az élettelen anyag között is óriási a szakadék.

A kutatók csak találgatni tudnak, hogy milyen körülmények lehettek a földön több milliárd évvel ezelőtt. Sokféle elképzelés van arról, hogy hol kezdődhetett az élet: egyesek szerint egy vulkán belsejében, mások szerint pedig az óceán mélyén. Megint mások azt mondják, hogy az élet alkotóelemei valahol az univerzumban jöttek létre, majd egy meteorral érkeztek a földre. De ez az elmélet nem ad választ arra a kérdésre, hogy hogyan kezdődött az élet, csak annyit állít, hogy valahol máshol.

A tudósok feltételezik, hogy voltak olyan molekulák, melyekből az örökítőanyag származik. Ezek a molekulák a feltevésük szerint véletlenül jöttek létre élettelen anyagból, majd sokszorosították önmagukat. Ám egyáltalán nem tudják bizonyítani, hogy valaha is léteztek volna ilyen molekulák, és létrehozni sem tudtak hasonlót laboratóriumi körülmények között.

Az élőlények sajátos módon tárolják és dolgozzák fel az információt. A sejtek továbbítják, értelmezik és végrehajtják az örökítőanyagukban lévő utasításokat. Néhány tudós a sejtek örökítőanyagát a számítógépes szoftverhez, a kémiai felépítésüket pedig a hardverhez hasonlítja. Ám az evolúció nem ad magyarázatot arra, hogy honnan is származik az információ.

A fehérjemolekulák nélkülözhetetlenek a sejt működéséhez. Egy tipikus fehérjemolekulát több száz aminosav alkot, melyek meghatározott sorrendben kapcsolódnak egymáshoz. Ráadásul a fehérjemolekulának egy speciális, háromdimenziós formát kell felvennie ahhoz, hogy hatékonyan tudjon működni. Egyes kutatók arra következtetnek, hogy szinte nulla annak az esélye, hogy akár egyetlen fehérjemolekula is véletlenszerűen alakuljon ki. Paul Davies fizikus ezt írta: „Mivel egy működő sejthez több ezer különböző fehérjére van szükség, nem logikus azt feltételezni, hogy ezek maguktól jöttek volna létre.”

KÖVETKEZTETÉS: A tudomány különféle területein végzett több évtizedes kutatás eredményeként elmondhatjuk, hogy a tények továbbra is azt mutatják, hogy élet nem jöhet létre élettelen anyagból.

Hogyan fejlődtek ki az élőlények?

MIT MONDANAK EGYESEK? Az első élő organizmusból véletlenszerű mutációk és a természetes kiválasztódás által fejlődtek ki a különböző élőlények, például az ember is.

MIÉRT NEM GYŐZ MEG EZ A VÁLASZ SOK EMBERT? Vannak egyszerűbb és összetettebb sejtek. Egy forrásmű szerint „az evolúció második legnagyobb rejtélye az élet eredetével kapcsolatos kérdések után” az, hogy vajon hogyan fejlődhettek ki az egyszerűbb sejtekből a bonyolultabbak.

A tudósok felfedezték, hogy mindegyik sejtben működnek fehérjemolekulákból álló bonyolult gépezetek, melyek összetett feladatokat látnak el: továbbítják és átalakítják a tápanyagot energiává, kijavítják a sejt egyes részeit, és üzeneteket visznek a sejten belül. Vajon véletlenszerű mutációknak és a természetes kiválasztódásnak köszönhető ezeknek a bonyolult gépezeteknek a létrejötte és a működése? Sokan nehezen tudják ezt elképzelni.

Az állatok és az emberek egyetlen megtermékenyített petesejtből fejlődnek ki. Az embrióban a sejtek osztódnak, majd differenciálódnak, vagyis eldől, hogy milyen alakjuk lesz, és milyen feladatot fognak ellátni a test egyes részeiben. Az evolúció nem ad rá magyarázatot, hogy vajon honnan „tudja” mindegyik sejt, hogy milyen szerepe lesz a szervezeten belül, és hol kell azt betöltenie.

A tudósok elismerik, hogy ahhoz, hogy az egyik állatfajból egy másik fejlődjön ki, a sejten belül van szükség változásra, molekuláris szinten. Ha a tudósok még azt sem tudják, hogy az evolúció hogyan hozta létre a „legegyszerűbb” sejtet, logikus abban hinni, hogy csupán véletlenszerű mutációknak és a természetes kiválasztódásnak köszönhetően fejlődött ki a sokféle állat a földön? Michael Behe biológiaprofesszor szerint a kutatások folyamatosan egyértelművé teszik, hogy az állatok testfelépítése „ámulatba ejtően összetett, de azt nem magyarázzák meg, hogy ez az összetettség hogyan jöhetett létre értelem nélküli folyamatok során”.

Az emberek tudatos lények, gondolkodnak, olyan tulajdonságaik vannak, mint a nagylelkűség és az önfeláldozás, illetve különbséget tudnak tenni a jó és a rossz között. A véletlenszerű mutációk és a természetes kiválasztódás nem magyarázza meg ezeknek a tulajdonságoknak a létét.

KÖVETKEZTETÉS: Sokak szerint vitathatatlan tény, hogy az élet evolúció útján jött létre, mások szerint viszont ez az elmélet nem ad meggyőző választ az olyan kérdésekre, hogy hogyan kezdődött az élet, és hogyan fejlődtek ki az élőlények.

Egy válasz, amelyet érdemes megvizsgálni

A bizonyítékok mérlegelése után sokan arra a következtetésre jutnak, hogy az élet egy felsőbb intelligenciának köszönhető. Figyeljük meg Antony Flew filozófiaprofesszor véleményét, aki régebben az ateizmus közismert támogatója volt. Amikor többet megtudott a világegyetem fizikai törvényeiről, és arról, hogy milyen elképesztő összetettség jellemző az élőlényekre, megváltozott az álláspontja. Az ókori filozófusokat idézve ezt írta: „Kövesd a bizonyítékokat, akárhova vezetnek is.” Flew professzor szerint a bizonyítékok egy Teremtő létezésére utalnak.

Gerard Hertel, akit már korábban említettünk, szintén erre a következtetésre jutott. Tanult emberként és elismert entomológusként ezt mondta: „Semmilyen bizonyítékot sem látok arra, hogy az élet véletlenszerűen jött volna létre élettelen anyagból. Számomra egyértelmű, hogy az élőlényekre jellemző rendezettség és összetettség mögött kell lennie egy Szervezőnek és Tervezőnek.”

Ahogy valaki sokat megtudhat egy művészről, ha megfigyeli a műveit, Gerard Hertel is megismerte a Teremtő tulajdonságait, mivel megfigyelte a természetet. Arra is időt szánt, hogy megvizsgáljon egy könyvet, mely sokak szerint a Teremtő gondolatait tartalmazza (2Timóteusz 3:16). Ebben a könyvben, a Bibliában megnyugtató válaszokat talált a kérdéseire az emberiség múltjával kapcsolatban, illetve olyan tanulságokra bukkant, melyek segítenek megoldani a napjainkban felmerülő problémákat. Ez meggyőzte arról, hogy a Biblia szintén egy felsőbb intelligenciától származik.

Ahogyan azt Gerard Hertel is tapasztalta, a Biblia válaszait érdemes megvizsgálni. Arra ösztönzünk, hogy te is tedd ezt.